Az Európai Bizottság 125 millió eurót irányzott elő a kereskedelmi háborúban rosszul járt termelők kártérítésére. A rendelkezésre álló pénzt azok a lengyel, litván, bolgár és holland gazdák kapják, akik korábban az orosz piacra szállítottak almát. A fennmaradt gyümölcsmennyiséget valahol el kell adni. Szerbiában az alma az idén is bőven termett, így nem valószínű, hogy az északi szomszédunktól érkező gyümölcs itt talál gazdára. A kialakult helyzet ékes példája a politika és a kereskedelem összefonódásának, mert egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy épeszű ember, egy több évtizedes múltra visszatekintő termelő ilyen ügybe keveredjen — jelentős politikai háttér nélkül.

A témával kapcsolatban több tapasztalt termelővel, illetve a kereskedelemben jártas emberrel is beszéltem, és elmondták, hogy bizony van, aki a kialakult helyzetből megpróbál hasznot hajtani. Az egyik Szabadka környéki hűtőház vezetője elmondta, hogy több mint egy tucat magyarországi érdeklődőt utasított vissza, mert nem akart a kétes üzlet részese lenni. Elmondása szerint az ilyen „vállalkozás” rontja a vajdasági termelők megítélését és szavahihetőségét. Ezért a tisztességes gazdák inkább a hűtőházban tárolják az almájukat, és várnak a kedvezőbb piaci helyzet kialakulására. A beszélgetések során azt is megtudtam, hogy vannak olyan — mindössze egy éve bejegyzett — gazdaságok, amelyek a könnyű haszon reményében az okmányaikat és a permetezési naplójukat a kétes üzletet lebonyolító kereskedők rendelkezésére bocsátották.

E dokumentumok nélkül ugyanis lehetetlen az EU-ból származó alma továbbszállítása. Egyszóval a külföldi rakomány hazai papírokkal jut el a célállomásra.

Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter a közelmúltban kijelentette, hogy a húsbotrányból származó rossz tapasztalatok miatt ezúttal meg kell akadályozni a lehetséges visszaéléseket, melyek következtében az Európából származó élelmiszerek, gyümölcs- és zöldségfélék hazánkon keresztül jutnak el a zárlat alatt álló óriási piacra. Ez veszélybe sodorhatja Szerbia teljes oroszországi exportját — figyelmeztetett a tárcavezető. A hatósági szervek egyelőre nem ellenőrzik az ültetvények nagyságát, korát és az eladott gyümölcs mennyiségét. Ezért előfordulhat, hogy papíron egy egyéves ültetvénynek is akkora a hozama, mintha már többéves lenne. Az sem igaz, hogy az oroszok csak első osztályú almát igényelnek. Ezt inkább csak a kereskedők részesítik előnyben, mert csak a kiváló áru nyújt számukra extraprofitot. Az egész ügyben az a bökkenő, hogy minden kinyomozható — főleg akkor, ha nagyon „kilóg a lóláb”. 

A témával kapcsolatban Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a néhány héttel ezelőtt tapasztalt fellendülés után, amikor is Királyhalomról hetente négy-öt nyerges vontatóval szállítottak almát az orosz piacra, az utóbbi időben csökkent a bácskai alma iránti kereslet. Jelenleg az is jó, ha két, almával megrakott tehergépkocsi gördül ki a helyi Príma hűtőház udvaráról. Az érdeklődés hiányából arra lehet következtetni — véli az almatermesztő —, hogy az orosz piacra meghatározott csatornákon keresztül ismét lengyel alma került, mely nemcsak olcsóbb, de a földrajzi közelség miatt még a szállítása is az. Mindez a kereskedők találékonyságát dicséri, mert megtalálták a kereskedelmi embargó kijátszásának a módját. Osztrogonác szerint annak ellenére, hogy Szabadkán és környékén nemcsak kiváló, de rekordmennyiségű alma termett, a gyümölcs nehezen talál gazdára. Az almaértékesítés türelemjáték, melyben csak a kitartóak tudnak nyerni, illetve azok, akiknek van megfelelő tárolási kapacitásuk.

A termelőkkel beszélgetve azt is megtudtam, hogy a piacon jelenleg a mutsu és a granny smith fajták iránt a legnagyobb a kereslet. Ennek semmi köze sincs a kialakult helyzethez, mert az almafajták kereslete egyébként is változik. Igaz, hogy jelenleg inkább az édes almának van piaca — ez korábban is így volt —, a tél folyamán azonban egyre inkább a savanykás almára lesz igény — véli a tapasztalt szakember. A kereskedők nem igazán tudnának a zavarosban halászni, ha nem lenne termelő, aki kiszolgálná őket, illetve érdekeiket. Vannak gazdák, akik már sajnos pórul jártak, az adóhatóság ugyanis felfigyelt forgalmuk növekedésére, úgyhogy már bekerültek az adózási rendszerbe — mondta Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja.