Táncházi mulatság - Barát István fotója

A múlt héten tartotta meg a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Kanizsamonostoron a 13. gyermeknéptánc-táborát. A kilencven részvevő, akik Vajdaság különböző településeiről érkeztek, mezőföldi, györgyfalvi, Galga menti táncokat és népdalokat tanult a budapesti Pukli Gabriellától és Leidinger Dömötörtől, a szabadkai Brezovszki Rolandtól és Tamarától, a horgosi Gazsó Tibortól és Varga Violától, valamint Vas Brezovszki Tímeától. A kézműves foglalkozások közül a gyöngyfűzést a topolyai Dimény Ibolya, a nemezelést a zentai Sturc Katarina, az agyagozást a csókai Csorba László vezette, a citeraoktató a szintén csókai Mihók Attila volt. A jó hangulathoz az élő zenét Pasi és társai szolgáltatták, vagyis Kurunci Andor, Juhász Gyula, Alilović Gojko és Vas Endre.
Egyik este, amikor a napi forróság csillapodása után a helyszínen jártunk, a színes sátorok lakói éppen a helybeli művelődési egyesület udvarán rögtönzött táncházban szórakoztak.
- Minden este táncház van, amit a jelenlevők alig várnak, pedig egész nap tánclépésekre oktatják őket - mondta Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc MME elnöke. - A szabadidős foglalkozások során vannak ügyességi és logikai játékok is, amelyeket szintén nagyon élveznek. A gyerekek tíz csoportban, jutalompontokért igyekeznek megoldani a kapott feladatokat. A csoportokat úgy állítottuk össze, hogy a tagjai más-más helységből valók legyenek. Egyébként a táborlakók zöme ''visszajáró vendég”, csak mintegy húsz újoncunk van. A kis elsősöktől a középiskolásokig minden korosztály képviselteti magát. A legidősebbek tulajdonképpen ebben a táborban nőttek fel, és amikor középiskolások lettek, kérték, hogy továbbra is fogadjuk be őket. Egyik nap a Juhász zenekar vendégszerepelt nálunk, és hangszerbemutatót is tartott, ami azért fontos, mert a zene, a népdalok és a tánc mellett a feldolgozott Kárpát-medencei vidékek hangszereit is láthatták az érdeklődők. Szerencsére jelentkezők minden évben vannak, nálunk a létszám nem csökken, ami nagyon biztató. Itt nem hiányzik a számítógép, és a mobiltelefon sincs állandóan a gyerekek kezében, inkább társasjátékkal szórakoznak.
- Látom, ismét változott, szépült a táborhelyetek!
- A táborházunk belsejét a tartományi kisebbségi titkárságtól nyert összegen pár évvel ezelőtt rendbe tettük, de a külseje elég lepusztult látványt mutatott. Az idén a tartományi gazdasági titkárság támogatásával sikerült ezt a gondunkat is megoldani. A gyerekeket már egy küllemében is megújult épülettel vártuk. A lehetőségeinkhez mérten állandóan igyekszünk fejleszteni valamit, de azt sem szeretnénk, ha a tábor elvesztené a falusias jellegét.
- Az oktatókkal, zenészekkel, személyzettel együtt mintegy százhúszan vagytok, vagyis többen, mint a település lakossága.
- Igen, ez évről évre megismétlődik. A faluban élők most már megszoktak minket, este, amikor hazamennek a tehenek, s miután az emberek elvégzik a teendőket, összegyűlnek a tábor előtti téren, figyelik a táncházat, hallgatják a népzenét, beszélgetnek. Habár kevés a fiatal, szeretnénk jó kapcsolatot kialakítani velük, hiszen az is elképzelhető, hogy besegítsenek, részt vegyenek a tábor munkájában.
A kanizsamonostori gyermeknéptánc-tábort a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénnyé nyilvánította. A már említetteken kívül az esemény jelentős szponzora a Nemzeti Kulturális Alap is. A műszaki feltételeket a csókai művelődési-oktatási központ, az érkezésekhez szükséges sátrakat a Vöröskereszt biztosította, a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület pedig a székházát engedi át a vidám táncosoknak. A mindenesek között van még Kiss Zoltán, Szécsi Karolina, Gál Júlia, Horváth Noémi, Fehér Attila, Fehér Joó Renáta, Tóth Ilona és Pálfi Sztella, de a felsorolásból nem maradhatnak ki a szakácsnők sem: Matók Sárika, Árok Erzsébet és Szloboda Piroska.
Az egy hétig tartó zenés-táncos vigadalom, a hagyományokhoz híven, ezúttal is gálaesttel zárult, amelyen színes műsor keretében egy népmesét dolgoztak fel a diákok és az oktatóik.