Az aprólékos munka átsegítheti az egyént egy nehezebb időszakon, hasznos időtöltés lehet. Ezt a zentai Burány Teodóra is megtapasztalta, aki fodrász, de élete során több alkotói tevékenységet is kipróbált. Egyebek mellett fával is dolgozott, de más, kézi munkát igénylő hobbija is volt. Az elmúlt évek során két forgóműtéten esett át, így betegszabadságra kényszerült. Amikor már egy kicsit felépült, úgy érezte, szüksége van valami elfoglaltságra, hogy kitöltse a szabadidejét. Ekkor úgy döntött, díszcserepeket és madáritatókat készít, melyek egyediek, látványosak, dekoratív értékük mellett funkcionálisak. A cserepekbe növényeket lehet ültetni, az itatókat pedig a madarak is élvezhetik a forró nyári napokon.

— Az interneten nézelődtem, követtem a külföldi kézművesek munkáját. Több dolgot kipróbáltam, makraméztam, üveget díszítettem, papírral dolgoztam. Majd felfedeztem a díszes cserepeket, madáritatókat, melyek használati tárgyak, de dekorációs elemek is. A cserepeket egy éve készítem, a madáritatókat a későbbiek folyamán kezdtem, amikor már jobban ráéreztem a munkafolyamatra és az eljárásra, mivel azokról nem találtam videókat. Megpróbáltam a madárformát is elkészíteni, amit szabadkézzel művelek, kézzel dolgozok ki minden díszítőelemet, mely rákerül a madáritatóra. Ezeket is festem, védőanyaggal látom el, hogy kint is lehessen tartani őket a kertben minden gond nélkül. A lakásban is használhatóak dísztárgyként.

* Hogyan készül a díszcserép?

— Cementből, szövet segítségével. Nem öntöm formába, mint a betont, hanem a szövetre építem rá a cementet. Majd következik a színezés. Többféle anyagot használok, ilyen a beton-, az olajfesték, a csónaklakk, ez egyébként védi a cserepet. Az elkészült tárgyat díszítem. Most már nem az interneten látottak alapján dolgozom, hanem a saját elképzeléseim szerint, állandóan vannak új ötleteim.

* Időigényes folyamat a díszcserép kidolgozása?

— Igen, sok időt igényel, mert minden munkafolyamatot végig kell csinálni. A kezdet ugye az, amikor a cementbe mártom a textilt, utána az megköt, akkor építem rá a vasalásokat, a hálózást, hiszen itt több fázisból áll a munka. Olyan, mint egy építkezés. A szövet nálam az alap, a kötőanyag. Hosszadalmas ez, hiszen a száradás 24 óra, de néha több is, attól függően, hogy mekkora tárgyat alkotok. Készítettem már 50 centiméteres cserepeket is, melyeket vasalással oldok meg, hálózok, drótozok, szépen kidíszítem őket, hogy jól mutassanak. Alapot is használok, hogy megkössenek az anyagok, a festékek is kössenek a tárgyhoz, hogy ne peregjenek le.

* Hogyan készül a madáritató?

— Az hosszadalmasabb, másfél hónapnyi időbe telik, hogy össze tudjam állítani a darabokat. Homokból formázom ki az itató részt, majd utána alkotom rá a cementet meg a többi anyagot, melyből betont kapok a végére. Az összeállítás is egy külön matematikai, fizikai folyamat. A madarat, gombát vagy amit szeretnék rá, külön készítem el. Kézzel formázom ezeket a dekoratív elemeket, majd ráhelyezem őket az itató szélére. Ezek funkcionális madáritatók, levédem a felületet, így nyugodtan lehet vizet tölteni beléjük, hogy ezekből igyanak a kertet látogató madarak. Emellett nagyon szép kerti dísz is egy ilyen tárgy. Igen jól mutat a kertben, az udvaron, de akár a lakásban is elhelyezhető mint dekorációs elem. Ez is teljesen kézi munka, 100 százalékban beton, ellentétben a virágcserepekkel, melyekhez, mint említettem, textilt is használok. A tárgyak nehezek, masszívak, tányérokat is készítek alájuk. Nem használok öntőformát, nem öntök ki betont, én magam alakítom ki az alakot, ezért minden tárgy egyedi. Nincs két egyforma művem. Minden az én ötletem alapján készül.

* Említetted, hogy a tárgyak festése, díszítése is hosszadalmas. Milyen stílusban fested meg őket, milyen színeket használsz?

— Az egy külön ágazat. Ezt nem is tudom elmagyarázni, mert ez érzésből jön. Érzem, hogy milyen festést szeretnék. Adja magát az elképzelés. Érzem, milyen színt mivel tudok kombinálni. A végeredmény a legfontosabb. Egy majdnem betonból készült tárgyat nagyon szépen le kell csiszolni, majd festeni, mert ettől lesz igazán látványos.

* Ami a kézművesrendezvényeket, -vásárokat illeti, azokra rendszeresen jársz? Ha igen, milyen visszajelzéseket kapsz a munkáidra?

— Ezekkel a tárgyakkal nem könnyű közlekedni, de igyekszem sok helyre eljutni. Az alkotásokat alaposan be kell csomagolni, pólyázni, mint egy babát, nehogy ütés érje őket. Nem törékenyek, de érzékenyek szállítás közben. Voltam Topolyán, Magyarkanizsán, Kispiacon, Zentán, Csantavéren, Adán, a piacokra is járok. Sikeres volt a bemutatkozásom.

* Mit adott neked ez a hobbi?

— Már egy éve csinálom, nem könnyű munka, de azt szoktam mondani, ha valakinek van kézügyessége, tehetsége, veleszületett adottsága, akkor azt használja. Ha az ember ráébred arra, hogy miben jó, akkor ezt nem szabad veszni hagyni. Amikor betegszabadságon voltam, kapaszkodót kerestem magamnak, hogy érvényesíteni tudjam önmagam. Ez egy kényszerpihenő volt, hiszen műtéteken estem át, de úgy éreztem, szükségem van valami elfoglaltságra, amikor kezdtem felépülni. Amikor már jól éreztem magam, szükségem volt arra, hogy valamihez kezdjek. Kellett a motiváció. Megpróbáltam a kézművességet. Nagyon szeretem a díszcserepeket és a madáritatókat készíteni. Nagyon boldoggá tesz, amikor egy ember látja benne a kézi munkát, a művészetet, a belefektetett energiát. Olyan emberek is elismernek, akik kézművességgel foglalkoznak. A szélesebb környezetünkben más nem készít ilyen tárgyakat. Külföldön igen, Magyarországon, de távolabb is, például Mexikóban is gyártanak hasonló technikával kidolgozott cserepeket és egyéb tárgyakat, de nálunk nem. Ez sok munkával jár, és nincs megfizetve. A kézi munka nincs megfizetve, ez tény. Nem tudok két egyforma tárgyat készíteni, de nem is akarok. Ezek egyediek, a maguk módján gyönyörűek, széppé, hangulatosabbá tudják tenni a lakást vagy a kertet. Akit érdekel a művészet, a kézi munka, a kézművesség, az tudja értékelni ezeket a munkákat. Rengeteg tervem van, rengeteg új ötletem, melyet kivitelezni fogok, csak idő kell hozzá. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok. Ez az alkotói folyamat számomra lelki megnyugvást ad. Ezáltal tudom kifejezni magam. Meg tudom mutatni, hogy mi lakozik bennem. Egy részem benne van a tárgyakban. Szívvel és lélekkel csinálom, alaposan kidolgozok mindent, hogy a végeredmény szép és egyedi legyen.