A szebb jövőbe vetett hit
Tóth Tibor
2016.02.29.

Veprődön február 14-én helyi közösségi választásokat tartottak. A megmérettetésen kiválóan szerepelt a helyi magyarság, hiszen megtörtént az, ami korábban sosem: hárman is bejutottak a tizenegy tagú helyi tanácsba.

A szebb jövőbe vetett hit

A település nevét 1553-ban említették először az oklevelekben Beprost néven. 1758. október 10-én Zomborban Redl kamarai tiszttartó magyar szerződése szerint a kamara Veprovácz pusztára mintegy kétszáz magyar vagy tót római katolikus családot szándékozott telepíteni. A leendő falu Birvala pusztát is bérbe fogja kapni a kamarától, és a telepeseknek kétévi mentességet ad, de azután 400 forint évi földbért és a termés hetedrészét tartozik beszolgáltatni. Papi tizedet nem fizetnek, és a kerti vetemények után járó dézsma alól is fel lesznek mentve. A falu ezután csakhamar betelepült, és pecsétet is kapott, melyen két pálmaágcifrázat között egy nagy szántóvas állt, a körírás: Weprovacz 1759. Veprovácot 1762-ben magyar és tót telepnek nevezték, még ugyanebben az évben parókia, 1783-ban pedig templom épült Szent István tiszteletére. Az 1826. évi kamarai összeírás szerint külön magyar és német rész volt a faluban, 1868-tól postahivatal, 1870-től pedig kórház és olvasókör működött a településen. 1872-ben vízáteresztős csatorna létesült, az 1900-as évek elején pedig kiépült a vasút. A falu fejlődésének a második világháború vetett véget. 1944-ben a németek nagy része elhagyta a falut, helyettük montenegróiak és szerbek érkeztek. A 80-as években újra egy kis fellendülést tapasztalhattak a helyiek, a délszláv háború azonban megállította a fejlődést.
Jelenleg 1800-1900 ember lakik a településen, a magyarok száma 150-200-ra tehető. Vannak, akik magyarnak vallják ugyan magukat, de már nem beszélik a nyelvet, a legtöbb vegyes házasságban a gyerekek már nem tudnak magyarul.
— Ellenpélda is van, hiszen több olyan vegyes házasságban élő személyt ismerek, aki mindkét nyelvet használja, és a gyerekek is mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszélik. A mi családunkon kívül — rajtam kívül édesapám és a nagybátyám családja is a településen él — még tizen-egynéhány tiszta magyar családról tudok Veprődön — mondta Papajcsik Zsolt, aki a veprődi magyarság egyik képviselője a helyi tanácsban.
A helyi magyarság a Kossuth Lajos Művelődési Egyesületben, a Szent István-templomban és a katolikus temetőben találkozik legtöbbször. Az 1948-ban létesült művelődési egyesületnek — Vajdaságban az egyetlen, mely Kossuth Lajos nevét viseli — sajnos már csak asszonykórusa van, a többi szakcsoport évekkel ezelőtt megszűnt. Kétnyelvű, magyar—horvát misét naponta celebrálnak a templomban, magyar nyelvű általános iskola régóta nincs. Korábban 1.-től 4.-ig összevont tagozaton tanulhattak anyanyelvükön a magyar gyerekek. Ennek megszűnése után, tizen-egynéhány évvel ezelőtt két magyar diáknak is nyitottak magyar tagozatot. Ez azonban már a múlté, a magyarul tanulni szándékozók Kúlára járnak iskolába. Hajdanán a faluban több gyár működött. Ma a csirkefarm, a hizlalda és a szövetkezet, de a munkafolyamatok nagy része gépesítve van, így kevés embert alkalmaznak.
— Elég sokan járnak Kúlára dolgozni, akik pedig itthon maradtak, azok mezőgazdasággal foglalkoznak. Legtöbben kukoricát, szóját termesztenek, de a veprődi földben szépen terem a búza és a cukorrépa is, mi pedig még hagymát is termelünk. Az állattenyésztés nem annyira jellemző a falura, néhányan juhot és sertést tartanak, tehenet azonban kevesebben. Az elvándorlás a falura igen, az itteni magyarságra azonban nem jellemző, hiszen lassan már nem is lesz kinek elmennie. A feleségemmel és az egy hónap múlva megszületendő gyermekemmel biztosan maradunk. Családi vállalkozást üzemeltetek, földműveléssel foglalkozom, és azt nem lehet itt hagyni — mondta a fiatal termelő, vállalkozó.

A magyar közösségből hárman a helyi tanácsban
A február 14-ei választásokon a falu polgárainak 62,5%-a vett részt. Zsolt elmondása szerint korábban is voltak magyarok a helyi tanácsban, de hárman még sosem kerültek be. A két lista közül a Veprőd Haladásáért lista (Za napredni Kruščić) elsöprő győzelmet aratott, hiszen a rajta szereplő mind a tizenegy személy — köztük a Vajdasági Magyar Szövetség támogatását élvező Korbelić Mihály és Szalai Maksa Jolán, illetve Papajcsik Zsolt független jelöltként — bejutott a tanácsba, a másik tömörülés pedig mandátum nélkül maradt.
— A faluban ismernek, tisztelnek, becsülnek bennünket, jó híre van a családunknak, ezért is szavaztak bizalmat a polgárok. Igaz, hogy a legtöbb szavazatot én kaptam, és első helyen jutottam be, de nem ez a lényeg, hanem hogy közösen tegyünk a faluért, az itt élő emberekért. Ez egy kis közösség, mindenki mindenkit ismer. Nagyon fontos az itteni magyar közösség számára, hogy hárman is tanácstagok lehetünk, ezúttal is köszönöm a polgárok bizalmát. A helyi tanács még nem alakult meg, de minden bizonnyal hamarosan erre is sor fog kerülni — mondta Zsolt, aki azt is hozzátette, hogy ő függetlenként jelöltette magát.
Veprődön több feladat is van, mely a hamarosan megalakuló tanácsra vár. A Kossuth Lajos ME egyik terme felett beázott a tető, átnedvesedett és beszakadt a gipszlapokból álló mennyezet, ezért ennek a felújítása halaszthatatlanná vált. Tervben van még a helyi közösség épületének és az egészségház tetőszerkezetének, illetve a központban lévő játszótérnek a felújítása, ezenkívül a tervdokumentáció kidolgozása is a katolikus temetőben létesítendő kápolnával kapcsolatban.
— Fontos az infrastruktúra fejlesztése, a települést más falvakkal összekötő utak javítása. A Szentfülöp felé vezető utat tönkretették a cukorrépát szállító teherautók. Mi a hídig újíthatjuk fel az utat, az azon túli rész már Hódság községhez tartozik. Az út remélhetőleg mihamarabb elkészül egészen Szentfülöpig, mivel nagy szükség van rá. A faluban van vezetékes víz, az elemzések szerint nálunk a legtisztább a környéken, de a pumpák már nagyon régiek. A tervek szerint Bácskeresztúrral közösen egy vízgyárat építenénk Veprőd területén, ahonnan a környező települések kiváló minőségű ivóvízhez juthatnának. Bácskeresztúrral közösen már több éve tart a szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos dokumentáció elkészítése. A papírmunkát befejeztük, hamarosan a partnerünk is a végére ér, és akkor már átadhatjuk a teljes dokumentációt az illetékeseknek. Tervek, elképzelések vannak, reméljük, minél többet meg is valósítunk belőlük — vázolta az elképzeléseket Zsolt.


A faluban évente több rangos eseményt is szerveznek. A többnapos falunapot június első hétvégéjén, a templombúcsút augusztus 20-án szokták megtartani. Az egyesület névadójával, Kossuth Lajossal kapcsolatos rendezvényeket korábban is szerveztek, ez azonban egyre nehezebb, hiszen az itteni magyarság és az egyesület tagsága is folyamatosan fogy. Viszont nemrégiben farsangi bált rendeztek a gyerekek részére, melyen több mint harmincan bújtak a legkülönfélébb figurák bőrébe.
A faluban sok az eladó ház, hat-hétezer euróért már egészen elfogadható épületet lehet vásárolni. Igaz, ahogyan a riportalanyom is mondta, ritkán lehet hallani arról, hogy valaki Veprődre költözött volna. A helyiek azonban nem adják fel. Hisznek a szebb jövőben, és tesznek is azért, hogy ez a szebb jövő egy napon mindazokra ráköszöntsön, akik kitartanak szeretett falujuk mellett.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..