Gyalázatos törvény

Az eltűnt gyermekek szüleit tömörítő egyesület és a belgrádi szülők csoportja azon a véleményen van, hogy gyalázatos az a törvénytervezet, amely az eltűnt gyermekekről szól. Mirjana Novokmet, a belgrádi szülők csoportjának tagja szerint a leendő törvény nem a szülők jogait védi, hanem éppen abban akadályozza meg őket, hogy megtudják az igazságot gyermekükről. Szerbiában, akárcsak a volt jugoszláv térség egészében évtizedek óta súlyos gondot okoz, hogy nagyon sok csecsemőt közvetlenül a születése után holttá nyilvánítottak, a valóságban viszont ezeket a gyermekeket nyugati országban adták örökbe a szülők tudta nélkül.     (Tanjug)

Az EU le van nyűgözve

Az Európai Unió illetékeseit lenyűgözte az a bánásmód, amellyel a szerb kormány és az illetékes szerb hivatalok viszonyultak a menekültkérdéshez. Mindezt Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője jelentette ki. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök és az EU magas rangú diplomatája arról is tárgyalt, hogy az EU segíteni fog a belgrádi menekültközpont felszerelésében.     (Tanjug)

Minden Merkeltől függ

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a Bécsben megtartott nyugat-balkáni konferencia előtt úgy nyilatkozott, hogy a regionális együttműködés és a menekültkérdés tekintetében is előrehaladás várható. A szerb miniszterelnök szerint Angela Merkel német kancellárnak kulcsszerepe van a folyamatokban, mivel ő a legfontosabb európai vezető. A szerb miniszterelnök a közel-keleti migránsválsággal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ő személy szerint nem pénzbeli támogatást vár az EU-tól, hanem a kérdés átfogó rendezését.     (Tanjug)

Šainović hazatért

Hazatért Szerbia egykori miniszterelnöke, Nikola Šainović. A volt kormányfőt a hágai Nemzetközi Bíróság bűnösnek mondta ki, s miután a politikus letöltötte büntetésének kétharmadát, visszatért a szerb fővárosba. Šainović a megérkezése után az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát bűnösnek a Koszovóban történtek miatt, viszont továbbra sem tud nyugodtan aludni.     (Telegraf)

A nyomtatott sajtó végnapjai (?)

Egy nemzetközi felmérés szerint a nyomtatott sajtó az egész világon a végét járja. Szerbiában a 25 év alatti fiatalok 77 százaléka a világhálót filmnézésre, rádióhallgatásra és természetesen hírfogyasztásra használja. Amíg a fejlett világban a nyomtatott sajtó már most a végnapjait éli, addig Szerbiában mindez 2034-ben fog bekövetkezni. Jelenleg az országban naponta 400 000 példányban kelnek el a napilapok, egy példányt átlagosan 1,7 ember olvas el.     (Kurir)

Zuhanórepülésben

Továbbra sincs javulás a szerbiai újautó-piacon. A júliusi adatok szerint ugyanis mindössze 1772 új gépjárművet értékesítettek az országban. Júniushoz viszonyítva ez 379 autóval kevesebb. Ez a szám akkor lesz igazán ijesztő, ha a 2008., vagyis a gazdasági válság kitörésének évével hasonlítjuk össze. Annak idején ugyanis júliusban 5405 új autót adtak el.     (Večernje novosti)

Továbbra sincs megoldás a frankhiteleseknek

Amíg a környező országokban ilyen vagy olyan módon már megoldották a svájcifrank-hitelesek gondját, addig Szerbiában e téren mindmáig nem történt előrelépés. A szerbiai bankok ugyanis még mindig nem ajánlották fel az alapösszeg csökkentését. Mint ismeretes, a közelmúltban a svájci frank hatalmas felértékelődésen ment át, ezért az ebben a devizában eladósodott polgárok törlesztőrészlete nagymértékben megnőtt. A hitelesek egy része már nem bízik a kormányban, közülük mintegy 1500-an bírósághoz fordultak.     (B92)