Jelen esztendő álom havának (december) 14. napján tartották meg Budapest IX. kerületében, a Ráday Ház dísztermében az idei negyedik, illetve a rangos elismerés létrehívásának évétől (1995) számított sorrendben 111. alkalommal a Magyar Örökség díjátadó ünnepségét. Ez a díj, mely egyúttal a nemzeti összetartozás érzését is erősíti, a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A polgárok szabad akaratából létrejött Magyar Örökség és Európa Egyesület civil intézmény — melynek feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak — ezzel a kitüntetéssel több mint negyedszázada a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el.

A legutóbbi díjkiosztón az alábbi személyekre és institúciókra vonatkozó laudációkat hallhattuk: Petényi Katalin, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmművészete; a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság értékmentő tevékenysége; Wittner Mária (1937–2022) ’56-os szabadágharcos életpéldája; Navratil Andrea népzenei művészete; a bánsági (temesvári) Szekernyés János helytörténet-kutató munkássága; Izsák Imre Gyula (1929–1965) matematikus és csillagász tudományos teljesítménye, valamint az Országgyűlési Könyvtár. Meglétüknek, munkásságuknak és szolgálatuknak időtálló lenyomata immáron a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumában is fellelhető, nevüket pedig az Aranykönyv őrzi.

A kemény két órába sűrített gála nyitányát a nemzeti ima hozta, a záróakkordokat pedig a Szózat. Mindeközben pedig több vonatkozó kisfilmet is láthattunk, köztük A holnap reményét és Jelenczki István rendező Népek Krisztusa, Magyarország 1956 filmjét… Az emeleti díszterem folyosóján pedig a Patrióták által fémjelzett, „Készültem az útra” című Wittner Mária-emlékkiállítás molinóin keresztül kaphattunk betekintést a nem is annyira távoli múlt eseményeibe. A helyszínen az Izsák Imréről szóló dokumentumokba és emlékezésekbe, A Hold túloldalán című kiadványba is belelapozhattunk. A kötetbe, melynek borítójára a szerző az alábbi Leonardo da Vinci-idézetet választotta: „Ha csak egyszer is átéled a repülést, járj bár a Földön, szemed mindig az eget kémleli; mert ott voltál mindig és ott leszel örökkön-örökké.” A közelgő ünnepre való tekintettel a nyitányban (archív hangfelvételről!) Ruttkai Éva (1927–1986) magyar színésznő előadásában József Attila Betlehemi királyok című versét hallhattuk, egy hajdani újvidéki előadóesten rögzítve. A díj átvétele után Navratil Andrea egy karácsonyi népdalcsokrot nyújtott át ajándékul az egybegyűlteknek Agócs Gergely népzenész dudakíséretével.

Az ünnepségen elhangzó laudációkat — a díjátadás sorrendjében — az alábbi neves közéleti személyek vetették papírra, illetve tolmácsolták:

Dr. Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát; Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök, építész, néprajzkutató, egykori bebíró, a társaság egyik alapítója; M. Kiss Réka néprajzkutató, történész, egyetemi docens, a NEB elnöke; dr. Agócs Gergely folklorista, népzenész, népzenekutató, a Hagyományok Háza főtanácsadója; Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító, az MTA doktora; dr. Szabó Róbert, az MTA doktora – CSFK-igazgató, valamint dr. Smuk Péter alkotmányjogász, dékán — a győri Széchenyi István Egyetemen, egyetemi tanár — NKE.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület, valamint a Magyar Örökség díj fő támogatója az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság, kiemelt támogatói pedig Schmitt Pál, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint az ugyancsak Magyar Örökség díjas Vincze László és Fiai Papírmerítő Műhely voltak.

A soron következő 2025. esztendőre vonatkozólag a Magyar Örökség díjátadó ünnepségek (a 112. és a 113.) kijelölt dátumai március 29-e és szeptember 27-e.