Lakossági fórumot tartott a VMSZ Szajánban. A helybeli könyvtárban a résztvevőket jelenlétével megtisztelte Dudás Károly, a VMSZ alelnöke, Pál Károly, a VMSZ elnökségi tagja, Talpai Sándor, a VMSZ nagykikindai községi szervezetének elnöke, Kabók Imre, a kisoroszi helyi közösség tanácsának elnöke, Csősz Zsigmond okleveles kertészmérnök Kecskemétről, valamint Apró Kornél, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke és Zombori Gábor, a VMSZ szajáni tagozatának az elnöke.
Először Talpai Sándor ecsetelte a közelgő választásokra való felkészülés jelentőségét. A legfőbb cél, hogy a köztársasági parlament munkájában a VMSZ képviselői mind nagyobb számban vegyenek részt. Fontos ez a nemzeti identitás megőrzése, de a megélhetési lehetőség megteremtése érdekében is, hiszen az egyetlen elfogadható út az Európai Unió felé vezet. Megemlítette azt is, hogy szükség lenne egy megfelelő alap létrehozására a nyugati vállalkozók délvidéki beruházásaihoz. Példa erre a romániai Zsombolya esete, ahol a polgármester az RMDSZ tagja, és sikeresen teret ad a külföldi tőke beáramlásának. Náluk nincs munkanélküliség és a tapasztalatait szívesen megosztja a VMSZ községi szervezetével.
Dudás Károly hangsúlyozta, a legjobb papjaink mindig a VMSZ felemelkedését támogatták, ami Szajánban is megmutatkozott, hiszen a fórumon jelen volt ft. Pósa Gyula atya. Az alelnök úr szerint szólni kell a szórvány dicséretéről, hiszen a nagykikindai községi szervezet adta át elsőként a támogató aláírásokat, ami példaértékű lehet a tömb számára. Szociológiai megvilágítással elemezte azt a légkört, amely a miloševići őrülettel alakult ki a délvidéki magyarság körében. A gazdaság megerősítése a fő cél. A jogi keretek már megteremtődtek, csak meg kell azokat tölteni tartalommal. Említette azokat az elkedvetlenítő jeleket is, hogy a délvidéki magyarok közül sokan szerb pártokra szavaznak. Ez a tény megkérdőjelezi a felemelkedést, mert csakis magyar párt küzdhet a kisebbségi jogok megvalósításáért. A kis magyar pártok semmit sem tudnak tenni a közösségért. A VMDK szalonképtelen a radikálisokkal folytatott együttműködés miatt, a VMDP pedig peremre szorult, nem képez semmilyen politikai erőt. Hangsúlyozta, a VMSZ mindig az együttműködés híve volt. Kapaszkodjunk mi össze! -- szólított fel, hiszen a VMSZ-ben olyan emberek dolgoznak a közösségért, akik már bizonyítottak. Utalt az eddigi sikerekre, mint például a tanítóképző visszahelyezése Szabadkára, a táblák magyar nyelvű feliratai, a közhangulat javulása. Mivel nincs olyan partner, akivel össze lehetne fogni, ezért a VMSZ vezérgondolata a következő: A népünkkel fogjunk össze!
Pál Károly arra mutatott rá, hogy a délvidéki magyarság száma rohamosan csökken. Véleménye szerint szomorú országban élünk, ahol a magyarságnak nehéz megtalálnia és megvalósítania az emberhez méltó életet, de mindig tudtuk, merre van az előre vezető út. Bízik a fiatal nemzedékben, hiszen nélküle nincs jövőkép a szülőföldön.
Kabók Imre szerint vállalni kell a tudatos politizálást, mert december 5-e kijózanítólag hatott. Számára szimpatikus, hogy a VMSZ törődik a falusi emberekkel, ami más pártokról nem mondható el. Nagykikinda község 68 ezer polgárának negyven százaléka kilenc faluban él, mégis a községi költségvetés 130 millió dinárjából mindössze 27 millió jut a falvaknak. Feltette a kérdést, a VMSZ tudna-e hatni az önkormányzatokra, hogy jobban támogassák az alappilléreknek számító falvakat.
A fórumon felszólalók közül hadd emeljük ki Fekete László nagykikindai újságíró észrevételét, melyben vázolta a magyar nyelvű tájékoztatás községi leépítését, valamint Szabó Jánosét, aki okkal bírálta a magyar nyelv használatát Nagykikinda községben.