Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy nyolc évvel ezelőtt 12 százalék volt a munkanélküliség, ma pedig, aki dolgozni akar, az dolgozhat is Magyarországon. Az ország kivitele növekszik, az államadósság csökken, a gazdaság erősödik. A csütörtöki napon kerekasztal beszélgetés zajlott A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében – a politikai porondon címmel, melyen a többi között előadást tartott Erdődi Edvina, a VMSZ IF elnökségi tagja is. Erdődi elmondta a jelenlévőknek, hogy Szerbiai az uniós csatlakozási folyamatát megkezdte, halad ezen az úton és komoly szándéka, hogy minél előbb tagállammá váljon. Az ország változtatott eddigi álláspontján, miszerint a kisebbségi jogok ideálisak lennének nálunk. Amíg 2016 márciusában a kisebbségi cselekvési terv nem került elfogadásra, addig a részarányos foglalkoztatás tekintetében ezek a jogok csak részben voltak biztosítottak, a nyelv és íráshasználat megvalósítása sem volt kielégítő, illetve az oktatás területén is voltak megoldásra váró dolgok.

A szerző felvételei

– A cselekvési terv fő célja az volt, hogy útmutatókat adjon a kisebbségi jogok jogérvényesítésében határidőkkel. Fontosságát az adja, hogy Szerbia kormánya elfogadta, és megkezdődtek a lépések, hogy a jogérvényesítés területén minél több jogot biztosítsanak a nemzeti kisebbségek számára. A részarányos foglalkoztatottság területén értük el a legjobb eredményeket az elmúlt pár évben. Még 2016 decemberében lépett életbe a tartományi illetve az önkormányzati hivatalnokokról szóló törvény. Elfogadását követően megfogalmazásra került annak szükségessége, hogy nyilvántartást kell vezetni ezeken a szinteken, melybe beírásra kerül az adott foglalkoztatott nemzeti hovatartozása, illetve az is, hogy mely nyelven fejezte be az általános és a középiskolát. Az elmúlt hónapok folyamán viszont még jelentősebb kisebbségi törvénycsomag került elfogadásra. Itt említeném meg az anyakönyvekről szóló törvényt, mely kimondja azt, hogy amikor a szülő bejelenti gyermeke megszületését, akkor a nemzeti hovatartozásáról is tud nyilatkozni. Ez 2019 január elsejétől az újszülöttek esetében automatikusan bevezetésre kerül, tehát a hivatalnoknak kötelessége a csecsemő nevét a kisebbségek nyelvén beírni. A törvény büntető intézkedéseket is előlátott, amennyiben a hivatalnok nem tartja be a törvényt. Ebben a törvénycsomagban elfogadásra került még az állami ügynökségekről szóló törvény is. Vajdaságban, Szerbiában a magyar nemzeti kisebbség van jelen a legnagyobb számban, ebből kifolyólag minket, magyarokat illet meg a legtöbb munkahely, ha a közszférát vesszük alapul. Nagy esélyekkel indulnak azok a fiatalok, akik most szereznek oklevelet és kerülnek ki a munkaerő piacra, hiszen komoly számban vannak munkahelyek, melyeket fel kell tölteni. A törvénycsomagban a hivatalos írás és nyelvhasználat is helyet kapott, valamint a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása is. Az oktatás területén változás, hogy a szerb nyelv nem környezet-, hanem mint idegen nyelv kerül oktatásba a magyar gyerekek esetében. Egyértelmű, hogy meg kell tanulniuk szerbül, amellett, hogy identitásukat meg kell, hogy őrizzék. Ezzel nem az asszimilációt szeretnénk elősegíteni, hanem azt szeretnénk biztosítani, hogy a fiatalok érvényesülni tudjanak. Arra van szükségünk, hogy magyarul is, és szerbül is beszélő foglalkoztatottjaink legyenek, mert csak így tudjuk a részarányos elvet érvényesíteni. A szerb kormány megváltoztatta a hozzáállását a kisebbségekkel kapcsolatban és olyan törvénycsomagok kerültek elfogadásra, melyek nagyon jó irányt vettek. Van még mit dolgozni, de megvan az útirány, amit követni lehet. A kisebbségi jogok nálunk, Szerbiában kielégítőek – mondta a többi között Erdődi.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében Sikertörténetek a Kárpát-medencében címmel tartottak kerekasztal beszélgetést, melyen Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője az alapítvány eddigi működéséről és eredményeiről számolt be, Dobó István, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit kft, szabadkai regionális irodavezetője pedig az iroda működését vázolta a jelenlévőknek.

A nap folyamán szó esett a medve és az ember ,,együttéléséről” is, hiszen egyre több a medvetámadás ezen a vidéken. Egyre többen követelik a nagyvad populációját szabályozó beavatkozási kvóták visszavezetését, ugyanis idén a személyi sérüléssel járó medvetámadások száma már most túllépte a korábbi évek átlagát.

A sport sem maradt ki a napból, így az érdeklődők megismerkedhettek a zágoni születésű, négyszeres olimpiai és kétszeres világbajnok Szabó Katalinnal, akiről Az ötödik szer címmel könyv jelent meg a közelmúltban. A nap a NAZA és a Vad Fruttik koncertjével zárult.