Annak ellenére, hogy néhányan úgy vélik, a mindfulness tudományos vizsgálata lehetetlen, pszichológiai tanulmányok már cáfolták ezt. A tudatos jelenlét a mindennapi élet egy olyan megközelítési módja, amely élvezetesebbé és kevésbé stresszessé teszi a mindennapokat. Bármikor alkalmazhatjuk, amikor csinálunk valamit, például étkezünk, mozgunk, dolgozunk vagy tanulunk. A mindfulness egy olyan döntés, amelyet bármelyik pillanatban meghozhatunk és elkezdhetünk, és ehhez nem kell csukott szemmel hosszú ideig egyedül ülni egy párnán, mint ahogyan sokan elképzelik.

Yi-Yuan Tang pszichológus szerint a mindfulness segíti átalakítani a gondolkodást, átformálni az érzéseket és ezáltal megváltoztatni a cselekedeteinket is. Dr. Shauna Shapiro klinikai szakpszichológus és mindfulness-szakértő szerint az agyunk folyamatosan változik az életünk során, így boldogságunkat, kiegyensúlyozottságunkat és mindennapi életünket is befolyásolja, hogy miként éljük meg a jelent.

A mindfulness hiányát jelzi, ha valaki sietve és kapkodva végzi a feladatait, anélkül, hogy valóban figyelne arra, amit csinál, és a figyelmetlenség miatt kiönt, összetör dolgokat. Gyakran előfordul, hogy a kiégés első jeleit, például a fizikai feszültséget vagy a nyaki feszültséget észleljük, de nem vesszük figyelembe. A test ugyan jelez, de az elme nem hagyja észrevenni, és inkább tovább hajt. A tudatos jelenlét éppen ezért a modern, nyugati világban is jelentős szerepet tölt be. Sokan a múlton vagy a jövőn rágódnak, ami miatt nem tudnak jelen lenni a pillanatban. Az étkezési gondokkal küzdő emberek gyakran nem figyelnek oda az evésre, és sokan robotpilótaként végzik mindennapi tevékenységeiket.

A tudatos jelenlét nem csupán arról szól, hogy csak itt és most legyünk. A mindfulnessgyakorlatok egyensúlyt teremtenek a jelen pillanat, a múlt és a jövő között. Segítenek kilépni a negatív gondolkodás és az önkritika bűvköréből, hogy ne vesszen el a most élménye a múltban elkövetett hibákon való rágódás és a jövőn való aggodalmaskodás során. A tudatos jelenlét tehát egy olyan megközelítés, amelynek célja, hogy a jelen pillanatban megélt tapasztalásokra figyelve megtanuljunk pozitívan és ítélkezés nélkül viszonyulni önmagunkhoz és a világhoz.

A tudományos közösségben korábban egyre több kérdés merült fel a mindfulness terápiás módszer hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Egy 2018. évi tanulmány — mely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg — megkérdőjelezte, hogy valóban olyan csodálatos hatással bír-e az életminőségre, ahogyan azt hirdetik. A tanulmány rámutat arra, hogy a módszer hatékonyságát és a fogalom definícióját is nehéz meghatározni. A módszertannal kapcsolatos kutatások gyakran kérdésesek, és a terápiás módszerek is változatos eredményeket produkálnak. Bár a módszer egyes esetekben segíthet a stressz csökkentésében és a mentális egészség javításában, a tudományos közösség még nem jutott egyértelmű megállapításra arról, hogy valóban általánosan ajánlható lenne-e.

Ma azt gondoljuk, hogy a mindfulnessgyakorlatok közé tartozik a légzésfigyelés, testtudatosság, meditáció és egyéb mentális gyakorlatok, melyek segítenek a stressz csökkentésében, a figyelem javításában és a mentális egészség előmozdításában. A módszer emiatt számos területen alkalmazható, beleértve a pszichoterápiát, az egészségügyet és a teljesítményjavítást. Fontos megjegyezni, hogy a gyakorlatokat rendszeresen és szakszerűen kell végezni annak érdekében, hogy a legjobb eredményeket érjük el. Egy tipikus technika a légzésfigyelés: kezdjük azzal, hogy kényelmes pozícióba helyezkedünk, ülve vagy fekve, úgy, hogy a gerincünk egyenes legyen, de mégis kényelmes legyen a testünknek. Csukjuk be a szemünket, vagy csak pihentessük félig zárt állapotban. Kezdjünk el figyelni a légzésünkre. Ne változtassuk meg a ritmusát, csak egyszerűen figyeljük meg, ahogy be- és kilélegezzük a levegőt. Figyeljük meg, hogyan áramlik be és ki, hogyan tágul a mellkasunk belégzés közben, majd húzódik össze kilégzéskor. Ha elkalandoznak a gondolataink más irányban, ne feszüljünk meg, vagy ne ítélkezzünk magunk felett. Egyszerűen tereljük vissza a figyelmünket a légzésre. Folytassuk ezt legalább 5-10 percig, vagy akár tovább is, ha szeretnénk. Ez a gyakorlat segít abban, hogy jelen legyünk a pillanatban, és csökkenti a stresszt, a szorongást. Rendszeres gyakorlással javíthatjuk a figyelmünket és az általános jóllétünket is.