A rendezvényen több vajdasági magyar sportújságíró, valamint a VMÚE néhány vezetője is részt vett. A kongresszus keretében a magyar fővárosban tartotta meg ülését a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, az AIPS európai szekciójának bizottsága.

Az első napon bemutatták Dénes Tamás szerkesztésében A magyar sportújságírás története című könyvet, mely a magyar sportújságírás 110 évét öleli fel. A kötetben nemcsak a magyarországi, hanem a határon túli, köztük a vajdasági magyar sportújságírók is szerepet kaptak. Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a sportújságírók rengeteg sportolóról és sportsikerről írtak könyveket, de a saját történetükről eddig egyetlen kiadvány sem jelent meg.

— Most jutottunk el odáig, hogy megünnepeljük saját hivatásunkat. A kötet nem született volna meg a sportállamtitkárság és az MSÚSZ Nagy Béla-programja nélkül, melynek első ütemében 30 projektumot támogatott a Magyar Sportújságírók Szövetsége. A program folytatódik, hiszen az elmúlt év végén újabb 50 millió forintot kaptunk a kormánytól. Már lehet pályázni július 1-je után megvalósuló ötletekkel. Támogattunk már megyei sportkönyvet, kisebb és nagyobb szabású kiállításokat, országos, nagy hagyományú évkönyveket, melyek három évtizede folyamatosan megjelennek.

Novotny Zoltán legendás rádióriporter, az MSÚSZ tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a Nemzetközi Sportújságíró Szövetségnek az 1924-beli indulása óta vannak magyar tagjai, illetve hogy a Magyar Újságírók Szövetségén belül 1958-ban alakult meg a sportújságíró-szakosztály, majd innen 1993-ban vált önállóvá a szövetség, miközben a 60—120 fős tagozatból mára több mint 800 tagú szervezetté vált.

Szabó Attila felvételei
 

A 400 oldalas kötet szerzője, Dénes Tamás kiemelte, hogy szerzőtársaival tavaly februárban kezdték meg a gyűjtőmunkát, és nem is gondolták volna, hogy ilyen gazdag anyagot találnak.

— Évek óta foglalkozom futballtörténelemmel, és abból is sok mindent össze lehetett gyűjteni. Próbáltam egy tematikát készíteni, hogy mi kerüljön ebbe a könyvbe. Elsőként egy kronológiát állítottunk össze. A kezdetektől máig tartó időszakot korszakokra osztottuk, illetve kiemeltük az általunk bástyáknak nevezett orgánumokat. A könyvben szerepel még az AIPS és a mi szövetségünk története, a gálák, melyek a magyar sportújságírás büszkeségei. A határon túli sportújságírás is benne van a kötetben. Beszélgetésekkel, interjúkkal, korábbi sajtóanyagokkal dolgoztunk, és nagyon sok érdekességre bukkantunk. Például arra, hogy a Magyar Szó sportszerkesztősége fénykorában a második legjobb sportorgánum volt a Nemzeti Sport mellett.

Az első nap hátralevő részében a küldöttség ellátogatott a felcsúti Puskás Akadémiára. Körbejárta a stadiont és a Puskás-múzeumot, majd jubileumi díszvacsorán vett részt.

A rendezvény második napján konferenciát tartottak a nők sportban és sportmédiában betöltött szerepéről a Testnevelési Egyetemen. A megjelenteket Szöllősi György, majd Mocsai Lajos, a TE rektora, a magyar férfi- és női kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya köszöntötte. Szöllősi kiemelte, hogy a 2016. évi nyolc riói magyar aranyéremből a nők hetet nyertek.

— Az MSÚSZ a világon az elsők között rögzítette szabályaiban, hogy egyik alelnöke mindenképp nő kell hogy legyen. Generációk óta sok magyar sportolónőre és sportújságírónőre lehetünk büszkék, aki a legélesebb versenyben is helytáll. Előítéletek mégis léteznek, s ezeknek a leküzdését segíti elő ez a mai konferencia — mondta Szöllősi, amihez Mocsai hozzáfűzte, hogy a nők sportbeli teljesítménye abszolút értelemben megegyezik a férfiakéval. Csisztu Zsuzsa, az MSÚSZ alelnöke, korábbi olimpiai nyolcadik helyezett tornász, Magyarország első női televíziós sportriportere elmondta, hogy a televíziós sportújságírásban a hitelességet a személyes tudással, a rátermettséggel és az alázatos munkával nyerheti el egy nő. Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár az előadásában kiemelte, hogy a nők száma egyre növekszik a nyári olimpiákon.

— A második nyári olimpián még csak huszonkét nő vett részt. 1988-ban Szöulban a versenyzők 26,1%-a került ki közülük, három évvel ezelőtt Rióban már 45,2%-uk, Tokióban pedig ez a szám 48,8%-ra emelkedik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság sokat tesz a nők szerepének erősítéséért. Mindössze három hazai sportszövetségnek nő az elnöke, ugyancsak háromnak van női főtitkára, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében pedig csak Pálinger Katalin képviseli a hölgyeket.

Donna de Varona kétszeres olimpiai bajnok úszó, az első amerikai női tv-s sportriporter az előadásában kifejtette: versenyzői sikereit annak köszönhette, hogy edzője, George Haines értette a női sportolók gondolatvilágát, és személyre szabott edzésprogramot dolgozott ki számára. A kétszeres olimpiai bajnok kezdeményezésére fogadták el 1972-ben hazájában a nemek közötti megkülönböztetést tiltó törvényt. A háromszoros olimpiai bajnok, Hosszú Katinka hangsúlyozta, hogy az úszásban már megvalósult az egyenlőség, hiszen a japán fővárosban a nők és a férfiak is ugyanazokban a számokban indulnak majd. Charles Camenzuli, az AIPS Europe elnöke elmondta, hogy az elmúlt huszonöt évben a nők olyan ismeretekkel és szakértelemmel lettek gazdagabbak, amelyek nagymértékben segítették a sportszektort, Gianni Merlo, az AIPS elnöke pedig zárszavában kiemelte, hogy a nők egyre inkább egyensúlyt hoznak a sport világába.

A második nap zárásaként a sportújságírók a Ferencváros stadionjába látogattak, és megtekintették a Lyon—Barcelona (4:1) női labdarúgó-Bajnokok Ligája döntőjét.

A harmadik napon az újságírók kispályás labdarúgásban, valamint teniszben mérettettek meg. A kispályás labdarúgótornát a Nemzeti Sport csapata nyerte meg, teniszben pedig a marosvásárhelyi Kádár Zoltán diadalmaskodott.

A konferencia jövő évi házigazdája a Dunántúlról kerül ki, a lehetséges helyszínek Pécs, Veszprém és Székesfehérvár.

Még több kép!▼