Szerbiában három évvel ezelőtt alakult meg az Országos Oktatási Tanács, melynek feladata: a közoktatás fejlesztési irányvonalának meghatározása, valamint az iskoláskor előtti, az általános és középiskolai oktatás és nevelés színvonalának emelése. A nagy feladathoz tekintélyes testületet irányzott elő a törvényalkotó: a 42 fős tanácsban ott ül 3 akadémikus, 4 professzor a Belgrádi Egyetemről, 1-1 jeles ember Szerbia többi egyeteméről (Újvidék, Niš, Kragujevac...), a szerb pravoszláv egyház egy, a többi történelmi egyház szintén egy emberrel képviselteti magát stb. A törvény 12 kategóriába sorolja azokat, akik jelöltet javasolhatnak az OOT soraiba, melynek tagjait a szerbiai parlament választja meg: egy részüket 6, más részüket 3 éves mandátumra. Az utóbbiak esetében a ,,váltás' márciusban volt. Ezzel kapcsolatban március 11-én a parlamentben Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője arról beszélt, hogy három évvel ezelőtt, az OOT tagjainak első kinevezésekor nagyon rossz dolog történt: a nemzeti tanácsok közös jelöltje nem jutott be a testületbe (akkor formai okokra hivatkoztak). A jelöltállítás lehetősét a nemzeti tanácsok most sem kapták meg. Mégis volna egy megoldás arra, hogy a nemzeti kisebbségek számára oly fontos területnek - az anyanyelven folyó oktatásnak - legyen képviselője ebben a tekintélyes testületben. A megoldás neve: Soós Edit, a szerbiai egészségügyi középiskolák közösségének a jelöltje. ,,Soós Edit amellett, hogy a szabadkai Egészségügyi Középiskola igazgatónője, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának közoktatással megbízott tagja. Ezt a tisztséget 2002 óta tölti be, ismeri a magyar nyelvű és a többi kisebbség nyelvén történő oktatás gyakorlati problémáit. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy párthovatartozás nélkül mindannyian támogassák Soós Edit kinevezését a tanácsba, mert ezzel kiköszörülhetjük azt a csorbát, hogy a nemzeti tanácsoknak nem volt lehetőségük közös jelöltet delegálni a testületbe' - mondta Pásztor Bálint, aki még kétszer megismételte, hogy szavazzanak Soós Editre. Így esett, hogy a nemzeti tanácsoknak mégis lett képviselője, vajdasági magyar képviselője a nemzetinek nevezett (Nacionalni prosvetni savet) országos tanácsban.
- Az egészségügyi középiskolák közösségének a jelöltjeként kerültem a listára, s Pásztor Bálintnak, a VMSZ parlamenti képviselőjének a hathatós támogatásával jutottam be a testületbe. Azóta kinevezték a tanács elnökét is dr. Desanka Radunović matematikus, egyetemi tanár személyében. Egy nagyon pozitív, korszerű hozzáállású, tenni akaró, elismert szakember ő, aki reszt vett Gašo Knežević oktatási miniszter oktatási reformjának a kidolgozásában. Az elnök asszony egy weboldal kialakításával kezdte a munkát, mert a törvény kimondja: az Országos Oktatási Tanács munkája nyilvános. Jó kezdet. Eddig ugyanis arról, hogy a tanács mi mindennel foglalkozott az elmúlt három évben, milyen dokumentumokat fogadott el, sehol sem lehetett olvasni. Ezek a dokumentumok ezután mindenki számára hozzáférhetőek lesznek, ide kerülnek majd föl az új tervezetek, anyagok, dokumentumok is, s az internet jóvoltából nekünk, a tanács tagjainak lehetőségünk lesz folyamatosan, ülésen kívül is kommunikálni egymással. Ez roppant fontos, hiszen a testület tagjainak a fele nem belgrádi.
* Kezdetnek biztató. Milyenek az első benyomásai?
- Mivel a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából megfigyelőként már részt vettem a korábbi összetételű tanács két ülésén, azt mondhatom, van különbség. A testület akkori elnöke a katedránál ült, a többiek meg a hallgatóság soraiban, ott is külön kis csoportokban. Most egy hatalmas asztalt ülünk körül, közvetlen hangulatban folyik a munka, és egyenrangúként kommunikálunk. Szóval: van összehasonlítási alapom, s ezért mondom, hogy határozottan elégedett, a jövendő munka tekintetében nagyon bizakodó vagyok. Az eddigi két ülésen elfogadtuk az általános iskola 7. osztályos tantervét, és két bizottság is alakult. Az egyik feladata: kiválasztani azokat a tankönyveket(nem kiadók, hanem tantárgy szerint), amelyeket ingyenesen kapnak meg ősztől az általános iskola első osztályos tanulói. A második bizottság az, amelytől hajtóerőt várunk - ez dolgozik majd együtt azzal a minisztérium által már korábban kinevezett munkacsoporttal, melynek feladata az oktatási kerettörvény, a tankönyvtörvény, az iskoláskor előtti oktatási és nevelési törvény, a diákjóléti törvény kidolgozása. Ezek a bizottságok konkrét feladatokat kaptak. A régebbi bizottságok formai dolgokkal és nem az élet diktálta kérdésekkel foglalkoztak, s munkájukból hiányzott a lendület. Remélem, hogy ezen most sikerül változtatni.
* Mi szerepel az országos tanács idei munkatervében?
- A 2009-es munkaterv tömör és nagyon fontos témaköröket tartalmaz. Az oktatási standardok kérdése májusban kerül napirendre. Itt annak a követelményrendszernek a meghatározásáról van szó, amely kimondja: mi az, amit minden olyan gyereknek tudnia kell, aki befejezte az általános iskola 8. osztályát. Júniusban az általános iskola befejezése utáni kötelező záróvizsga konkretizálásáról szól. Mint tudjuk, az oktatási törvény előirányozza, hogy az általános iskola 8. osztályának elvégzésekor a gyerekek záróvizsgát tesznek, amely egyben középiskolai felvételi is. Záróvizsga azonban nemcsak matematikából és anyanyelvből lesz majd (mint a középiskolai fölvételi vizsgán eddig), hanem más tantárgyakból is - ezt kell most meghatározni és kidolgozni. A feladat sürget, hiszen a 7. osztályosok ősztől az új tantervek szerint tanulnak, a jövő ősztől már nyolcadikosok lesznek: ők lesznek az első generáció, akiket érint a kötelező záróvizsga. Sajnos, ez az oktatási reform már nem az a reform, aminek indult. A tantervek elavultak, a szóhasználat még mindig arra utal, hogy a tanárnak mit kell megtanítania és nem arról, hogy mire. Az oktatás és nevelés esetében tovább él a kifejezés, hogy ,,ciljevi i zadaci' (célok és feladatok) kifejezés, s nem úgy fogalmaznak, hogy ,,ishodišta' (kiindulópontok)... De térjünk vissza a tanács munkatervéhez. Szeptemberben lesz napirenden a 8. osztályos tantervek elfogadása. Aztán következik a tankönyvek minőségi szabványának a meghatározása, ami szintén nagyon fontos kérdéskör. Munkatervünkben szerepel még az iskolaműködtetés optimalizálásának kérdése, a középiskolai oktatási profilok skálájának a bővítése, az állami alapítású és magániskolák kritériumrendszerének az egységesítése... Szóval nagyon jelentős és nagyon szép feladatok. Csak az a kérdés, hogy az országos testület hogyan áll hozzá a munkához. Ha félvállról veszi a feladatát: a bólogatójánosok testületévé válhat. Ha komolyan: húzóerő lehet a korszerűsítésben s a híd szerepét töltheti be az oktatás különböző szintjei között. Én bizakodó vagyok. Hiszem, hogy minőségi munkát tudunk végezni. Hiszem, hogy ilyen lendülettel és munkamódszerrel nem marad el a hatékonyság. A magam részéről természetesen nemcsak a delegálásomat javasló közösséget, az egészségügyi szakközépiskolákat szándékozom képviselni. Képviselni fogom a magyarság és minden nemzeti közösség érdekeit az oktatás minden szegmensében. Nagyon várom a nemzeti tanácsok hatásköréről szóló törvény elfogadását a szerbiai parlamentben. Ez a törvény kulcsfontosságú ahhoz, hogy igazán lépni tudjunk az oktatásban. Mint ismeretes: a nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget; részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban; egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek; intézményeket alapíthatnak.