Berecz András és Juhász Zoltán a topolyai gyerekekkel - Barát István fotója

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékeztek Zentán is. Az esemény tiszteletére a Művelődési Ház előcsarnokában megnyílt az ,,Állok Istenért, egyházért, hazáért” című vándorkiállítás, amely Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek életútját és mártíromságát mutatta be. Az egybegyűltekhez ft. Nagy József főesperes-plébános szólt, és ihletett beszédét a következő gondolatokkal zárta:
- Merünk-e mi Istenbe vetett hittel és reménységgel a magunk helyzetében kisebb vagy nagyobb hősök lenni a jövő építésében, az itt maradásban? A reménytelen evilági helyzetben is reménységgel élni, mert az Isten, az igazság és a szabadság megdönthetetlen, annak jövője van. Úgy gondolom, ez az üzenet sugároz a képekről csendben a szívekbe. Ez megerősítés, hogy érdemes semmivé lenni az igazságért, elvetni a pillanatnyi érdekeket, és élni egy olyan távlatért, amelynek biztos győzelme van, de mi már nem leszünk a részesei.
Az ünnepi műsor előtt Juhász Attila polgármester lépett a színpadra, aki Füst Milán Zokogni szeretnék című írásából idézett, majd kitért arra, hogy a zentaiak joggal tartják magukat 1956 örökösének, a szellemisége továbbhordozójának, hiszen a város pár évvel ezelőtt megkapta a magyarországi 56-os Szövetség kitüntetését, a lyukas zászlót.
A közönség ezután a Sinka-ének (A sorsban és tájban magára hagyott ember legnagyobb szabadságvágyáról) című előadást élvezhette, melyet Berecz András budapesti előadóművész állított össze Sinka István verseinek és magyar népdaloknak a felhasználásával. Közreműködött: Kulcsár Annamária, Bakos Árpád, Berecz András (ének), Juhász Zoltán (furulya, duda), Balogh Kálmán (cimbalom), Husi Gyula (citera), Dsupin Pál (tárogató) és Rind Melitta felkészítésével a topolyai gyermekkórus.