A magyar tudomány ünnepe

A magyar tudomány ünnepe

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben döntötte el, hogy minden évben megemlékezik a magyar tudomány jeles képviselőiről, feltalálókról, kutatókról és tudósokról. A Magyar Országgyűlés hivatalosan 2003-ban csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezéséhez egy új törvény megalkotásával, melyben kinyilvánította, hogy a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet pedig elismerésre, valamint kiemelkedő támogatásra méltónak tartja, ezáltal november 3-át a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

SZELLEMI TŐKE, AVAGY A MAGYARSÁG LEGNAGYOBB EREJE

Világszerte köztudomású, hogy az elmúlt évtizedekben, illetve évszázadokban a magyar tudósok, feltalálók számtalan értékes találmánnyal gazdagították az emberiség szellemi örökségét és vagyonát. Elég csupán a golyóstollra, holdradarra, holográfra, számítógépre, bűvös kockára, telefonközpontra, helikopterre, dinamóra vagy a C-vitaminra gondolni, melyek mind-mind magyar származású tudósok nevéhez kötődnek. A felsoroltakon kívül pedig ezerszámra léteznek még ismert, illetve kevésbé ismert magyar felfedezések. Mindezt jól bizonyítja a Műszaki Tanulmánytár tavaszi kiállítása is. A rendezvényen a tizenhárom legfontosabb magyar találmányon kívül mintegy huszonkétezer egyéb tárgyat mutattak be. Érdemes még megemlékezni a kortárs kutatókról, hiszen az utóbbi évtizedekben és napjainkban is rendkívül értékes találmányok születnek, illetve születtek. Vegyünk most górcső alá három olyant, amely modern korunk mindennapjaihoz kötődik: a gömböcöt, a flopilemezt és a Leonar3Do névre keresztelt háromdimenziós eszközt.

GÖMBÖC

A gömböc névre keresztelt különleges testet Várkonyi Péter és dr. Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatói fedezték fel 2007-ben. A gömböc egy konvex, homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két (egy stabil és egy instabil) egyensúlyi helyzete van. A gömböc napjaink egyik legjelentősebb matematikai felfedezésének számít. Tudományos értéke számos kutató szerint a Rubik-kockáéval mérhető. Az elmúlt évek során nemzetközi tudományos szaklapok, egyetemek, konferenciák foglalkoztak vele, ezáltal ma már például a Harvard Egyetemen is a tananyag része, továbbá előadásokat tartottak róla a Cambridge-i és a Princetoni Egyetemen is. A New York Times pedig a világ hetven legérdekesebb találmánya közé sorolta.

HAJLÉKONYLEMEZ

Flopinak, magyarul hajlékonylemeznek nevezzük azt a találmányt, amelyet Jánosi Marcell talált fel. A tudós az első hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban fejlesztette ki. Napjainkban a társadalom jelentős része számítógéphez van kötve, ezáltal mindenki jól tudja, hogy mennyire fontos az adattárolás és -hordozás. A flopilemez éppen az említett tevékenységek úttörője volt. Egy olyan 3 inches merevlemez, melyet ki lehetett venni a számítógépből, bárhová magával vihette a felhasználó, és természetesen más gépekbe is beleilleszthette. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött Jánosi Marcell találmánya után, és később elkészített egy — a Jánosiénál nagyobb — 8 inches lemezt. A japánokat ugyancsak foglalkoztatta, nekik sikerült megalkotniuk a Jánosiéra leginkább hasonlító flopit. A lényeg azonban, hogy a magyar feltaláló a korát évtizedekkel megelőzve örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.

LEONAR3DO

A Leonar3Do névre keresztelt eszköz egy lélegzetelállító, háromdimenziós világújdonság. A számítógépes műszert Rátai Dániel fejlesztette ki 2005-ben. A Leonar3Do virtuális valóságot, illetve környezetet képes teremteni. Segítségével objektumokat lehet alkotni a térben, azokat tetszőlegesen lehet változtatni és elemezni. A készülékhez egy hat szabadságfokú, térbeli beviteli eszköz is tartozik, az úgynevezett madár, valamint egy háromdimenziós szemüveg, a monitor tetejére elhelyezhető szenzorok és a központi egység. A hat szabadságfok azt jelenti, hogy a madárral nem csupán megfogni és arrébb helyezni lehet a virtuális tárgyakat, hanem egyúttal el is lehet forgatni őket. Rátai Dániel találmányával számos jelentős nemzetközi díjat nyert el, a többi között a Computer Science First Award első díját.

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Iránytű rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink