A szabad véleménynyilvánítás joga

A szabad véleménynyilvánítás joga

Ha van időnk, vagy inkább kedvünk önmagunkra gondolni, a magyar sajtó napját ünnepeljük. Ami gyakran szerényen meglapul a március idusán elmondott beszédek sorai között. De azért érezzük, hogy Petőfit, a Landerer-nyomdát, a 12 pontot és a Nemzeti dalt mint a szabad sajtó első termékeit emlegetve mi is ott vagyunk valahol.

Nem jár sokkal jobban május 3-a sem, mely a sajtószabadság világnapja. Nem elég, hogy kicsit még fáradtak és bágyadtak vagyunk a majálisozástól, ráadásul ott van a május 2-ai esélyegyenlőség napja, az idén pedig a pravoszláv húsvét is. Ez nem azt jelenti, hogy számunkra nem lenne fontos, csak még olyan kicsinek érezzük magunkat, amikor ilyen nagy horderejű, nemzetközi eseményről van szó. Talán nem is fogjuk fel igazán, hogy mi is beletartozunk.

Május 3-át természetesen az ENSZ Közgyűlése nyilvánította a sajtószabadság világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztesse a kormányokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására. Pontosabban: „A sajtószabadság világnapja azoktól az afrikai újságíróktól ered, akik a berlini fal leomlásának hajnalán, amikor a kelet-európai médiakorlátozások már omladoztak, hasonló fejlődést kerestek saját kontinensükön. Együtt dolgoztak az UNESCO-val az 1991. évi namíbiai szeminárium megszervezésében, amelyen megszületett a mérföldkőnek számító, a szabad és független sajtóról szóló Windhoek Nyilatkozat…”
Ennek a dátumnak azonban van még egy fontos mozzanata is, hiszen világszerte ezen a napon emlékeznek meg azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben meggyilkoltak.

Ilyenkor általában összehívják a médiaszakértőket, felmérik a helyzetet, és próbálnak megoldást találni a problémákra, mivel a következtetés általában az, hogy a sajtó az országok többségében nem szabad. Egyes adatok szerint a Föld lakosságának 80 százaléka olyan államban él, ahol nem érvényesül a sajtó- és a véleményszabadság. Európában követendő példaként az északi országokat, mindenekelőtt Skandináviát szokás emlegetni.

Nyilatkozatok is születnek, amelyekben felelős emberek hangsúlyozzák, a szólásszabadság az egyik legbecsesebb jog, minden más jog alappillére, az emberi méltóság talapzata, és nélkülözhetetlen az egészséges társadalomhoz. A szólásszabadság gyakorlásához viszont szabad és független médiára van szükség. A sajtószabadság segít társadalmakat átalakítani, javítja a közélet átláthatóságát és számonkérhetőségét. Ezenkívül figyelmeztetnek arra is, hogy a sajtószabadságot nem lehet egyszer s mindenkorra kivívni, éltetni és küzdeni kell érte mindennap.

Ez sehol sem számít könnyű feladatnak, a világ egyes részein azonban még veszélyes is. Az idei adatokkal még nem találkoztam, de a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet szerint egyetlen évben sem vesztette életét annyi újságíró a munkája során, mint 2012-ben. A december 24-én kiadott jelentésükben azt állítják, 88 újságírót és 47 bloggert öltek meg, 879 riportert és 144 bloggert, illetve online aktivistát vettek őrizetbe. Hozzáteszik azt is, hogy 193 újságíró ül börtönben — a legtöbb Törökországban —, 38 sajtómunkatársat raboltak el, 1993 riportert támadtak vagy fenyegettek meg. A kiemelkedően magas számokhoz elsősorban a szíriai konfliktus, a Pakisztánban megfigyelhető erőszakos tálib cselekmények és a szomáliai polgárháború járult hozzá — nyilatkozta a szóvivőjük. Mexikóban és Brazíliában viszont a drogkartellek jelentik a legnagyobb kockázatot, ugyanis a róluk, illetve a közöttük dúló háborúskodásról író sajtósok életveszélyben dolgoznak, és a biztonságukat senki sem tudja garantálni.

Csak remélni lehet, hogy az idei adatok sokkal kedvezőbbek lesznek.

Mindezek tudatában talán csekélységnek tűnik az, amit a szerbiai újságírók szakszervezete hangsúlyozott a legutóbbi sajtóvilágnap kapcsán: nálunk sokan arra használják a tájékoztatási eszközöket, hogy kedvezőbb megítélést és választási eredményt biztosítsanak egyes politikusoknak. De ez a mi életünk. Meg az is, ahogyan az új tájékoztatási törvény viszonyul a kisebbségi médiához.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Vezércikk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A szabad véleménynyilvánítás joga
Községeink Életéből
A szabad véleménynyilvánítás joga
Fiatalok Fiataloknak
  • 2017.01.19.
  • LXXII. évfolyam 2. szám
Facebook

Támogatóink