home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A mi kilenclyukú hidunk
2018.12.28.
LXXIII. évf. 51. szám
A mi kilenclyukú hidunk

A Vajdasági Magyar Értéktár igyekszik összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni valamennyi szellemi, emberi, tárgyi és természeti kincsünket.

A települési értékek között épített környezet kategóriában megtalálható az Aranka folyócskán átívelő egyházaskéri kilenclyukú híd is. A hortobágyi ikertestvérétől sajnos abban különbözik, hogy nem szerzett magának világhírnevet, de ha sokan rákattintanak a honlapra (www.ertektar.rs), talán még ez is megtörténhet.

A Kilenclyukú híd egyedülálló létesítmény környékünkön. Két párja is van, egyik a már említett, turisztikai attrakciónak számító hortobágyi, a másik a Bosznia és Hercegovina területén levő visegrádi Drina-híd, mely Ivo Andrić Híd a Drinán című regényében szerepel.

Ez a mi bánáti kilenclyukú hidunk az egyik álláspont szerint a XVIII. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az ad okot, hogy a helyiek török hídnak is nevezik. Egyes forrásokban azt olvashatjuk, hogy a hagyomány szerint Szokoli Mehmed pasa volt a híd tervezője, aki I. Szulejmán és II. Szelim boszniai származású nagyvezíre volt.

Annyi bizonyos, hogy rendkívüli a hasonlatosság a híres hortobágyi és a visegrádi híddal. Pest, Szeged és Temesvár között a XVIII. században élénkültek föl a gazdasági kapcsolatok, s ebben az időben a közlekedés és az árucsere-forgalom megkönnyítése érdekében postautat hoztak létre, mely az Aranka folyón is áthaladt. A hídépítéssel Müller József vállalkozót bízták meg, a kilenc alappillér pedig azzal magyarázható, hogy a folyót akkor még igen sok kanyar és bőséges vízhozam jellemezte, illetve az áradása is gyakori volt. A hidat téglából emelték, 70 méter hosszú és 4 méter magas. Nevét az alatta húzódó kilenc íves vízáteresztőről kapta. Ma az R—112-es vidéki úthálózat része, és 2010-ben jelentős átalakításon esett át. A korábbi, 2,5 méter széles szakaszt 3,5 méteresre bővítették, és gyalogosátkelőt is építettek rá.

Valaha a hajadon lányok szokásai közé tartozott, hogy a hídon aludtak — abban a hitben, hogy ennek hatására előbb elkelnek. Az Aranka folyóval kapcsolatban pedig az a hiedelem él, hogy a mélyébe temették el Attilát, a hunok vezérét. Nevének eredetét a valamikori aranyszínű ragyogására vezetik vissza, melynek egyik magyarázata a homokos medréhez kapcsolódik. További legendák szerint a nyári hónapokban a folyóban éjszakánként összegyűltek fürödni az aranyhajú tündérek.

A hídrekonstrukció kapcsán a sajtóban és a közbeszédben olyan visszaemlékezések is előkerültek, amelyek szóban és írásban egyaránt emléket állítanak a letűnt időknek. Az Aranka egyébként valamikor bővizű folyócska volt, mára azonban egy időnként kiszáradó csatorna lett.


(Forrás: www.ertektar.rs)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..