A szemeteskosarak árnyékában

A szemeteskosarak árnyékában

Valószínűleg egyáltalán nem véletlenül merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e Európa jövőjét illetően feltételezésekbe bocsátkozni, illetve beláthatatlan perspektívákat felvázolni.

A legfontosabb kérdés évtizedek óta talán az, hogy Európa egyáltalán tart-e valahova, és a destruktív politikai, társadalmi folyamatok közepette képes-e megőrizni valamit egykori mivoltából. Néhány nappal az európai parlamenti választások után túl egyszerű lenne a válasz, hogy igen vagy pontosan az ellenkezője, nem.

Európa jövőjét ugyanis nem a mögöttünk álló választások határozzák meg, hanem az az évtizedek óta tartó folyamat, amely a múlt felszámolásáról szól. Akár vallási, akár politikai vagy társadalmi és nemzeti szempontból próbálunk visszatekinteni kontinensünk múltjára, megállapíthatjuk, hogy Európa teljes mértékben elkülönülő része és rendkívüli módon meghatározó tényezője volt az egykori globális világnak. Jelenlegi javainkat és az úgynevezett nyugati életszínvonalat főként annak köszönhetjük, hogy Európa országainak elöljárói és képviselői évszázadokon, sőt évezredeken keresztül a tárgyalóasztalok legpatinásabb helyeit birtokolták.

Manapság rendkívüli módon elszomorító megállapítani azt — főként miután Európa letéteményese volt az Egyesült Államok megalapításának —, hogy az öreg kontinens jelenleg nem más, mint egy olcsó utánzat, avagy valamiféle államok egyesülésének erőltetett változata. Az egykoron a világ legfontosabb kérdéseit és folyamatait meghatározó, mértékadó európai politikusokat és államfőket napjainkban felváltották azok a szürke eminenciások, avagy eurobürökraták, akik még saját államaikban sem számítanak bármiféle szellemi vagy hatalmi tényezőnek. Ezekkel a felfelé buktatott „csinovnyikokkal” Európa a következő évtizedekben sem fog eltávolodni a jelenlegi megalázó tárgyalási pozíciójától.

Ha Európa helyét keressük a világ vezető nagyhatalmainak tárgyalásain, akkor sajnos a továbbiakban is az asztalok mellett elhelyezett szemeteskosarak árnyékában találhatjuk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink