A legkisebbek, vagyis az óvodások, a kifújt tojásokra piros és kék színű filctollal pingáltak. Választhattak a papíron megrajzolt minták közül, illetve a saját fantáziájukra hagyatkozva önálló, egyedi rajzokat is készíthettek. Mint tudjuk, a gyermekek képzelőereje határtalan, ezért nagyon ötletes alkotások születtek.

Nemezből gyönyörű tulipánokat gyúrtak a lányok, a fiúk többsége viszont megelégedett a tojásformákkal. Lévay Zsófia nemezelő másodszor járt Magyarcsernyén.

— A délután folyamán elsőként az óvodásokkal dolgoztam. Szépen fogadtak, és mindent, amit megterveztem, sikerült megvalósítani. Először is megbeszéltük, milyen ünnep közeledik. Szó esett a húsvétról, Szent György napjáról, a természetről. Elénekeltük a Süss fel nap, fényes nap kezdetű gyermekdalt, majd egy-egy diót körbenemezeltünk, s ezekből születtek a tulipánok. Közben azokat a körjátékokat mutattam be, amelyeket én is játszottam gyerekkoromban Péterrévén. A nagycsoporttal arról beszélgettünk, milyen módszerei vannak a nemezelésnek, milyen fajta gyapjúk léteznek, sőt, meg is tapogathattak néhányat. Elmondhatom, hogy a nemez alapfogásait mindenki elsajátította.

Az általános iskolások a nemezelés mellett hagyományos, viaszírásos és gyöngyökkel díszített tojásokat is készítettek. Legtöbbjük számára ez újdonság volt, de elkezdték, s élvezettel folyt a munka Torjai Zita törökbecsei oktató vezetésével. A megmintázott tojásokat festékbe tették, s az eredmény csoda szép lett.

Tóth Viktor (ötödikes): — Én egész idő alatt gyertyalánggal melegített, majd viaszba mártott írókával dolgoztam, mert ez nagyon megtetszett. Amikor befejeztem a rajzolást, a tojásokat piros, kék és sárga színű festékbe tettük.

Nagy Marina (ötödikes): — Már tavaly is részt vettem egy hasonló kézműves-foglalkozáson. Az ideit is nagyon vártam. Érdekes, különleges tojásokat készítettem. Jó volt itt lenni s ügyeskedni.

Tóth Tímea (hatodikos): — Én ma csak nemezeltem, mert ez tetszett legjobban. Készítettem egy tulipánt és egy kis szőnyeget is, melyet haza is vihettem. Nem könnyű a nemezelés, sok türelem kell hozzá, de megéri.

Nagy Anita (hetedikes): — Én a kifújt tojásokra gyöngyökből ragasztgattam különböző alakzatokat, formákat. A virágmintás alkotásom nagyon jól sikerült. Az oktatónk, Zita néni is megdicsért. Mi, idősebbek az előcsarnok ablakait is kidíszítettük húsvéti motívumokkal, rajzokkal.

Mészáros Erzsébet helybeli nyugalmazott óvónő hagyományos, hagymahéjas tojásokat készített.

— A tojásokat zöld levelekkel kell beburkolni, majd harisnyadarabba tenni, és jól becsomagolni. Ezután hagymahéjjal áztatott vízben megfőzzük őket. Fél óra múlva leszedjük a burkolást. Most harminc tojást készítettünk el ilyen módon. Nagyon jól érzem magam, mert gyerekek között lehetek.

Balázs Józsefné, az észak-bánáti szórványközpont Petőfi-program-ösztöndíjasa is eljött a szervezők meghívására.

— Tartalmas és hasznos húsvéti kézműves-gyermekfoglalkozáson vettem részt. A különböző korosztályú gyermekek, az óvodások, valamint az általános iskola alsó és felső tagozatosai a nemezelést és a tojás díszítésének különféle módjait gyakorolhatták vagy sajátíthatták el. Nemezből készíthettek sokféle virágot, tojást és apró szőnyeget. Nagyon jó volt látni, amint a szorgos kis kezek gyúrják a gyönyörű színekre festett gyapjút. Zsófi, a Szabadkán alkotó nemezkészítő és játszóházvezető láthatóan nagyon jól ért a gyermekek nyelvén, és szépen énekel. Az ovisoknak a szép magyar népdallal együtt egy népi játékot is megtanított. A kicsik nagyon élvezték, és együtt énekeltek vele. A legnagyobb gyermekek a viasszal való tojásírást is kipróbálhatták. Ez úgy történik, hogy egy megfelelő kis célszerszám segítségével — a mi esetünkben ez egy kis, farudacskára erősített, 2 cm-es csövecske volt — olvasztott viasszal „írnak” a tojás felületére mindenféle mértani mintát. A munka menete a következő: A gyermekek elé égő gyertyát és egy kis darabka méhviaszt tesznek. A gyertya lángján meg kell melegíteni a csövecskét, majd a viaszba belenyomni. A csőben levő viasz megolvad, és ezzel kezdik el a rajzolást. Előbb felrajzolják az osztóvonalakat, majd ezek nyomán díszítenek. Ahol a viasz befedi a tojást, ott nem fogja be a festék, majd a meleg tojásról egyszerűen letörlik a viaszt, és szalonnabőrrel fényesítik ki. Ez a díszítési mód nagyon régi, a Kárpát-medencében a teljes magyarság körében ismert. Tájegységenként változik a motívumkincs, de a készítés mikéntje mindenütt azonos. Mindig is csodáltam ezeket a kis remekműveket, de soha nem volt még lehetőségem kipróbálni ezt a technikát. Most én is beültem a gyermekek közé, és kísérleteztem. Kijelenthetem, nem volt egyszerű!

Hódi Judit, az Ady Endre Művelődési Egyesület elnöke a következőket nyilatkozta az eseménnyel kapcsolatban:

— Immár hagyományos, hogy a művelődési egyesület a húsvéti készülődés jegyében foglalkozást szervez. Nagy öröm volt számunkra, hogy a színházterem előcsarnoka zsúfolásig megtelt gyermekekkel. A hagyományos módszer mellett újakat is kipróbálhattak a lányok, fiúk. Az biztos, hogy húsvétkor nem szűkölködnek a locsolók hímes tojásban, meg az ünnepi asztal sem marad díszítés nélkül, mert a résztvevők szebbnél szebb tojásokat készítettek. A rendezvény remek hangulatban telt el — mondta elégedetten az elnök.

A szünetekben péksütemény és üdítő várta a gyerekeket, akiknek alkotásait a húsvéti vásáron tekinthetik, illetve vásárolhatják meg a szülők, rokonok, helybeliek és más érdeklődők. A karácsonyi vásár mintájára az összegyűjtött összegből és a helyi művelődési egyesület támogatásával közös kiránduláson vehetnek majd részt a gyerekek.