A magyar állam jogrendszerének évszázadokon át fontos hivatkozási alapja lett az Aranybulla, amelyet 800 évvel ezelőtt 1222-ben bocsátott ki II. András Székesfehérváron. E dokumentum, valamint az Árpád-házi uralkodók jelentőségével foglalkozott az M5 História legutóbbi adása.
Az Árpád-házi fejedelmek és királyok négyszáz évet felölelő uralkodása szinte egész Európát meghatározta. E korszak jelentőségét mutatja, hogy a Kárpát-medencébe érkező népek közül csak a magyarok tudtak államot alapítani, emelte ki a közép-európai térség egy sikertörténetét a műsorban Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Ehhez kapcsolódva Makoldi Miklós, az intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója kifejtette, kevés hozzájuk fogható rekorder család van a történelemben, akik ennyi időn keresztül uralni tudtak egy olyan fontos geopolitikai helyszínt mint a Kárpát-medence. Mindezt úgy, hogy visszaverték a támadásokat, és fontos dinasztikus kapcsolatokat is kialakítottak. Ezeknek köszönhetjük, hogy ma is itt élünk, létezik Magyarország és magyarul beszélünk - fogalmazott a szakember.
Vizi László Tamás az intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főigazgató-helyettese az Aranybullát kibocsátó uralkodó szerepének történelmi megítélése mellett ismertette azokat a tényezőket, amelyek a kiváltságlevél kiadásához vezettek. „Az Aranybulla európai szinten is jelentős jogalkotási tényező. Az előtte hét évvel Angliában kiadott Magna Charta Libertatum mellett ugyanis az első olyan dokumentumok egyike, amely a király és a különböző társadalmi csoportok kiváltságait, jogait fundamentumszerűen tartalmazza, méghozzá írásba foglalva. Ezek a kiváltságok lettek a rendi jogok alapjai, amelyek 1848-ig meghatározóvá váltak” – emelte ki e díszes oklevél jelentőségét a szakember a műsorban.
Az M5 História legutóbbi adása bemutatta a nézőknek azt a Székesfehérváron megnyílt tárlatot, amelyen az Árpád-kor legfontosabb relikviáit állítottak ki. Ezek között megtekinthető például Szent István kardja, olvasható az Ómagyar Mária-siralom és a Gesta Hungarorum is. A műsor utánajárt annak is, hogy mennyire felel meg a történelmi hűségének Katona József Bánk bánja és megmutatta, mi történt volna, ha 1301-ben nem hal ki férfiágon az Árpád-ház.
Az M5 História szombati adás újranézhető az alábbi linken: ITT
M5 História – szombatonként 20 órától az M5 kulturális csatorna műsorán!
A fotón Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese beszédet mond az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé avatásán 2021. szeptember 2-án. Fotó: MTI/Komka Péter
