A siker da Vinci nyomdokaiban

A siker da Vinci nyomdokaiban

A csantavéri Hunyadi János Általános Iskola számos elismerést tudhat magáénak.

Ezúttal az idei Digitális Témahét program keretében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága A külhoni magyar gyerekek éve programjához kapcsolódóan kiérdemelte A legaktívabb külhoni magyar intézmény különdíját.

A kiírt pályázatra 176 munka érkezett be, és a magyarországi iskolákon kívül 29 határon túli oktatási intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A csantavéri csapat a Leonardo da Vinci nyomdokaiban című projektumával érte el a kimagasló eredményt. Az iskola igazgatónője, Kecsenovics Szabó Dóra elmondta, hogy első alkalommal csatlakoztak ehhez a programhoz.

— Szeretünk új dolgokat kipróbálni, a pedagógusaink rendkívül lelkesek és innovatívak. Amikor Natália, az angol szakos tanárnőnk jelezte, hogy a külföldi iskolák is részt tudnak venni a programban, akkor teljes mértékben támogattuk az ötletet, és próbáltuk megkeresni azt a projektumot, amellyel dolgozni és versenyezni tudnak. Szedlár Barna Rózsa és Rekić Muci Natália az eTwinning által már tavaly is együtt dolgoztak, és jó párost alkotnak. Egyikük sem zárkózik el a digitalizációtól vagy egyéb újításoktól, illetve fontos, hogy nagyon jó csoportokkal dolgoznak. Az említett két tanárnő volt a projektum felelős szervezője, de valójában az egész iskolát bevonták a munkába. Mozgósították az alsósokat, videópályázatot írtak ki, a technikaórán különféle szerkezeteket alkottak, melyek Leonardo idejéből valóak, illetve a tanárok részéről sok felkészülést, befektetett energiát és időt követelt a munka, de meg is lett az eredménye.

A díj mellett az iskola tíz Micro Bitet, egy pedagógus-továbbképzést, valamint 200 000 forintos pénzjutalmat is kapott, melyet digitáliseszköz-vásárlásra fordíthat. A jelenkori technika világában szinte elképzelhetetlen, hogy multimediális eszközök nélkül oktassanak a pedagógusok. A csantavéri általános iskola is igyekszik haladni a korral, és beszerezni a mai oktatáshoz szükséges kellékeket.

— Az utóbbi években öt interaktív táblával gazdagodott az intézmény, emellett igyekszünk minél több laptopra és projektorra is szert tenni. Szeretnénk padlórobotokat, oktatórobotokat vásárolni, ami remélhetőleg az ősszel meg is valósul, mivel pozitív elbírálásban részesült a Magyar Nemzeti Tanácshoz benyújtott pályázatunk. Részt veszünk A XXI. század iskolája elnevezésű projektumban, ahol 30 Micro Bitet kaptunk, és ez megkönnyíti a pedagógusok munkáját. Tabletjeink nincsenek, igyekszünk ezekre támogatást szerezni. Úgy látom, muszáj máshogy oktatni a diákokat, a frontális módszer már nem olyan eredményes — fűzte hozzá az igazgatónő.

Szedlár Barna Rózsa rajztanárnő úgy gondolta, hogy mivel Leonardo da Vinci-év van, adva van a projektum témája.

— Leonardo nemcsak az egyik legnagyobb reneszánsz festőművész, hanem matematikus, fizikus, újító és tudós is a maga módján, ezért sok ötletem volt, hogy mit tudnánk kihozni belőle a képzőművészet-órákon. A kollégák közül, aki hajlandóságot mutatott arra, hogy bármilyen témában digitális formában részt venne a munkában, az jelentkezett, és így egy egész nagy csapat dolgozott együtt. Mi a rajzórákon Leonardo da Vinci híres festményét, a Mona Lisát, és egy kevésbé ismertet, a Zenész képmását alakítottuk át a 8. c osztállyal úgy, hogy az informatikus kollégát is bevontuk a munkába, informatikai ismeretekre is szükség volt ugyanis. Egyenként lefényképeztem a gyerekeket, és egy számítógépes program segítségével ötvöztük az arcukat a festmény többi részével, tehát a lányok arca Mona Lisa helyére, a fiúké pedig a muzsikus arcképe helyére került.

A hagyományos értelemben vett általános iskolai rajzóra nem a digitális eszközök használatáról híres, ezért feltettem a tanárnőnek a kérdést, hogy szükség van-e az oktatási módszerek módosítására a tanórákon.

— A koromból adódóan tőlem nagyon távol áll a modern technológia világa, de belátom, hogy csodálatos munkákat lehet készíteni a különféle számítógépes programokkal, csak szükség van hozzá egy előtudásra és a programokra. Az ötödik osztályosok egy új tanterv szerint haladnak, melyben két óra van a számítógépes grafikára szánva, de én úgy érzem, hogy a diákok ötödikben még nincsenek erre felkészülve. Számomra nagyon fontos, hogy a gyerek ecsetet, ceruzát fogjon a kezében, és alkosson a papíron. Másfelé halad a világ, és nagyon észre lehet venni, hogy a tanulók nem kézimunkáznak, kézműveskednek. Sok minden kimarad az életükből, mert a számítógéppel foglalkoznak. Tudom, hogy fontos a számítógépismeret és -használat, de jó lenne megtalálni az arany középutat, és megőrizni a finommotorikus mozgást. Igyekszem úgy dolgozni velük, hogy a kezüket használják, de színesítem is az órákat a mai digitalizációs eszközökkel.


Rekić Muci Natália és Tóth Gabriella tanárnők
az iskola képviseletében

Rekić Muci Natália angoltanárnő nagyon hasznosnak tartja, hogy az eTwinning európai oktatási közösség online felületén az európai iskolák együtt tudnak dolgozni, illetve online képzéseken részt venni.

— Az idei évben török és olasz iskolákkal indítottuk el decemberben a Leonardo da Vinci projektumot, amit nagy felkészülés előzött meg. Valójában párhuzamosan két vonalon futott a munka, hiszen egyrészt a külföldi iskolákkal dolgoztunk, másrészt pedig az iskolánkon belül műhelymunkák és projektnapok folytak, a nagy részük főként a Digitális Témahéten, áprilisban. Az angol nyelvesek, azon belül is főleg az emelt szintűsök útikönyvet, valamint életrajzi könyvet szerkesztettek a Google Slidesban. A gyerekek csapatokban dolgoztak, és a gyengébb angolosokat bekapcsoltuk a Mystery Skype nevű játékba, mely abból állt, hogy angol nyelvű kommunikáció és eldöntendő kérdések útján ki kellett találniuk, hogy melyik országból való az, akivel interneten beszélgetnek. Az angol nyelv sok lehetőséget kínál a digitalizálásra.

A tanárnő elmondta, hogy igyekszik több órát az informatikateremben megtartani, ahol különféle oktatóprogramok segítik a gyerekek nyelvtanulását, de a számítógép természetesen nem szorítja ki a tankönyv használatát.

— Előnyben vagyunk a többi tantárggyal szemben, mert külföldi könyvekből tanulunk, illetve a hang- és a videóanyagaink, valamint az interaktív tábla is jelentős mértékben megkönnyíti a tanulást/tanítást, de az elsődleges szempont az, hogy a gyerekek individuálisan és párban dolgozzanak az órán. Fontosnak tartom, hogy új elemeket is beemeljünk az oktatásba — így történt, hogy a Facebookon rátaláltam a Robotcsámborgás nevű oldalra, melyet Fári János kecskeméti informatikatanár kezel. Általa ismertem meg a padlórobotot, melyet négyéves korától adhatunk a gyereknek. Nagyon egyszerűnek tűnik a használata, de nem az, merthogy gombnyomással irányítható a szerkezet, és szükség van hozzá a logikus gondolkodásra. Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy márciusban ellátogattak hozzánk Fári Jánosék, bemutattak nekünk többféle robotot, és használhattuk is az egyiket egy hónapig. Bízom benne, hogy a jövőben az iskolának lehetősége lesz szert tenni néhány robotra, mert fontos kiegészítője lehet a tanulásnak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A siker da Vinci nyomdokaiban
Oktatás
Facebook

Támogatóink