A Gimnazista

Orbán Viktor a VMSZ székházában találkozott a párt vezetőségével, majd részt vett a szoboravatón. Elsőként Slobodan Čamprag, a gimnázium igazgatója, valamint Petkovics Márta igazgatóhelyettes köszöntötte a nagy számban megjelent hallgatóságot, majd Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési ügyekkel megbízott tanácsosa szólt az egybegyűltekhez:

— Mi Kosztolányi városa vagyunk. Mi vagyunk Kosztolányi városa. Ezt a hovatartozásunkat, magyarságunkat jelentő tényt értelmezték életükkel mindazok, akik ugyanezt gondolták az elmúlt évszázad folyamán, az elmúlt évtizedekben, négy éve és tegnap is. Ezt fogják értelmezni életükkel mindazok, akik mától Szarapka Tibor gimnazistájával együtt fogják hinni, hogy mi vagyunk Kosztolányi városa. Köszönet nekik és köszönet a magyar kormánynak, hogy anyagilag támogatta a Magyar Nemzeti Tanács tervét. Köszönet a gimnáziumnak, hogy a magáénak érzi, és a városnak, hogy gondját viseli majd. Üljék körül a gimnazisták.

— Valahányszor a Vajdaságba érkeztem, bár át kellett lépnem egy határt, mégis mindig úgy érezhettem, otthon vagyok — köszöntötte Orbán Viktor az egybegyűlteket, majd a magyar nyelv fontosságát és összetartó erejét hangsúlyozta Kosztolányi-idézetekkel. — „Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni.” Egy nemzet közösségi emlékezete, kulturális hagyományai olyan kincsesláda mélyén találhatóak, amelynek zárját csak a hozzátartozó nyelv nyithatja ki. A magyarság megmaradásának záloga a magyar nyelv. Amíg lesz magyar szó Szabadkán, addig Kosztolányi emléke is élni fog. A gimnazista diák pedig itthon fogja érezni magát, ha lesz magyar szó — emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, hogy az április 6-ai választás olyan alkalom lesz, amikor a magyarok függetlenül attól, hogy hol élnek, végre ismét közösen dönthetnek a nemzet jövőjéről.

— Mindez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország. Őszinte bocsánatkérés, amiért majdnem száz évig kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását.

A beszédek után Orbán Viktor a gimnázium két tanulójával, Szűcs Orsolyával és Husnyák Dáviddal közösen leplezte le Kosztolányi szobrát, majd megtekintette az iskolában található Kosztolányi-emlékszobát.

A Gimnazista nevet viselő egész alakos műalkotás Szarapka Tibor szobrászművész munkája. A park kiépítésének kezdeményezője a Magyar Nemzeti Tanács volt, a munkálatokat anyaországi forrásokból fedezték, a tervezet pedig a magyar külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával valósulhatott meg. Az emlékpark fél év alatt készült el, a munkálatok mintegy 6 millió dinárba kerültek.

Anyaországi támogatás

A magyar miniszterelnök a szabadkai zsinagógát is megtekintette, és találkozott a zsidó hitközség vezetőségével. Az épület udvarában Orbán Viktoron kívül Pásztor István, a VMSZ elnöke, Korhecz Tamás, az MNT elnöke és Maglai Jenő, Szabadka polgármestere is elhelyezte a tisztelet koszorúját a zsidó áldozatok előtt.

Az épületet a világ legveszélyeztetettebb zsinagógái között tartják számon, a zárt ajtók mögötti tárgyalások eredményeként pedig 100 millió forintig terjedő támogatásban bízhat a szecessziós épület. Ezt az összeget a belső munkálatokra fogják fordítani.

Vajdasági Magyar Képtár, a közösségi emlékezet

Orbán Viktor miniszterelnök a szabadkai Városi Múzeumba is ellátogatott, melynek emeleti galériájában átadták a Vajdasági Magyar Képtárat — az első vajdasági magyar képzőművészeti alkotásokat bemutató állandó kiállítást, melyet a Magyar Nemzeti Tanács nemzetileg kiemelt jelentőségűnek tart.

Bela Duranci szabadkai művészettörténész 1973-ban kurátorként egész Vajdaság területéről összegyűjtötte a magántulajdonból kölcsönzött műveket. A kiállítás azoknak a magyar nemzetiségű művészeknek az alkotásait dolgozza fel és mutatja be, akik a mai Vajdaság területén születtek, alkottak és kiállítottak 1830 és 1930 között. Az összegyűjtött művek katalógusa összesen 111 alkotó 396 alkotását mutatja be. Helyszűke miatt kevesebb műremeket állítottak ki, a tervek szerint azonban a kiállítás anyagát időről időre frissítik. A képek a szabadkai Városi Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből, a nagybecskereki Nemzeti Múzeumból, az óbecsei Városi Múzeumból, a szabadkai Városi Könyvtárból, a Vajdasági Múzeumból, az újvidéki Városi Múzeumból, továbbá a verbászi, a zombori, a verseci és a zentai múzeum gyűjteményéből származnak.

A megnyitón elsőként Hulló István, a múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket:

— Ez a kiállítás több mint magának a gyűjteménynek a bemutatása. Ablakot nyit a világra, ahol egy múzeum, egy régió, Vajdaság mutatja meg azt, amit a sajátjából a nagy egészhez hozzátehet. Felemelő érzés egy olyan csapat vezetőjeként beszélnem, amely véghezvitt egy kétéves projektumot, és amely létrehozta ezt a kiállítást, amely művészeti szempontokon kívül a közösségi emlékezet és a kulturális identitás megőrzésében látja el szerepét és feladatát.

— Az összefogás, a szakma összefogása, a helyi magyar politikum összefogása, a közintézmények összefogása és az anyaország támogatása ehhez az összefogáshoz a kulcsszó — mondta köszöntő beszédében dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, majd Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézte további szavait:

— Közel négy éve annak, hogy 2010-ben ön a vajdasági magyar politika vezetőivel megállapodott abban, hogy az anyaország felkarolja a legfontosabb stratégiai programjainkat és céljainkat. Ezek költséges, közösségépítő, hosszú távú programok voltak. Ön állta a szavát, betartotta az ígéretét, ami kivételes esemény a politika világában, ezért engedje meg, hogy köszönetet mondjak.

Az ünnepélyes megnyitó után a magyar miniszterelnök megtekintette a képtárat, melynek létrejöttét a magyar kormány 60 millió forinttal támogatta.