home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A múltfeltárás adósságtörlesztés is
Talpai Lóránt
2021.10.29.
LXXVI. évf. 43. szám
A múltfeltárás adósságtörlesztés is

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elsődleges feladata és célja a magyarság XX. századi eseményeinek feldolgozása. A múlt évszázad kapcsán pedig főként a kommunista diktatúra hatalmi működését, főbb szervezeteit, intézményeit és tisztségviselőit kutatják. Az intézmény vezetője szerint elsősorban nem a bűnösökre, hanem az egykori diktatórikus hatalom működésére kíváncsiak. Földváryné Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét kérdeztem.

* Mikor alakult a bizottság, és milyen tevékenységet folytat vagy folyatott az utóbbi években?

— A Nemzeti Emlékezet Bizottsága egy történészekből álló öttagú testület, mely 2014 februárjában jött létre az Országgyűlés felhatalmazása alapján. A NEB feladatai közé tartozik a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint az áldozatok jogi és erkölcsi kárpótlásához való hozzájárulás. A NEB a megalakulása óta eltelt csaknem nyolc évben hiánypótló alapkutatásokat indított el, ezúttal csak néhányat emelnék ki röviden. Elsőként a Perek ’56 címmel az 1956 utáni megtorlás során halálra ítéltek pereiről készített internetes adatbázist, mely a megtorlás során kivégzett áldozatok élettörténete mellett bemutatja az eljárásokban szerepet vállalt nyomozók, ügyészek, bírók és ülnökök életútját. A megtorlógépezet fogaskerekeiről beszélek, mintegy ezer emberről. A feltárás óriási munka volt, rengeteg irathiánnyal kellett megküzdeni. A kutatásnak az információs kárpótláson túl jelentős történeti hozadékai is lehetnek, hiszen a karrierpályák elemzése rendkívül érdekes összefüggésekre deríthet fényt. Ez a kutatás tehát messze túlmutat 1956-on, az egész Kádár-korszakot érinti. Mellettük a NEB honlapjának Tudástárában immár több mint 2000 kommunista hatalombirtokos karrierpályája érhető el. Átfogó kutatási programot indítottunk az 1945 és 1956 közötti koncepciós perek anyagainak feldolgozására is. Ennek első lépcsőjeként állítottuk össze az 1945 és 1989 között bírói ítélet alapján kivégzettek névsorát. Nemrég pedig kutatási programot kezdeményeztünk a vallásgyakorlásnak mint a diktatúrával szembeni ellenállás egyik formájának a vizsgálatára.


Földváryné Kiss Réka (fotó: NEB)

* Rekonstruálni a múltat, emlékezni az egykori diktatúra áldozataira, vagy éppen megnevezni a bűnösöket, emlékezetpolitikai narratívát felmutatni — mind olyan témakörök, amelyek kiegészítik egymást. De valójában mit takarnak ezek a fogalmak, és mennyiben képezik le a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatköreit?

— Teljes mértékben. Egyfelől óriási, feltáratlan iratanyag lapul a levéltárak mélyén, és számos, idáig legfeljebb egy szűk kör számára ismert történet vár arra, hogy a nyilvánosság elé tárják. A múltfeltárás adósságtörlesztés is. De nem egyszerű feladat. Fontos tapasztalatunk, hogy minél kisebb közösséghez látogatunk el, annál inkább találkozunk a negyvenévi tabusítás hatásával, a mai napig tartó félelemmel, ráadásul a személyes viszonyok is sokkal bonyolultabbá teszik a múlt feltárását. Nemcsak azért, mert az áldozatok és az elkövetők sokszor ugyanabban a miliőben élnek, hanem azért is, mert a diktatúra elemi érdeke volt, hogy lehetőleg ne legyenek tiszta viszonyok. Gondoljunk csak például azokra a bebörtönzött, internált emberekre, akiket az állambiztonság együttműködésre kényszerített. Többféle egyéni és közösségi túlélési stratégiáról kell beszélnünk, a nyílt vagy rejtett ellenállástól a kényszerű vagy önkéntes együttműködésig széles a skála, sokszor egy élettörténetben is. Rendkívül sok a kibeszéletlen trauma, akár egyes családokon belül is. Ezek feltárásához, elbeszéléséhez igyekszünk a történészi tudásunkkal hozzájárulni, ami egyúttal a traumák oldásában is segíthet.

* A magyar Gulag kutatása és a rendszerváltás előtti diktatúrában meghurcoltak bemutatása fontos része a bizottság munkájának. Hányféle kényszermunkatábor létezett, mi történt ezeken a helyszíneken, és hol helyezkedtek el földrajzilag?

— Magyarországon a Gulag helyi változatát a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt építette ki szovjet mintára, azután, hogy az 1940-es évek második felében kizárólagos hatalomra tett szert. Minden megyeszékhelyen és nagyobb településen volt tábor, összesen száznál is több, ahová 1945—46-ban körülbelül 40 000 embert zártak bírósági ítélet nélkül. Az 1950-ben megnyitott, titkos recski kényszermunkatábor a magyar Gulag szimbóluma lett, a foglyok dehumanizálása itt érte el a tetőfokát. Az ÁVH-s őrök időről időre kijelentették, nem tartoznak elszámolással a rabok életét illetően. A táborban annak fennállása alatt, óvatos becslések szerint is, az ott megfordult csaknem 1800 rab mintegy 10 százaléka vesztette életét. Szintén 1950-ben kezdődött meg a hortobágyi és a nagykunsági zárt táborok felállítása. Ide a hidegháborús paranoia jegyében egész családokat hurcoltak el, kisgyerekektől kezdve az aggastyánokig, a déli és a nyugati határ mentén létesített, szigorúan ellenőrzött zónákból, úgynevezett határsávokból.


Családok munkatáborokban című kiállítás (fotó: NEB)

* Az ügynöklistákról sokat lehetett hallani az utóbbi évtizedekben. Ha ezek a bizonyos listák teljes mértékben nyilvánossá válnának, annak milyen következményei lennének? Főként annak fényében, hogy az egykori diktatúra fő működtetőit senki sem számoltatta el.

— 2017-ben Ügynöksorsok. Ügynök? Sorsok? címmel egy teljes kötetet szenteltünk a kérdésnek. Hálózati személyként feltüntetett, véletlenszerűen kiválasztott emberek példáján azt akartuk bemutatni, hogy bizonyos esetekben mennyire összetett feladat annak meghatározása, kit is tekinthetünk valójában ügynöknek. Méltánytalan lenne egy kalap alá venni azokat, és ugyanúgy ügynökként hivatkozni rájuk, akiket „hazafias alapon” szerveztek be, vagyis önként ajánlkoztak fel a politikai rendőrségnek, és jelentéseikkel hozzásegítették a rendszert bizonyos személyek, illetve azok családjának tönkretételéhez, valamint azokat, akik zsarolás hatására aláírták ugyan a beszervezésüket, de egyetlen jelentés sem fűződik a nevükhöz. A jelentések közzétételének kérdése is komplex dolog, hiszen ne feledjük, a politikai rendőrség céltudatosan gyűjtötte a lejáratásra, zsarolásra használható információkat. Az ügynökjelentések tehát értelemszerűen tele vannak a titokban megfigyeltekre vonatkozó, sokszor hamis, torz és egyúttal szenzitív adatokkal. Körültekintően kell tehát eljárni, ha a valódi múltfeltárást szeretnénk elősegíteni.

* A közelmúltban Magyarországra látogatott Ferenc pápa. Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szerkesztett, Heroes Among Us — 50 True Stories of Brave Hungarians in the 20th Century című kiadvánnyal ajándékozta meg az egyházfőt. Mit lehet elmondani a könyv tartalmáról?

— Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a köztársasági elnök úr Ferenc pápa hivatalos ajándékai közé ezt a kötetet is bevette, mely a Magyar hősök — Elfeledett életutak a 20. századból című, nemrég megjelent kiadványunk angol verziója. A Magyar hősökben olyan embereket mutatunk be, akik ugyanúgy élték az életüket, mint mi magunk, a gyarlóságaikkal és az erényeikkel együtt, de a történelem egy ponton választás elé állította őket, és határhelyzetben nem a könnyebbik út mellett döntöttek. Ők azok, akik saját egzisztenciális szempontjaikkal nem törődve akár az életüket is kockára tették a szabadság, a nemzeti függetlenség, saját közösségük, honfitársaik sorsának jobbra fordítása érdekében. Többségük mindkét totalitárius ideológiával, a nemzetiszocializmussal és a kommunizmussal is szembeszállt. Akadnak közöttük férfiak és nők, jobb- és baloldaliak, egyszerű munkás- és parasztemberek, katonák, tisztségviselők, papok és értelmiségiek, anyaországiak és határon túliak. A kötet angol változata annyiban különbözik a magyartól, hogy hatvan helyett ötven hőst mutat be, és bekerültek olyan nemzetközileg ismertebb személyek is, mint Mindszenty József, Szent-Györgyi Albert és Mansfeld Péter. Szintén helyet kapott a kötetben az árvaházhálózatát a kommunista diktatúra által elszenvedett üldöztetés ellenére is sikerrel működtető Regőczi István atya.


Recsk (Komka Péter, MTI)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..