Bővebben ismertette terület- és gazdaságfejlesztési programját a Vajdasági Magyar Szövetség. A stratégiáról Pásztor István, a VMSZ elnöke számolt be december 17-én, Szabadkán, az új városháza tanácstermében.
A stratégia kidolgozásának körülményeit már több alkalommal elmondták, ezért erre Pásztor ezúttal nem tért ki. Beszélt azonban arról, hogy a vállalkozásfejlesztés lényege, hogy a vállalkozók talpon tudjanak maradni, valamint hogy kenyérkeresési lehetőséget tudjon nyújtani azoknak, akik most munkanélküliek. A vezérmotívum tehát a vállalkozások megerősítése, munkahelyteremtés, lehetőségteremtés arra, hogy a vállalkozók új terméket, új értéket hozzanak létre.
A dokumentum nyilvános vita eredményeként lett beterjesztve a magyar kormányhoz, mely ez év november 18-án pozitív döntést hozott az elképzelés megvalósításáról, melyben partnerének a VMSZ-t tekinti. Akik megpróbálnak rákapcsolódni a programra, azoknak körülbelül annyi közük van hozzá, mint az alaszkai kutyaszánhajtó civil szervezeteknek — fogalmazott Pásztor.
A támogató az elkövetkező három évben ötvenmilliárd forintot folyósít a magyar költségvetésből ennek a programnak a megvalósítására. Akkora pénzösszegről beszélünk, mint az egész vajdasági költségvetés két és félszerese. A forrás, melyet fejlesztésre lehet felhasználni, az elkövetkező három évben áll majd rendelkezésre, és két tételből tevődik össze.
Egy harmincmilliárdos (60%) összeggel, valószínűleg belgrádi székhellyel létre fog jönni egy magyarországi, magyar bejegyzésű bank, mely kedvező hitelkonstrukciókon keresztül a nagyobb volumenű beruházásokat hivatott elősegíteni.
Egy húszmilliárd forintos összeg (40%) pedig vissza nem térítendő támogatás formájában kerül hozzánk. 2016-ban ötmilliárd, azaz mintegy tizenhatmillió euró, 2017-ben hét és fél milliárd, 2018-ban úgyszintén hét és fél milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Január 31-éig kell olyan helyzetbe kerülni, hogy a jövő évben rendelkezésre álló ötmilliárd forintos keretet elkezdhessék felhasználni. Ehhez mindenekelőtt létrehozzák azt az intézményes keretet, amelyen keresztül a folyamatot bonyolítani fogják. Ez egy létező alapítvány lesz, mely át fog strukturálódni, hiszen lebonyolító szerepe is kell hogy legyen. Az alapítvány fogja szakmailag áttekinteni a beérkező pályázatokat, illetve szakmai testületeket felállítani.
Vajdaság városaiban kezdetnek legalább hét-nyolc iroda nyílik meg annak érdekében, hogy tájékoztatni tudják az érdeklődőket, segítsenek abban, hogy el tudjanak járni ebben a folyamatban. Az első pályázati fölhívások január végén fognak megjelenni, az első támogatási szerződéseket pedig már március vége felé alá fogják írni a nyertesekkel. Pásztor hangsúlyozta, semmit nem kívánnak fű alatt, megkérdőjelezhető, nem átlátható módon működtetni, a pályázatok nyilvánosak lesznek, melyeket a médiában jelentetnek meg, illetve népszerűsítő rendezvények keretében ismertetnek az érdeklődőkkel.
Az első körben tíz olyan pályázati elképzelést fogalmaztak meg, amellyel a kisebb vállalkozói réteget, a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat hozhatják helyzetbe. A stratégia középpontjában a vállalkozás-, a mezőgazdaság- és a turizmusfejlesztés áll.
A részleteket Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert ismertette pontokba szedve:
— gépvásárlás a kapacitás növelése, a meglévő kapacitások jobb kihasználása érdekében,
— szabványosítás, hogy a megfelelő mennyiségű terméket európai uniós elvárásoknak megfelelően lehessen előállítani,
— a turizmus fejlesztése, szállás- és étkeztetési kapacitások növelése,
— startup, vagyis induló és kezdő vállalkozások fejlesztése, támogatása megfelelő szakmai háttérrel és forrásokkal,
— házvásárlás mint a természeti kincsek és erőforrások megőrzése a közösség tulajdonában,
— mezőgép- és eszközvásárlás szántóföldi termesztéshez, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéshez, valamint méhészeti célokra,
— mezőgazdasági kultúrák öntözésére és öntözőrendszerekbe való beruházás,
— fóliasátorban való növénytermesztés,
— tenyészállatok és mének vásárlása,
— többéves ültetvények telepítése.
Ezek tehát azok a kategóriák és szerkezeti elemek, amelyekre január 31-éig kiírják a pályázatot. A tájékoztatón külön figyelmeztették azokat, akik nem foglalkoztak még pályázatírással, hogy használják ki a 30-60 napos határidőt, és ne az utolsó pillanatban kapkodjanak, illetve mindenki számoljon vele, hogy egy legalább 15%-os önrészt hozzá kell tennie ehhez a fejlesztési összeghez.