home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A májusi eső aranyat ér
Tóth Tibor
2019.06.09.
LXXIV. évf. 23. szám
A májusi eső aranyat ér

Megszokhattuk, hogy a gazdákat évről évre különféle kisebb-nagyobb csapások érik.

Egyszer a kései fagy teszi tönkre a termést, máskor a szárazság vagy éppen a jégverés húzza keresztül a mezőgazdászok számításait, és akkor még nem beszéltünk az egyre növekvő termelési költségekről, valamint a termékek alacsony eladási, illetve felvásárlási áráról. Az elmúlt hetek esőzései szinte utolsó szalmaszálként érkeztek, hiszen a rendkívül száraz tél már azt is kérdésessé tette, hogy lesz-e mit aratni június közepén.


Talpra állt a búza — A kukoricának is nagyon hiányzott már a csapadék (a szerző felvételei)


Búza- és kukoricaültetvények váltják egymást Zenta határában. A halványzöld kenyérnekvaló ütemesen bólogat az enyhe szélben, miután az aranyat érő májusi eső talpra állította egyik legfontosabb haszonnövényünket.

— A legtöbb termelőhöz hasonlóan októberben én is porba vetettem a búzát. Egész ősszel hiába vártuk az esőt, még a téli csapadék is majdnem kimaradt. Szerencsére januárban esett valamennyi hó, és a búza a hótakaró alatt kelt életre. Sokunkban felmerült a kérdés, vajon fejtrágyázzunk-e, vagy sem. Hiába szórjuk el a tápanyagot, ha eső hiányában nem mosódik bele a talajba. Tavasszal, a kapásnövények vetési ideje alatt újabb száraz időszak köszöntött be, mely az áprilisi esőzésekkel ért véget. Ekkor kezdett életre kapni a búza, mivel addig még a tápanyagot sem tudta felvenni a száraz talajból. Az idén hatványozottabban igaz a mondás, mely szerint a májusi eső aranyat ér! A kalászolást, a magtelítődést elősegíti az eső, viszont ezek a folyamatok hiányosak, mert a gabona nem úgy bokrosodik, ahogyan kellene. Ha bokrosodna, akkor egy tőn több kalász volna. Azoknál a búzafajtáknál, amelyek esetében nem történt meg a bokrosodás, feltört a gaz, és a gazdáknak gyomirtózniuk kellett. Az előzetes védekezést az esőt várva elvégeztük, mivel jelentős csapadék esetén tetemes kárt okozunk a talajban, ha valamilyen munkagéppel rámegyünk. A májusi eső talpra állította a búzát. Rekordokat nem döntünk, de jó termésünk lesz. A hozamot 5 és 35 mázsa közöttire becsülöm. A búza szép zöld, eddig semmiféle betegség sem támadta meg. A nagy mennyiségű csapadékkal a betegségek kialakulásának esélye azonban jóval nagyobb — mondta Sóti Ferenc, a Zentai Gazdakör elnöke.

A bőséges csapadék ellenére még jócskán hiányzik nedvesség a talajból, tehát a további esőzéseknek örülnek a gazdák.

— Az őszi árpa szép, habár a kalászok nem olyan hosszúak és kifejlettek, mint akkor, amikor a vegetáció idejében elindul. A hozam valamikor 45 mázsa volt holdanként, most 30-35 mázsát tippelek. Az olajrepce azoknál a gazdáknál szép, akik a kellő időben elvégezték a szükséges növényvédelmi intézkedéseket. A termelők egy része az elvetett repcemagot a tavaszi szárazság miatt kidolgozta a talajból, és helyette mustárt, kukoricát vagy napraforgót ültetett. Emiatt a repcével bevetett terület 30-40 százalékkal kisebb a vártnál — mondta Sóti, majd hozzátette, hogy a gazdakör a közelmúltban megtartotta a Birkanyíró Fesztivált, a gazdáknak pedig autóbuszokat szerveztek az újvidéki és a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kiállításokra.


Sóti Ferenc, Kalmár Beatrix, Király Zoltán és Valka Károly
 

A Zentai Gazdakörhöz 507 gazdaság tartozik, melynek március 1-jétől április 30-áig folyamatosan igényelték a támogatásokat. Emellett a vetésforgókat is folyamatosan újítják.

— Fontos tudnivaló, hogy szeptember 30-ai állapottal kell a következő évre vonatkozó támogatásokat igényelni, tehát a megadott dátum utáni igénylés már nem szerepel a következő évi támogatások között. Mindig emlékeztetjük a gazdákat, hogy a szerződéskötéskor ügyeljenek erre. Újdonság, hogy harminc napnál régebbi dokumentumokat nem fogadnak el, tehát a változásokat a meghatározott idő lejártáig jelenteni kell a trezorba (kincstárba). Ez most nem egyszerű, mivel az emberek elkészítették a vetésterveket, viszont az időjárási viszontagságok miatt egyes növényeket ki kellett szedni, és újraültetni, vagy az egyik fajta haszonnövényt másikra cserélni — mondta Kalmár Beatrix, a Gazdakör falugazdásza.

A csapadékszegény ősz említésével indította a beszélgetést Király Zoltán, a Gunarasi Gazdakör elnöke. A falu környékén is a zentaihoz hasonló helyzet állt elő: a tavasszal még nagyon rossz állapotban voltak a kalászosok, fejlettségben és erőnlétben is elmaradtak a korábbi évekhez képest, viszont a nagy mennyiségű csapadék alaposan feljavította őket.

— Kielégítő termés várható. A közelmúltban tízperces jégeső zúdult a határra, a legnagyobb kárt a szójában tette, a kalászosok lefeküdtek ugyan, de talpra álltak, és most nagyon jól festenek. A gazdák jelenleg a növényvédelmi intézkedéseket végzik, tehát folyamatosan permeteznek azokon a parcellákon, ahol a csapadék következtében különféle betegségek felbukkanása várható. Gunaras egy olyan közeg, ahol a növénytermesztés mellett az állattartás is jellemző, bár utóbbi mind inkább leépül. A takarmánynövények vannak túlsúlyban, főleg a kukorica, a kalászosok közül pedig a búza és az árpa. A határban megtalálható a here, a szója, a napraforgó, kis mennyiségben a cukorrépa és egy új kultúra, az olajrepce is, mely egyre nagyobb területen hódít — számolt be a határhelyzetről Zoltán, majd kiemelte a Gazdakör idei évi tevékenységeit: a gazdaképző előadásokat, a dűlőutak javítását, a fásítást, a mezőgazdasági kiállításokra való látogatást. A gazdakör legnagyobb rendezvényét, a hagyományos szántóversenyt a falunap keretében, augusztus második hétvégéjén tartják meg.

Gunarastól nyugatra, Kúla környékén főleg kukoricát, búzát, szóját, napraforgót és cukorrépát termelnek, ahol pedig öntözni is lehet, ott konyhakertészettel is foglalkoznak.

— Az utóbbi időszak esőzése segített a kalászosokon, főleg a mag fejlődése szempontjából, viszont a búza és az őszi árpa is későn kelt ki, így a bokrosodás elmaradt. Ezek a kultúrák várhatóan kevesebb termést hoznak majd az előző évekhez képest. A tavasszal elvetett kultúráknak is jót tett a csapadék, szépen kikeltek. A további fejlődéshez napfény és magasabb hőmérséklet szükséges, illetve a termelőknek is el kellene végezniük a növényvédelmi teendőket. A tél folyamán kevés csapadékot kaptunk. Az elmúlt időszakban 150 milliméter esett négyzetméterenként, de az elegendő mennyiségtől még valamelyest elmaradunk. Jó lenne, ha egy ideig nem esne, és a hőmérséklet is felfelé kúszna. A kukorica kicsi, nem igazán fejlett, citromsárga színű, ami az állandó eső és az alacsonyabb hőmérséklet következménye — mondta Valka Károly kúlai agrármérnök.

Bízunk benne, hogy az elkövetkező időszakban az égi csapások elkerülik a parcellákat, és a gazdák elégedetten dörzsölhetik majd tenyerüket az aratás végén.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..