Ilyenkor, pünkösd előtt, évről évre visszatérő téma nálam a csíksomlyói zarándoklat. Mert felelevenedik az emlékeimben a 2015. év, amikor magam is ott jártam. Nem pünkösdkor, nem a sok százezer emberrel együtt — a csíksomlyói búcsún ugyanis még soha nem vettem részt. Egy kisebb, pár héttel később szervezett, néhány tíz résztvevős zarándoklat viszont elegendő volt ahhoz, hogy megérezzem a hely és a környék varázslatát, Erdély csodáját, Isten jelenlétét ezen a lenyűgöző helyen.

A Hármashalom-oltár (Forrás: orszagepito.net)

Egy autóbusznyi emberrel és a hozzánk csatlakozott helybeliekkel jártuk be akkor a környékbeli településeket. 16 kilométert gyalogoltunk végig, és én, aki biztos voltam benne, hogy erre képtelen leszek, észre sem vettem, mennyire repül az idő. Az egyik templomból a másikba zarándokolva, csendben elszállt a nap. A Szűzanya szobrát induláskor és érkezéskor is megérintettük, imádkoztunk előtte. Azóta is minden évben ez idő tájt egy kicsit visszavágyódom Csíksomlyóra, a végtelen tájra, ahol csend van, ahol Istennel ebben a csendben egészen közeli kapcsolatba kerülhet az ember.

Sokan várták türelmetlenül a hírt, hogy lesz-e az idén pünkösdi búcsú Csíksomlyón, engedélyezik-e a megtartását, vagy sem. Azt már előre lehetett sejteni, hogy a korábbi években megszokott, a világ minden tájáról érkező, milliónyi zarándokot most nem fogadhatják a településen. A román kormány azonban engedélyezte a rendezvényt, igaz, kötelező a távolságtartás meg a maszkviselés, és csak korlátozott létszámban vehetnek részt az eseményen a hívek. Sokak számára azonban már az is nagy öröm, hogy egyáltalán lehetővé tették — még ha csak ilyen formában is — a búcsújárást, hiszen tavaly zarándokok nélkül tartották meg a csíksomlyói búcsút.

Csíksomlyói segítő Szűz Mária, könyörögj érettünk! (A szerző felvétele)

A településen egyébként már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A hitújítás korában János Zsigmond erdélyi fejedelem harcok árán kényszerítette volna az ott élőket az unitárius vallás felvételére, ám a nép fegyvert fogott a hitének megvédése céljából. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján, ahol Isten kegyelmébe ajánlották magukat, és Szűz Mária segítségéért esedeztek. A csata végül diadallal végződött. A pünkösdi búcsú szép szokása pedig mindmáig megmaradt.

A csíksomlyói templomban a Szűz Máriát a Kisjézussal ábrázoló, hársfából faragott, 2,27 méter magas kegyszobor 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban, az alkotója nem ismert. A napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, koronás feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható, jobb kezében jogart, a balban a Megváltót tartja. A zarándokok megérintik, megsimogatják a lábát, a fohászok, imák meghallgatásáról pedig a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák tanúskodnak.

A szabadtéri szentmisét a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltár előtt tartják.

Az idei búcsút is élőben közvetíti a Duna Televízió, így aki szeretne, ily módon maga is ott lehet a csíksomlyói pünkösdi zarándoklaton.