Magyarcsernyén megemlékeztek az 1848/1849-es forradalomról és szabadságharcról. Az alkalmi műsort és a koszorúzást az általános iskola előtti Petőfi-szobornál tartották meg. A Himnusz elhangzása után Hódi Judit köszöntötte az egybegyűlteket, majd felkérte dr. Tóth Lászlót, a helyi közösség elnökét, mondja el ünnepi beszédét.
— Magyar az, aki vállalja — így szól az idézet, mely napjainkban is időszerű! 172 évvel ezelőtt Pesten a magyar nemzet elégedetlenségének és a tanuló ifjúság lehetetlent nem ismerő elszántságának eredményeként kitört a forradalom, mely a későbbiekben szabadságharccá fejlődött. Habár a forradalom és a szabadságharc elbukott, a magyar nemzet szabadság iránti vágyát nem sikerült a nagyhatalmaknak palackba zárniuk — hangsúlyozta dr. Tóth László, majd azzal folytatta, hogy száz évvel a nagyhatalmak akaratából kikényszerített trianoni békediktátum után sem szabad elveszítenünk a reményt, hiszen a siránkozás és a gyász helyett a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének folyamata zajlik. — Manapság is egyfajta szabadságharcot folytatunk, kemény küzdelmet vívunk ugyanis anyanyelvünk megőrzéséért, gazdag nemzeti és kulturális hagyományaink éltetéséért, vallásunk gyakorlásáért. Bár közösségünk számbelileg megfogyatkozott, de céljaink nem változtak. Magyarként akarunk élni a szülőföldünkön! Ha összefogunk, ezt a célunkat megvalósíthatjuk. Ehhez kívánok mindannyiunknak jó egészséget, kitartást és bátorságot. „Tisztelet a bátraknak”!
Bicók Lilla, a VMSZ Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja beszédében kitért arra, hogyan éli meg március 15-ét. Visszaemlékezett, mindig mennyire várta kisiskolás korában az iskolanapi műsorokat, többször is végighallgatta Petőfiék történetét, de csak később tudatosodott benne, hogy miért is fontos 1848 a történelmünk és a kultúránk szempontjából.
— Megértettem, miért kell Jókairól, Petőfiről és Kossuthról tanulnunk az iskolában, megértettem, miért fontos minden évben megemlékeznünk hőseinkről, akik értünk, magyarokért harcoltak a véres csatamezőkön. Rájöttem, minél inkább egykorú leszek Petőfivel, annál inkább megértem, megérzem azt a pezsgést, azt a tettvágyat, amely 1848. március 15-én útjára indult a Pilvax kávéházból, ami után a pesti ifjúság és a pesti nép elfoglalta a Landerer-nyomdát, majd teljes lelkesedéssel, hazafiassággal és büszkén a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dalt. Ezt a forradalmi lelkesedést átérezve, mi, mai fiatalok többször úgy érezzük, hogy csak egy lépés, csak egy szó, és megváltoztatjuk a világot, a történelem részesévé válhatunk úgy, mint egykoron a '48-as ifjak — mondta a többi közt Bicók Lilla.
Kürtössy Péter felvétele
A műsor folytatásában az iskola néhány felsős tanulója verseket adott elő, valamint Petőfi Sándor életrajzából is olvastak fel részleteket.
Az esemény a koszorúk elhelyezésével zárult. Magyarország szabadkai főkonzulátusa nevében dr. Kaizinger Tibor, Magyarcsernye Helyi Közössége képviseletében dr. Tóth László és Tanók Tamás, a VMSZ országos szervezete részéről Kovács Elvira, a Magyar Nemzeti Tanács nevében e beszámoló írója, a VMSZ magyarcsernyei községi szervezetének képviseletében Darusi Renáta és Juhász Attila, a VMSZ Ifjúsági Fóruma magyarcsernyei helyi szervezetének nevében Bicók Lilla és Hódi Ákos koszorúzott. A kegyelet virágait elhelyezte még Balázs Dezső és Bodócsi Jenő (Tóba Helyi Közössége), valamint Dobai János és Lázár Jenő (Torda Helyi Közössége).
