home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
„A művészet nem helyspecifikus, történhet akárhol”
Szerda Zsófi
2020.10.09.
LXXV. évf. 40. szám
„A művészet nem helyspecifikus, történhet akárhol”

Amikor egy különleges, hiánypótló dolog van készülőben, az ember érez a bőre alatt valami jóféle bizsergést. A szabadkai Klara i Rosa Polgári Egyesület három muskétáshölgye kilenc másik egyesülettel karöltve nagy és fontos fába vágta a fejszéjét, megalapították a Kortárs Művészeti és Kulturális Központot. Három hölgy, Gordana Vukov Ciganjik színésznő, Jelena Grujičić festőművész és Daniela Mamužić szobrászművész: kettejükkel beszélgettem terveikről egy máris színes hónap után, amikor is a város különféle pontjaira vitték ki a művészetet.

— Észrevettük, hogy Szabadkán hiányzik az alkotáshoz szükséges tér, emellett a független kulturális szcéna támogatottsága igen gyér, mondhatni, alig létezik — kezdi Gordana, majd ki is fejti bővebben, mire gondol. —Szabadkán rengeteg aktív, alkotni vágyó, független művész él, akik jobbnál jobb programokkal pályáznak városi, tartományi és országos szinten is, de nem kapnak megfelelő támogatást, nincs olyan hely, ahol összegyűlhetnének gondolatot cserélni, beszélgetni, közösen vagy egyénileg alkotni, inspirálódni, bemutatni munkájukat, ezért egy idő után külföldre költöznek, ahol erre van lehetőség. Két intézményt tudok említeni, mely nyitott, és befogadja a szabadúszó kortárs művészeket, ezek pedig a Kosztolányi Dezső Színház és a Kortárs Galéria, melyek viszont főleg a művészeti alkotások prezentációjának adnak helyet, ami érthető. A többi intézmény azonban igen zárt. Szóval kell egy hely.

* Ezzel egyetértek. Valami hasonló volt legutóbb a Klein House, mely már ugye nem létezik.

— Voltak és vannak is kezdeményezések ilyen tér létrehozására, hiszen van rá igény, ezért kell egy ernyőszervezet. Hát ezek lennénk mi. Rajtunk kívül még kilenc alapító tagja van a Kortárs Művészeti és Kulturális Központnak, ők pedig a Nyári Mozi Színházi Közösség, Artrust, Etnoseft, NoWave Films, a Junior Zenestúdió, Authentic Vojvodina, Iuventus Ventus, Symposion s a Szab-way Színházi Szervezet.  

* Mi alapján választottátok ki az alapítókat?

— Nem mi voltunk az egyetlenek, akik a fent említett problémát érzékelték. Mi sok művésszel, egyesülettel kapcsolatban álltunk már, ismerjük egymást, s a beszélgetések alkalmával mindig ugyanerre az álláspontra jutottunk, csak a körülmények nem voltak meg hozzá, hogy bele is tudjunk vágni. Ez most megtörtént. Megírtuk a Kvartitura 2020 projektumot, mellyel az volt a tervünk, hogy kimozdítsuk a művészetet az intézményekből. A pályázatot a Trag Alapítvány írta ki, az Aktív Közösségek program keretében. Első körben egy tréningen vettünk részt, arról tanultunk nagyon sokat, hogy miként lehet bekapcsolni a közösséget a programjaink megvalósításába. Hiszen nem elég az ötlet, közösség is kell hozzá. Az első feladat tehát ennek létrehozása. A KMKK-ba bárki becsatlakozhat: egyesületek és művészek egyaránt. Amit mi nyújtunk, az egyfajta láthatóság, szeretnénk ezzel a város művészeti életét színesíteni, a művészeknek pedig teret adni.

* Túl vagytok egy nagyon színes szeptemberen, tele programokkal, melyek a legkülönfélébb helyszíneken lettek megszervezve. Parkokban, játszótereken, helyi közösségek udvarán, a Kiserdőben vagy a Prozivka sétányán.

— Igen. S azt kell mondanunk, nagyon jól sikerült. Látogatott volt, szerették az emberek. A Kvartitura projektum azon túl, hogy a frissen létrehozott KMKK-t reklámozta, máris megmozgatta, kimozdította a független alkotókat, elérhetővé tette őket a polgárok számára azzal, hogy eléjük vittük, a házuk elé, kedvenc parkjukba szállítottuk. Nem intézmények falai között mutatkoztak meg, nem is a főtéren, hanem olyan helyeken, amelyek eddig nem működtek programhelyszínként. A nyár folyamán pedig volt még egy háromnapos táborunk Kelebián, a Nyári Mozi Színházi Közösség bázisán. Ez egy tréning volt számunkra, alapítók számára, melyet a KMKK Tanácsának egyik tagja, Iva Čukić vezetett. Ez alatt a néhány nap alatt a központ működéséhez szükséges tervet is kidolgoztuk. A KMKK Tanácsában egyébként a régió kiemelkedő nevei szerepelnek, akik nagy támaszt nyújtanak majd a munkavégzés során: Iva mellett még Igor Štiks, Špela Trošt, Slađana Petrović Varagić, Višnja Kisić, Jasmina Prolić és Tolnai Szabolcs.

Ezen a ponton a szót Daniela veszi át.

— Ha minden jól alakul, a tavasszal már lesz saját helyünk, mely mindenki számára nyitva áll majd. Itt műhelymunkákat, továbbképzéseket szervezünk, s a független művészek is használhatják színházi vagy zenei próbákra, a képzőművészek vagy a fotósok stúdiónak, és a kész művészeti alkotások is bemutatkozhatnának itt. Szeretnénk, ha ez a hely önfenntartó lehetne, s azt is, ha nemcsak az alkotók használnák, hanem a művészetet kedvelők is betérnének ide, ezért üzemeltetnénk benne egy kávézót is. Reményeink szerint egy olyan helyet hozunk majd létre, ahol jó lesz létezni, amely alkotásra inspirál, s ezáltal ki is alakulna a már említett közösség. Egyébként a szeptemberi programok során valóban felfedeztünk sok nagyon jó helyszínt, melyet a jövőben is szeretnénk használni, hiszen a művészet nem helyspecifikus, történhet akárhol, a lényeg, hogy legyen közönség és művészek. Azt vettem észre, hogy a Kvartitura programjain szép számmal voltak olyanok, akik még soha nem találkoztak ezekkel a művészekkel, de éppen arra sétáltak, és megálltak meghallgatni, mondjuk, egy koncertet, részt vettek a műhelymunkában. A gyerekek különösen lelkesek voltak, hogy testközelből találkozhattak zenészekkel, és próbálhattak ki egy-egy hangszert. A visszatérő közönségünk újra felfedezett néhány szabadkai helyszínt, s a fellépők is jól érezték magukat, hogy olyan helyeken szerepeltek, ahol eddig nem.

* Mik a további tervek?

— Dolgozunk egy online rádió elindításán, ami a lehetőségek óriási tárházát nyújtja, ezenkívül készül a honlapunk, és szeretnénk vendégül látni a különféle kultúregyesületeket a régióból, hogy bemutatkozzunk egymásnak, megismerjük egymás működési elvét, tapasztalatot cseréljünk. A készülő honlapon az aktuális történések és a szükséges információk mellett a központba betagosodott független művészeket és intézményeket is szeretnénk bemutatni, feltüntetni honlapjukat, elérhetőségüket, így egy helyen megtalálható lesz majd Szabadka és a régió aktív művészközege. Hogy minél több embert elérjünk, készül egy kutatás, mely azt méri majd fel, hány független művész él és alkot körülöttünk. Aki szeretne tag lenni, a honlapon tud majd jelentkezni, addig a Klara i Rosa Facebook-oldalon keressen bennünket. 

Gordana: — Van itt még egy fontos dolog, ez pedig a privát szektor. Hiszünk abban, hogy ki kell alakítani egyfajta partnerséget. Már a Kvartitura programjait is támogatták nem feltétlenül kulturális tevékenységgel foglalkozó cégek. És nem is kell azonnal pénzre gondolni. Hogy csak egy példát mondjak: a Studio Present IT-cég munkatársai beszélgettek velünk, elmondták, hogyan tudnánk narratívát váltani, mit kellene máshogy csinálni, kortársabb módon reklámozni, nem csak a már megszokott formában. De a Smart Agency például a logónkat készítette el, és segített nekünk még az Infostud, a Pro-Bag, a Dielle Design & Print Studio, az Idea Print Studio és a Scenso Doo. Egyébként az IT-közösség nagyon fontos és aktív a városunkban, de nincs köze a kulturális élethez. Ezen szeretnénk változtatni. Az ő online életét a mi offline világunkkal összehozni. Szerbiában nehéz független művésznek lenni, ezért természetesen a döntéshozókkal is igyekszünk majd kapcsolatba lépni, hogy működjenek velünk együtt. Szabadkán a függetlenek támogatása egy picit esetleges, nem kidolgozott. Mi elkészítünk egy elemzést, stratégiát, missziónk a kétnyelvű, kortárs, urbánus szabadkai művészet felvirágoztatása, hiszen a hagyományőrzés, a népművészet már kellő támogatottságot élvez. A kultúrának össze kell kötnie, nem pedig szétválasztania. Jelenleg azt érezzük, hogy a fiatal művészek zártak, nem ismerik a másik nyelvet beszélőt, csak nagyon ritkán barátkoznak egymással. Nálunk minden program kétnyelvű lesz. Vissza szeretnénk hozni a régi időt, amikor Szabadka polgárainak nagyobb része magyarul meg szerbül is beszélt, és nem egymás mellett, hanem együtt élt a városban.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..