A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy megbukott a francia kormány, szétesett a kormánykoalíció és előre hozott választások lesznek Németországban, Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét.

Megdöntötték Bassár el-Aszad elnök uralmát Szíriában, elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellen, több mint ezer napja tart az orosz—ukrán háború, egyre aktuálisabbá vált világszerte a nukleáris fegyverek kérdése.

Ausztria és Németország után harmadik schengeni országként meghatározott időre Hollandia is visszaállította a rendszeres ellenőrzést a külső határain. Több mint öt évvel a tűzvész után megnyitotta kapuit a felújított Notre-Dame székesegyház Párizsban.

Különféle természeti katasztrófákról is gyakran szóltak a hírek, például nemrégiben a spanyolországi árvízről, mely több mint 200 áldozatot követelt. 

Szalai Attila rajzai

Európa-szerte tüntettek a gazdák

Az év elején futótűzként terjedtek Európában a gazdatüntetések. Németország, Hollandia, Lengyelország és Románia után Franciaországban kezdtek tiltakozó akcióba a farmerek a kormány megszorító intézkedései miatt. A tüntetések Brüsszelt is elérték, a francia gazdák az Európai Parlament épületéhez vonultak. „Ha az európai döntéshozók nem tesznek megfelelő lépéseket, melyek megoldhatnák a jelenlegi helyzetet, ennek a szakmának nem lesz jövője ebben az országban. A brüsszeli gyakorlat, mellyel nap mint nap szembesülünk, köszönőviszonyban sincs a valósággal” — mondta egy lengyel gazda. A gazdák főként azt követelték, hogy a nagy élelmiszerláncok reálisan vegyék át a hazai termelők áruit; hogy ne legyen újabb adóemelés például a növényvédő szerekre; állítsák le a traktorok üzemanyagárának emelését és szüntessék meg a gazdasági adminisztrációs terheket.

Lemondott Novák Katalin és Varga Judit

Bejelentette lemondását Novák Katalin köztársasági elnök. Elismerte, érthető, hogy a kegyelmi döntésről magyarázatot várnak. „Hibáztam. A kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy kételyeket ébresszen. Itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, aki gyermekeket bántalmaz. A gyermekek védelme közös felelősségünk” — fogalmazott Novák Katalin. A köztársasági elnök után bejelentette politikai pályája végét Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is. „Visszavonulok a közélettől, lemondok országgyűlési képviselői mandátumomról. Mindenkinek hálásan köszönöm a munkáját, akivel az elmúlt években egy csapatban dolgozhattam. Magyarország a továbbiakban is számíthat rám nemzeti érdekeink és értékeink védelmében” — állt a közleményében.

Találkoztak a visegrádi négyek parlamenti elnökei

Február 29-én Prágában a tárgyaláson részt vettek az ukrán parlament képviselői is. A tanácskozás egyik központi témája az orosz agresszió által sújtott Ukrajnának nyújtandó segítség folytatása volt. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák parlamenti elnök legutóbb 2023 februárjában találkozott Szlovákiában. Csehország pedig tavaly júliusban vette át egy évre a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét Szlovákiától.

Dr. Sulyok Tamás lett a magyar államfő 

Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. Dr. Sulyok Tamás 2022 tavaszán, még az Alkotmánybíróság elnökeként, Székesfehérváron ünnepelte az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját. Megválasztása utáni beszédét azzal kezdte, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként kapott jelölést az elnöki posztra, ezért nem várhatnak tőle politikai gondolatokat. „A jog szeretete és tisztelete határozza meg tevékenységemet régóta” — mondta, és azt is hangsúlyozta, hogy elnökként bizalmat szeretne építeni.

Svédország hivatalosan is a NATO tagja lett

Svédország az észak-atlanti szövetség 32. tagállama lett, szakítva a II. világháború óta folytatott semlegességi politikával, miután Ulf Kristersson svéd miniszterelnök letétbe helyezte országa csatlakozásának ratifikációs okmányait az amerikai külügyminisztériumban Antony Blinken tárcavezető jelenlétében. „A jó dolgok azokkal történnek, akik várnak” — mondta Blinken. „A csatlakozás ratifikációs okmányainak befogadásával hadd legyek én az első, aki üdvözli Svédországot a washingtoni szerződés részes feleként és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 32. tagjaként. Nem volt könnyű menet, de úgy vélem, már az első naptól kezdve tudtuk, hogy ma itt leszünk, és most itt is vagyunk” — nyilatkozta Blinken.

Putyin újra nyert

Vlagyimir Putyin a szavazatok 87,97 százalékát megszerezve megnyerte az orosz elnökválasztást. A kommunista Nyikolaj Haritonov 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig 3 százalékot kapott. Ezáltal lezárult az orosz elnöki tisztségért folyó háromnapos versenyfutás Oroszországban, továbbá a Moszkva által sajátnak tekintett ukrajnai régiókban, valamint a moldovai Dnyeszter Menti Köztársaságban. A választások megfigyelésére egyébként 1115 külföldi érkezett 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit azonban nem hívták meg.

Mesterséges intelligenciát felügyelő hivatal

Az Európai Bizottság egy mesterséges intelligenciát (MI) felügyelő 140 fős hivatalt hozott létre, melynek feladata az MI alkalmazásának szabályozása lesz az új átfogó európai uniós rendelet keretében — jelentette be a brüsszeli testület. A hivatal, melynek munkatársai technológiai szakértők, jogászok és közgazdászok, kulcsszerepet fog betölteni a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végrehajtásában, különösen az általános célú MI-modellek tekintetében. Emellett az lesz a feladata, hogy előmozdítsa a megbízható mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatást és innovációt. „A mesterséges intelligenciát felügyelő hivatal célja, hogy lehetővé tegye az MI jövőbeli fejlesztését, felhasználását, valamint az olyan módon történő alkalmazását, amely elősegíti a társadalmi és gazdasági előnyöket és az innovációt, miközben mérsékli a kockázatokat” — áll a bizottság sajtóközleményében.

Az Európai Néppárt nyert az EP-választáson

Az Európai Unió 27 tagállamában tartottak EP-választást. Az eredmények alapján kiderült, hogy az EP három fő politikai ereje, azaz a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megtartják a többséget az uniós törvényhozásban. „Megnyertük az európai parlamenti választást, az Európai Néppárt a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben. A közép tartja magát, a szélsőbal és a szélsőjobb erősebb támogatást kapott. Ez az eredmény nagy felelősség a középen található pártok számára. Mindannyiunk érdeke a stabilitás, erős Európát szeretnénk. Széles, hatékony szövetségért dolgoztunk” — jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa Brüsszelben. Fontos azonban kiemelni, hogy több tagállamban is jelentősen előretört a szuverenista, euroszkeptikus nemzeti jobboldal. Ezek a pártok Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Magyarországon is jelentős politikai erőt fognak képviselni a következő időszakban.

Rálőttek Donald Trumpra

Rálőttek Donald Trump volt amerikai elnökre egy Pennsylvania állambeli választási gyűlésén. A politikus vérző füllel hagyta el a színpadot, konvoja pedig elsietett a helyszínről. A lövöldözőt lelőtték, a gyűlés egy nézője is életét vesztette. Donald Trump rövid idő leforgása alatt elhagyhatta a kórházat, ezután pedig részt vett a republikánus nemzeti konvención, ahol hivatalosan is a párt elnökjelöltjének választották. A támadó, Thomas Matthew Crooks egy, a rendezvény helyszínéhez közeli épület tetejéről egy AR—15 jellegű félautomata fegyverből adta le a lövéseket. Crooks 2003. szeptember 20-án született Pennsylvaniában. Nem volt büntetett előéletű, a szövetségi államban soha semmiért nem kellett a törvény előtt felelnie, a szövetségi bíróságok adatbázisaiban sincsenek feljegyzések róla.

Karácsony Gergely főpolgármester maradt

Karácsony Gergely nyerte meg a főpolgármester-választást — jelentette be a szavazatok újraszámlálása után Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a testület ülésén. Karácsony Gergely (Párbeszéd—Zöldek—DK—MSZP) 371 538 szavazatot, Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért — LMP — Zöldek) 371 245 szavazatot kapott, a két jelölt közötti különbség 293 voks. Az ülésen elhangzott, hogy a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság július 5-ei határozata szerint alaptörvény-ellenes volt a főpolgármester-választás eredményét megállapító június 26-ai kúriai végzés, és a Kúriának új döntést kellett hoznia.

A Nihon Hidankjo mozgalom Nobel-békedíjas

A Hirosima és Nagaszaki túlélői által 1956-ban útnak indított japán mozgalom, a Nihon Hidankjo kapta a Nobel-békedíjat, jelentették be Oslóban. A szervezet az elmúlt évtizedekben globálisan is a nukleáris fegyverek bevetése ellen, illetve a leszerelésükért kampányolt. 2016-beli adatok szerint Japánban még több mint 174 000 túlélő volt életben. Az indoklás szerint a Nobel-békedíjjal a Nihon Hidankjo atomfegyver nélküli világért indított küzdelmét akarják elismerni.

Donald Trump elsöprő győzelme

Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökévé választották. Trump sikerének köszönhetően a Republikánus Párt irányíthatja az amerikai Kongresszus mindkét házát januártól, miután a párt a választáson megszerezte a többséghez szükséges 218 képviselői helyet. Eszerint a Fehér Ház, a szenátus és a képviselőház is republikánus többségű lesz, ami lehetővé teszi Donald Trump megválasztott elnöknek, hogy megvalósítsa az adók és a szövetségi kormány bürokráciájának csökkentésére vonatkozó céljait. Trump befolyását egy konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság is megerősíti, ahol három általa kinevezett bíró ül.