- Medjo Zoran fotójaAz újvidéki Művelődési-Történelmi Társaság az elmúlt évben figyelemre méltó rendezvényt tartott. A Társaság tagjai először 1985 tavaszán gyűltek össze a cseneji Kuzmanović-tanyán. A rendezvény nevet is kapott: Proleće na čenejskim salašima - Tavasz a...
- Medjo Zoran fotója |
Az újvidéki Művelődési-Történelmi Társaság az elmúlt évben figyelemre méltó rendezvényt tartott.
A Társaság tagjai először 1985 tavaszán gyűltek össze a cseneji Kuzmanović-tanyán. A rendezvény nevet is kapott: Proleće na čenejskim salašima - Tavasz a cseneji szállásokon. Már az alakuló gyűlésen napvilágot látott a Társaság első kiadványa A cseneji szállások címmel. A könyv szerkesztője dr. Veselin Lazić, az újvidéki Mezőgazdasági Kar akkori professzora volt egyben a Társaság megálmodója is. Habár az első rendezvény óta huszonöt év múlt el, a tagok továbbra is igen aktívak, minden évben kiadnak egy könyvet a helytörténészek munkájának bemutatására.
A legújabb kötetük majdnem hatszáz oldalas, és több mint harminc szerző írását tartalmazza. A mintegy száz fotóval illusztrált kiadvány bemutatására az elmúlt év utolsó napján került sor a Tartományi Képviselőházban. A rendezvényen nagy sikert aratott a muzslyai kancsikások bemutatkozása.
A könyvben bánáti helytörténészek is szerepelnek. A törökkanizsai Szabó Józsefet (aki a legújabb könyvben a bánáti állattenyésztést dolgozza fel az 1718-tól 1918-ig terjedő időszakban) az eddigi kutatási eredményeiért Arany Lúdtoll Díjban részesítették. Dr. Andjelija Antov az aradaci s más falvak eseményeiről számol be. Bánáti szerző az erzsébetlaki Ádám Jónás is. A Kikindáról és környékéről származó írások a bánáti rónaság állattenyésztését, a juhászok és kanászok életét örökítik meg. Dr. Dušan Dabović és Dejan Bošnjak, valamint Précz István gondolatai is nagy érdeklődést váltottak ki. Az utóbbi szerző az udvarnoki állattenyésztésről szóló szövegében autentikus fotókkal bizonyítja a leírtakat. A csikós, a pásztor és a kanász mindennapjait, a vezetéknév kötődését a paraszti munkához, a pásztorok munkaeszközét, a kancsikát és a muzslyai kancsikások tevékenységét írja le. Az ő nevéhez fűződik a lehetőség megteremtése is, hogy a muzslyai hagyományápoló egyesület tagjai eljutottak a fent említett könyvbemutatóra.