A múlt üzenetei

A múlt üzenetei

A múlt üzenetei — zsidó emlékek címmel tartottak konferenciát Szabadkán. A rendezvényt Magyarországnak a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség élén betöltött elnöki tisztsége alkalmából szervezte meg Magyarország szabadkai főkonzulátusa és a Szabadkai Zsidó Hitközség.


Dr. Babity János (Szabó Attila felvétele)

A konferencia időpontja, azaz 2015. június 16-a nem véletlenül lett kiválasztva, mivel ennek a napnak szimbolikus jelentése van. Hetvenegy esztendővel ezelőtt ugyanis ezen a napon kezdődött meg a szabadkai zsidóság deportálása. A rendezvény az egykori zsidó áldozatoknak állított emléket.

A konferencia részvevőit dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja köszöntötte. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország ebben az évben a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség elnöki tisztségét tölti be, ami által a különféle civil szervezeteken kívül maguk a kormányok is részt vesznek a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések szervezésében.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere a rövid köszöntőjében elmondta: emlékezni és emlékeztetni kell a hetven évvel ezelőtti eseményekre annak érdekében, hogy a jövő generációi is tanulhassanak az egykori tragikus történésekből.

Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke a Jóm kippurról, azaz az engesztelés napjáról beszélt. Ez a nap ugyanis a zsidó származású emberek egyik legszentebb ünnepe, melyen a többi közt megemlékeznek a halottaikról. A rövid köszöntők után a konferencia közönsége négy előadást hallgathatott meg.

Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány igazgatója és az USC Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója Személyes történetek a holokausztoktatásban címmel tartott előadást. Mondandóját három rövid kérdőszóval indította: miért, mit és hogyan? Avagy miért fontos erről a témáról beszélni, mit kellene oktatni, és hogyan lehetne elérni, hogy a fiatalok mélyrehatóbb tudást szerezzenek a holokausztról? Az oktatás ugyanis hozzásegít az előítéletekről, a rasszizmusról, az antiszemitizmusról és a sztereotipizálásról szóló építő jellegű diskurzushoz. Szőnyi Andrea holokauszttúlélők személyes tapasztalatai által mutatta be a történelmi meghurcoltatásokat.

Dr. Dévavári Zoltán történész Kettős kisebbségben, kettős szorításban 1918—1941 címmel tartott történelmi ismertetőt. Előadásában főként a szabadkai zsidóság történetéről beszélt. Kiemelte, hogy még napjainkban sincs teljes, átfogó képünk azokról a zsidókról, akik a világháborúk időszakában Szabadkán és környékén éltek. Dévavári említést tett még a zsidó lakosság számának drasztikus csökkenéséről, a szociális helyzetéről, a kettős kisebbségben töltött éveiről, a szegregációról, az ideológiai harcokról, illetve a zsidók magyarságtól való elkülönítéséről.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója Itt lakott Rosenthal címmel a budapesti zsidó negyedről beszélt. Pontosabban arról, hogyan alakult át a negyed tágabb környezete, hogyan lehet bemutatni a negyed egykori családjainak élettörténetét, illetve hogyan lehet a holokauszttal kapcsolatos rendkívül nagy mennyiségű információt modern, interaktív módszerekkel átadni a fiatalabb nemzedékek számára. Végül, de nem utolsósorban dr. Klein Rudolf építész a szabadkai zsinagóga formanyelvének és jelképeinek üzenetéről tartott előadást. Arról beszélt, hogy a szabadkai zsinagóga mitől is egyedülálló, továbbá az emancipáció utáni sátorszimbolikáról, a kockaszimbolikán alapuló térkoncepcióról, a népművészeti formákról, valamint a zsinagóga innovatív technikai szerkezetéről és radikális modernitásáról.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A múlt üzenetei
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink