A márciusban megrendezett vajdasági döntőből elsőként jutott tovább a kárpát-medencei döntőbe, melyet április 25-étől 27-éig tartottak meg a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban. Immáron negyvenkilencedik alkalommal adott otthont az iskola ennek a rendezvénynek. Még nyolc év után is föl tudom idézni folyosóinak illatát, a bejárattal szemben lévő Kazinczy Ferenc-mellszobor figyelő tekintetét, a gimnázium igazgatójának, Németh Tibornak a hangját, a verseny hangulatát. Nemes megmérettetés a Szép Magyar Beszéd Verseny a középiskolások életében.

— Valóban egy ünnepély ez a verseny. Eddig évről évre jelentkeztem, és megmérettem a tudásomat, de az élményeken kívül nem sikerült érmet is tennem a zsebembe. Úgy látszik, az idén megértem a kitüntetésre.

• A szobádban hol kapott helyet a díj?

— Mivel még csak néhány napos ez az érem, az ide-oda hordozgatása miatt még nem kapott állandó helyet. Azt már viszont tudom, hogy a legkedvesebb emlékeim között szerepel.

• Vass Borsodi Borbála nyugalmazott topolyai magyartanárnő segített fölkészülni a versenyre. Milyen volt a közös munka?

— Borbála tanárnővel az elemi iskola hatodik osztálya óta együtt dolgozunk. Már az első pillanattól kezdve sikerült megtalálnunk a közös hangot, ezért az együttműködésünk inkább egy irodalmi szórakozás, mintsem kötelezettség. Nagyon könnyen tudunk együtt dolgozni, a tőle kapott tanácsokat azonnal el tudom raktározni a fejemben.

• Hogyan folyt le a verseny?

— A verseny három fordulóból állt. Időrendi sorrendben a legelső megmérettetés a szabadon választott szövegek tolmácsolása volt. Ebben a fordulóban a zsűrivel együtt minden versenyző és fölkészítő tanár végighallgathatta a versenyzőket. Ezután következett a Beszélni nehéz! című feladatlap kitöltése. A kapott négy-öt soros szövegen be kellett jelölni a szüneteket, a hangsúlyokat, illetve a kapcsolóíveket, amire harminc perc állt rendelkezésünkre. Számomra ez volt a legnehezebb, mivel rengetegféle hangsúly és szünet van, amely még nagyon sok gyakorlás után is egyformának tűnhet a megoldónak. A harmadik fordulóban a kötelező szövegekkel való megismerkedés és tolmácsolás következett. Az egész csapatot beszólították egy tanterembe, és onnan hívtak be minket az úgynevezett karanténba. Itt kaptuk el az új szöveget, és onnantól kezdve húsz percig foglalkozhattunk vele — szigorúan magunkban. Miután mindenki fölolvasta a zsűri előtt a kötelező szöveget, érezhető volt a megkönnyebbülés. Onnantól kezdve a versenyzőknek semmi dolguk nem volt. Azon a délutánon és estén tudtunk igazán fölszabadultan beszélgetni.

• A győri döntőben részt venni nemcsak megtiszteltetés, hanem felejthetetlen élmény is.

— Két vajdasági társammal, Szöllősi Imrével és Bezeg Anikóval együtt képviseltük az itthoni diákokat a versenyen. Érkeztek határon túli tanulók Felvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról is, sok barátot szereztem, és nagyon jól éreztük magunkat. A döntő ugyanis a versenyen túl egy nagy buli is. A szabad programoktól kezdve a városnézésen át egészen a Győri Nemzeti Színház látogatásáig minden program érdekes volt. Kazinczy-díjas, Kossuth-díjas és még számos neves díjat birtokló egyetemi professzor előadásait hallgathattuk végig. Nagyon különös hangulatot kölcsönöz a versenynek maga a város, Győr. Leírhatatlan érzés volt, amikor naplementekor a Rába partján ültünk, gitároztunk, és együtt dúdoltuk a jobbnál jobb dalokat. Az idén a színházban a Mágnás Miska című operettet tekinthettük meg. Lenyűgözött! A szervezőknek csak köszönetet tudok mondani, hálás vagyok odaadó munkájukért.

• A hétköznapokban is odafigyelsz arra, hogyan beszélsz?

— Ebben a fölgyorsult világban egyre nehezebb odafigyelni a beszédünkre. Én igyekszem minden társaságban és minden körülmények között megválogatni a szavaimat. A korombeli fiatalok nagyon kis hányada foglalkozik nyelvápolással. Legtöbbször csak annyit hallok, hogy az nem menő.

• Szerinted az internetes kommunikáció roncsolja-e a szép magyar beszédet?

— Véleményem szerint ugyanolyan mértékben roncsolja a nyelvet, mint az élőbeszéd. A különbség az, hogy személyes beszélgetés során a kimondott szavak helyességére nem figyelünk oda eléggé, az online kommunikáció során pedig az írottakéra. A saját döntésed, hogy hogyan írsz, és hogyan beszélsz.