Bányahíd

Az erdélyi Tordán - felszíni fejtéssel - már a rómaiak idejében megkezdődött a só kitermelése, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetőek vissza. A ma is létező sóbánya 1690-ben nyílt meg. A bécsi udvar rendelkezéseinek köszönhetően a XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban. 1853-ban elkezdték a Ferenc József galéria ásását, amelynek a teljes hossza 917 méter. Ezzel egyidejűleg felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf nevűeket is. Méreteikre jellemző, hogy több százezer tonna sót termeltek, több évtizeden keresztül. Érdekességként említik, hogy a bányászathoz soha nem használtak robbanóanyagot, csak emberi erőt. 1932-ben állt le a munka, ma már - különösen a nem régi felújítás után - csak turisztikai látnivaló és gyógyhely a bánya.

A csónakázótó és környéke felülnézetből - A szerző fotói

A Torda városának északkeleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, átlagos vastagsága 250 méter, a gyűrődés központi részén azonban gyakran meghaladja az 1200 métert is. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásban szenvedőknek ajánlott, de egészségeseknek - sportolóknak, dohányosoknak, szmogot szívó városlakóknak - is jót tesz egy ilyen környezetben tett séta.
A gyógyüdülőközpont munkálatait 2008-ban kezdték el, a PHARE-alapokból származó beruházás összértéke majdnem hatmillió euró, amelyhez a városi tanács 950 ezer eurós önrésszel járult hozzá. Rendbe tették a Tordát és a sóbányát összekötő két kilométeres útszakaszt is, így már könnyebben megközelíthető a bánya. A jövőben a környékén két, 10 százalékos sótartalmú tó is várja majd a látogatókat.
Jelenleg csodálatos kivilágítás, fából készült, vadonatúj objektumok látványában volt részünk. Modernizálták a Gizella részleget, ahol gyógykezelés és orvosi konzultáció folyik. A Rudolf aknában 80 férőhelyes koncert- és több sporttermet is kialakítottak, a Terézia tárnában kikötőhelyet építettek a mélyben található sós tóhoz, amelyen csónakázni is lehet. A mini golfpálya és a csónakok félórás használatáért 10 RON-t kell fizetni (4 RON egy euró), a bowling-pálya 20 percre szintén 10 RON-ba kerül, az óriáskeréken 5 RON egy forduló. Akik nem idegenkednek a magasságtól, azoknak mindenképpen ajánljuk, hiszen a fenséges látvány kárpótolhatja a szédülősebbeket is. A hosszú és kissé csúszós lépcsősoron való aláereszkedés helyett legtöbben inkább a panorámaliftet használják.
A tordai sóbánya helyi idő szerint 9-től 17 óráig tart nyitva, de egyes információk szerint fél négy után már nem érdemes próbálkozni. A belépődíj felnőtteknek 15 RON, gyerekeknek, diákoknak, egyetemi hallgatóknak 8 RON. Legalább egyhetes bérlet esetén az árak is alacsonyabbak.