A romantikus találkák várkastélya

A romantikus találkák várkastélya

Kárpátalját nemcsak a természeti adottságai, hanem a történelmi emlékhelyei miatt is érdemes bebarangolni. Írásomban egy olyan építészeti műemléket szeretnék bemutatni, amely még nem tartozik a leglátogatottabbak közé, de mindenképpen ajánlatos felkeresni.

A sokak számára ismert Munkácstól nem messze, a Latorca jobb partján fekszik Beregszentmiklós (mai ukrán nevén Csinagyijevo). A kisvárosban található, a XV. században épült, reneszánsz stílusú várkastély megtekintése azért is egyedi élmény, mert a csoportokat leginkább a „vár ura”, Bartos József festőművész kalauzolja az építmény már felújított és még szinte romos állapotban levő részeiben.

A településről 1263-ból származik az első írásos feljegyzés. A XIII. században Bánk bán veje, Simon birtokolta, aztán egymást váltották a tulajdonosok: a Perényi család, Frangepán Ferenc, Telegdi Mihály, Lónyai Farkas, Esterházy László stb., majd a Rákócziakra szállt. A kastélyt 1450-ben Perényi Imre építtette. 

Zrínyi Ilona gyakran megfordult a főúri lakban, sőt, többször itt találkozott későbbi férjével, Thököly Imrével. II. Rákóczi Ferenc is szívesen vadászott a környéken, majd a szabadságharc leverése után, 1711. február 18-án a beregszentmiklósi várban töltötte a száműzetésbe vonulása előtti utolsó éjszakáját. Az épülethez kapcsolódóan a történetírók feljegyezték az első igazán számontartott, kiemelkedő magyar költőnőnek, Petrőczi Kata Szidóniának, Pekry Lőrinc kuruc tábornok feleségének a nevét is.

A szatmári békekötés után elkobozták II. Rákóczi Ferenc birtokait, így Beregszentmiklóst is. 1726-ban az udvar a várkastélyt és a hozzá tartozó birtokot Schönborn Lothár Ferencnek adományozta. Ekkor az erődítményt gazdasági központtá alakították.
A várkastély többszöri átépítés után nyerte el végső formáját. Az egyemeletes, U alaprajzú objektum homlokzatai dísztelenek, simák, az ablakokat míves, faragott reneszánsz kőkeret szegélyezi. A termek boltozottak. Az eresz alatt lőrések láthatóak. A védelemről kelet felől a Latorca, a többi oldalról palánk és árok gondoskodott.

A XVIII—XIX. században a várkastélyt kikezdte az idő, falai, tetőzete megrongálódott, ezért 1943-ban a Magyar Műemlékek Országos Bizottsága jelentős méretű kutatási és restaurálási munkálatokat végeztetett, melyeket a háború miatt nem lehetett befejezni. Következett a szovjet bevonulás, és az új éra alatt a várat katonai raktárnak használták. Az is megtörtént, hogy a XVI. századi, kőből faragott szemöldökpárkányokat kiszedték az ajtókeretekből, és az utcai járdához használták fel, a tetőcserepeket pedig (köztük a Rákóczi-korabelieket is) a helyi lakosság annyira széthordta, hogy végül beszakadt a kastély mennyezete. A jobb sorsra érdemes épület minden bizonnyal az enyészeté lett volna, ha 2001-ben 49 évre nem veszi bérbe az ukrán államtól két festőművész, Bartos József és felesége, Tatyana Petricsko. A tervük az volt, hogy művészetüket és kapcsolataikat latba vetve felvirágoztassák a kastélyt, és ennek a célnak a megvalósításán azóta is fáradhatatlanul dolgoznak.

Kezdeti lépésként az eredeti állapotot tükröző dokumentumokért, tervrajzokért a bécsi levéltárhoz kellett fordulniuk, az anyagiak előteremtésében pedig nagy szerepe volt a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatalnak, a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak és több külföldi művésznek. A kastély újjáéledése azzal kezdődött, hogy a Teleki László Alapítvány segítségével felújították a tetőszerkezetet, majd az alsó szinten megjavították az ajtókat és az ablakokat, a helyiségek egy részét pedig sikerült olyan állapotba hozni, hogy a múzeum megnyílhatott. Mivel a padlózatot a szovjet időszakban lebetonozták, mindenhol igyekeznek helyreállítani az eredeti téglaburkolatot.


Szekeres Attila felvételei

A munkálatok azóta is folynak, eközben pedig a vár művésztelepeknek ad otthont, termeit kiállításokra használják. Az évente kétszer-háromszor megszervezett tárlatok részvevői az eladott képek árának egy részét a renoválására adományozzák.

Nemrégiben Ungváron tanácskozott a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója. A részvevők a többi közt ellátogattak Beregszentmiklósra is. Az öt régióból — Felvidék, Erdély, Vajdaság, Magyarország és Kárpátalja — érkező mintegy harminc újságírót maga Bartos József fogadta, majd vezette körbe a birodalmában. Miközben megismertetett bennünket az épület történetével és érdekességeivel — például a falakban és a föld alatt húzódó titkos járatokkal —, a terveiről is mesélt. Megmutatta, hol alakítaná ki a kamaramuzsikálásra alkalmas koncerttermet, elmondta, miképpen szeretnék visszavarázsolni a park régi hangulatát. Elidőzött velünk Zrínyi Ilona egykori hálószobájában, és megtudtuk, hogy azok a fiatalok, akik majd a kastélyban tartják meg az esküvőjüket, ebben a „szentélyben” tölthetik el a nászéjszakájukat. Addig természetesen még sok víznek kell lefolynia a Latorcán, illetve számos adománynak összegyűlnie. Biztató, hogy most már naponta több száz ember is megfordul az épületben, a hagyományőrző fesztiválokra pedig még többen kíváncsiak. Ha a betérők elégedettek a látottakkal, vagy megnyeri őket Bartos József és felesége kitartó igyekezete, akkor belépődíj helyett önkéntes adománnyal is hozzájárulhatnak nemes tevékenységük folytatásához. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A romantikus találkák várkastélya
Riport
A romantikus találkák várkastélya
Riport
Facebook

Támogatóink