Porig rombolt városok, halottak, szenvedő emberek. Az egész világot megrázta a Törökország középső részét, illetve Szíria északkeleti részét érintő természeti katasztrófa. A 7,8-as erősségű földrengés és az utórengések következtében több tízezer ember vesztette életét, és több mint százezren megsérültek. A világ számos részéről érkező mentőszolgálatok éjjel-nappal dolgoztak azon, hogy minél több ember életét megmentsék. A mentőcsapatok között is kiemelkedett a magyar alakulatok teljesítménye, melyek a legvégsőkig kitartottak. Leczki Sarolta a Hunor mentőalakulat tagjaként csaknem egy hétig tartózkodott a helyszínen, ahol Karma nevű kutyájával tizenhét embert mentettek meg a halál torkából.

Leczki Sarolta (forrás: Kutyák határok nélkül)

— A 2023-beli törökországi földrengés mentési munkáiban mint hivatásos tűzoltó, a Hunor magyar állami mentőszervezet tagja vettem részt egy kollégámmal, Oláh Zsolt tűzoltó főtörzszászlóssal és Dexter nevű keresőkutyájával. Természetesen velem tartott Karma kutyám is. Az ötvenöt fős csapat részeként a felderítés volt a feladatunk a két személykereső kutya segítségével. Civil alapítványom, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány három munkatársa pedig a Baptista Huba Rescue huszonnégy mentőcsapatát erősítette. Mindannyian Hatay városában dolgoztunk, de egymástól függetlenül.

* A magyar mentőcsapatok több keresőkutyával is részt vettek a mentésben, és a legkitartóbb alakulatok közé tartoztak. Hogyan folyt pontosan a mentés, hány embert sikerült megmenteniük?

— A Hunor mentőcsapata február 7-én, kedden dél körül érkezett a helyszínre, ahol azt az információt kaptuk, hogy egy luxusapartmanház és -hotel romjait kell átvizsgálnunk, ahol ezer eltűnt személy van. Mivel a rengés hajnali 4 körül történt, mindenki ágyban volt, és aludt, nagyon keveseknek sikerült kimenekülni. Péntekig szinte kizárólag ezen a helyszínen dolgozott a csapat, váltásos munkarendben. Keresőkutyákkal, akusztikus és endoszkópos keresővel, drónnal és persze helyi információs forrásokkal próbáltuk megtalálni a lehetséges túlélőket. A Hunor egy hét alatt tizenhét túlélőt, köztük három gyermeket, valamint huszonkilenc halottat emelt ki.

(Fotók forrása: MTI)

* Ha jól tudom, ön Törökországban már korábban is részt vett mentőakciókban. Miért annyira veszélyes ez a térség? Kizárólag a földrajzi fekvése miatt?

— Nem először dolgoztam földrengés sújtotta területen, 1999-ben Törökországban, 2005-ben Pakisztánban, 2009-ben pedig Indonéziában vettem részt a mentési munkálatokban. Ezekkel a területekkel leginkább az a gond, hogy mind törésvonalak mentén, földrengéses zónákban helyezkednek el.

* A Hunor mentőalakulat eddig is a világ számos pontján, különféle katasztrófák helyszínén állta meg a helyét. Mi kell ahhoz, hogy a világ egyik legfelkészültebb mentőegységének a tagjává váljon valaki?

— A Hunor mentőszervezet tagjai hivatásos tűzoltók, akik speciális pszichikai és fizikai szűréseken estek át, majd különféle képzéseken, gyakorlatokon csiszolták tovább képességeiket.

* Ön régóta foglalkozik kutyák speciális kiképzésével. Egy cseppet sem túlzás kijelenteni, hogy a magyar mentőkutyák legendásak, elég, ha csak a szinte mindenki által ismert Mancsra gondolunk. De mitől a világ legjobbjai a magyar mentőkutyák? Hogyan folyik az ebek képességeinek fejlesztése?

— Lehetőség szerint a nyitott, emberkedvelő, barátságos kutyákat kezdjük el képezni erre a munkára, akik megfelelő fizikummal, motivációval és erős idegrendszerrel bírnak. Már kiskoruktól erre a munkára neveljük, tanítjuk őket, gyakoroljuk a különféle felületeken történő áthaladást, alapvető engedelmességi feladatokat sajátítanak el, megismernek más kutyákat, állatokat, közömbösségre törekszünk, és rengeteg szituációs keresőtréningen veszünk részt velük. Két-három év, mire nemzetközi vizsga letételére alkalmas lesz a kutya, és ez még csak a megszerzendő minimum a tudásban, nem a maximum.

* Végül, de nem utolsósorban a törökországi mentőakciók egyik hősét, azaz saját kutyáját, Karmát hogyan jellemezné?

— Karma egy többgenerációs mentőkutyacsalád tagja, nagypapájával, Kubával vettem részt a pakisztáni földrengés utáni munkákban, vele voltam 2007-ben mentőkutya-világbajnok romkutatásból, de mamája és papája is (bécsi tűzoltóság) aktív mentőkutyaként dolgozott. Rettenetesen szereti az embereket, nagyon nyitott kutya. Törökországban pedig nemcsak mentőkutyaként dolgozott, rengeteg embernek nyújtott vigaszt kedves viselkedésével, türelmével, empátiájával.