Az év végén a gazda összegzi a termelési eredményeit, de az is foglalkoztatja, hogy milyen változások várhatóak agrárpolitikánkban, az EU-hoz közeledve javul-e az agrárágazat helyzete. Változások lesznek, de javulásról aligha beszélhetünk, már csak azért sem, mert megnyirbálták a jövő évi agrárbüdzsét, és a területalapú támogatást is korlátozzák — az eddigi 100 helyett 20 hektárra jár az egyre szimbolikusabb összeg.
A tárcavezető bejelentése szerint a megszorításokkal mintegy 50 millió eurós megtakarítás várható a mezőgazdaság háza táján. Ha tudjuk, hogy 2014-ben mintegy 3 milliárd dollár devizabevételre tettünk szert mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek kiviteléből, elgondolkodtató, hogy miért volt szükség a megvonásra. Ha ehhez hozzáadjuk a piac liberalizálását, a védővámok eltörlését, jobbik esetben csökkentését bizonyos mezőgazdasági termények/termékek esetében, könnyűnek aligha nevezhető év elé néz a gazda, sőt agráriumunk egésze. Ami biztosra vehető: a fejlődést elősegítő vagy legalább megtartó jövedelemszerzésben egyre inkább előtérbe kerül a szaktudás, a termesztési technológiák tiszteletben tartása. A gazdaképzők, a Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat, a világháló értékes információkkal szolgálnak, a korral haladó gazda hasznosítja is valamennyit munkájában, és tudásban nem is marad el EU-s farmertársai mögött, s éppen ez a tudás teszi versenyképessé.
A budapesti Corvinus Egyetem zentai kihelyezett tagozata, a kertészmérnöki alapképző meghatározó szerepet tölt be a magyar nyelvű agrárképzésben, melynek eredményeként legalább négyszáz hallgató szerzett kertészmérnöki oklevelet, többségük a saját gazdaságán kamatoztatja a megszerzett tudást.
— Nemcsak a hallgatók képzését tartjuk feladatunknak, hanem gazdáink szakmai tudásának gyarapítását is. Néhány évvel ezelőtt a szegedi Gabonakutató Kft.-vel együtt szerveztünk gazdaképzést neves hazai és magyarországi agrárszakemberek bevonásával, pályázataink is mind-mind térségünk agráriumának lehetőségeit hivatottak kiaknázni. Annyit tehetünk, hogy projektumainkkal rámutatunk a lehetőségekre, például a fenntartható tanyai gazdálkodásra, az energiagazdálkodásra, az organikus termelésre, a választás már a gazdáé — mondja dr. Lengyel László tagozatvezető, és megjegyzi: — A Pro Scientia Naturae Alapítványunkat is azzal a céllal hoztuk létre, hogy gazdáinknak legalább hasznos információkat nyújtsunk.
* Hogyan, milyen formában?
— Ennek legegyszerűbb és leggyorsabb módja a gazdaképzés, a szakmai tanácskozás, mely tapasztalataink szerint idényjellegű, és csak részben kínál megoldást a gazdálkodás során adódó gondokra. Innovációs központunk, egyelőre még csak négy foglalkoztatottal, a tanácsadásra helyezi a hangsúlyt, hiszen a pénzen kívül ez is hiányzik a mezőgazdaságunkból. Egyszerűen nincs elegendő gyakorló szakmérnök, aki naprakész tanácsot adhat például a növényvédelmi teendők végzéséről, aki gazdasági elemzést végezhet, illetve segíthet a korszerű gazdálkodás során felmerülő kérdések megválaszolásában. Nem kell semmit feltalálni, hiszen Nyugaton ez már eredményesen működik. Az általunk elképzelt tanácsadásnak az a jellemzője, hogy a helyszínen a gond (kártevők, növényi betegségek stb.) megismerése után a gazdával együtt készítjük el a megoldási javaslatot, így az érintettek közvetlenül betekinthetnek a szakember döntéseibe, egyúttal szavatosságot is vállalunk a tanácsért. Ez csak egy egyszerű példa, de szükség esetén számítást is végzünk egy-egy esetleges beruházás indokoltságáról, legyen az gépesítéssel vagy állattenyésztéssel kapcsolatos.
* Kik vehetik igénybe az innovációs központ szaktanácsait?
— Nem különböztetjük meg a bejegyzett gazdaságokat a „hobbitermelőktől”, vagy a családi gazdaságokat a szinte iparszerűen termelő birtokoktól. Lényegesnek tartom, hogy például a növénytermelésnek nemcsak egy-egy szegmentumát vállaltuk, hanem a teljes ágazatot. A tanácsadásnak, illetve az információ felhasználásának mindig megvan az anyagi vetülete, tehát hozzájárul az irányított és költségtakarékos termeléshez, ami növelheti a nyereséget, sőt akár környezetvédelmi vonatkozása is lehet. A korszerű, úgy is mondhatnám: a profitorientált gazdálkodásban mindez követelmény, és termelőinknek is ezen az úton kell haladniuk.
