A leírt szavaknak pedig súlyuk van!

A leírt szavaknak pedig súlyuk van!

Beszélgetés Farkas-Ráduly Melániával, a Szövegkovács blog társszerkesztőjével — Megelégelve az online és az offline publikációk egyre elburjánzóbb nyelvi állapotát emelkedett a magasba, majd csapott le a nyelvtelenkedőkre a romániai magyarság Szövegkovács nevű „pörölye”. Egy szellemi vállalkozásé, mely a megszületésétől számított három év alatt jelentős bloggá lett.

Működtetői, a csíkszeredai Gergely Erika (Hargita Népe) és a romániai Bánság fővárosában élő, ugyancsak székelyföldi származású Farkas-Ráduly Melánia (Nőileg) újságírók igyekezetét ez év szeptemberének idusán díjazta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a Szatmár megyei Nagykárolyban.

Mint azt a díjazottak laudációjában is hallhattuk, Szűcs Lászlónak, a nagyváradi Várad folyóirat és az Erdélyi Riport főszerkesztőjének megfogalmazásában, a magát blognak nevező médiavállalkozás alapítói nem a megszokott politikai, közéleti véleményt terjesztik, hanem a szakma nyelvi színvonalát próbálják erősíteni. Igény esetén kemény és szabatos szövegterápiát alkalmazva. Kell ez nagyon, igen nagyon, hiszen az utóbbi időben nemcsak nyomtatott változatban és hanganyagokban, de a honlapokon is egyre-másra kerülnek kontroll nélküli szövegek az olvasók elé. Hibák tömkelegét kínálva. A leírt szavaknak pedig súlyuk van!


Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia

Erika és Melánia, akiket a szakmai elhivatottság mellett rokoni szálak is egybefűznek, több száz kilométerre dolgoznak egymástól. Csíkszeredán és Temesváron. Mivel személyesen évente csupán kétszer-háromszor találkoznak, együttműködésükhöz mindenekelőtt a telefon, a világháló és a kitartás asszisztál. A díjkiosztást követő pillanatokban többen is rákérdeztek, köztük jómagam is, voltaképpen mit is kaptak ezzel a díjjal.

— Egyik ismerősünk szerint terhet — érkezett rövidesen Melánia helyzetelemző válasza —, ellenben nem adunk neki igazat! Ha teher volna ugyanis, akkor úgy éreznénk, hogy valaki vagy valami kényszerít, egy percig sem hagy nyugton, parancsolgat. Ezt az utat mi magunk választottuk, abban reménykedve, hogy felébresztjük az emberekben az igényt, és a mindennapi teendők mellett a helyesírásra, a helyes beszédre, egyszóval az anyanyelvükre is figyelnek majd. Néhány lépést megtettünk, szerencsére már nem vívunk kilátástalan szélmalomharcot.

* Rávilágítani a hibákra, egyszersmind a helyes megoldást is megmutatni. Az általatok felkínált nyelvcsőszködés ilyenfajta megnyilvánulása megítélésetek szerint pozitív vagy inkább negatív visszhangot eredményez(ett) a pellengérre állított esetek/bakik elkövetőitől?

— Már kaptunk olyan visszajelzést is, hogy a kákán is keressük a csomót. Ez a megfogalmazás egy kicsit sántít, mert mi nem kioktatni, hanem oktatni, jobban mondva segíteni akarunk. Egyszerűen képtelenek vagyunk szemet hunyni az egyre gyakrabban előforduló helyesírási hibák felett, és szeretnénk, ha mások is érzékenyebbek volnának ez iránt. Közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogyha például egy hibás cégtábláról készített fotót teszünk közzé, letakarjuk a vállalkozás nevét, mert nem az a célunk, hogy szégyenbe hozzuk az érintetteket. Reméljük, egy-egy példa kapcsán mások is ráeszmélnek: „Igen, ez nálunk is helytelenül jelent meg, ezentúl jobban figyelünk rá.” Aminek külön örülünk, hogy egyre többen adnak ötleteket vagy küldenek képeket, azaz sikerült valamit megmozdítani az emberekben.

* A Szövegkovács nemcsak oktat, de a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos eseményeket is követi, olykor a vártnál többet is megmozdítva az emberekben. Legutóbb a magyar népmese, illetve a fordítás nemzetközi napjára igyekeztetek ráirányítani a közvélemény figyelmét...Őszintén, mi motivál benneteket e pluszmunkára?

— Ha egyfolytában a helytelen plakátokról, feliratokról készült fotókkal bombáznánk a blog vagy a Facebook-oldalunk olvasóit, egy idő után unalmassá válna… Nem lehet csak a hibákra kiélezni a bejegyzéseket. Vannak szép dolgok is az életben, melyeket nem veszünk észre… Miért ne figyelnénk a népmeséinkre (keresgélés közben olyan jó volt egyet-kettőt visszanézni) vagy olyan szakmákra, amelyek nincsenek reflektorfényben, esetleg olyan emberekre, akik ilyen vagy olyan módon tettek valamit a magyarságért? A sportolók, énekesek, vállalkozók között is lehet találni jó néhányat. Egy elég hosszú lajstromot állítottunk össze a különféle témákról, és még lehet bővíteni. Mindketten szeretünk ezzel foglalkozni, és egyre jobban bebizonyosodik, hogy nem igaz, amit gyerekkorunkban állítottak: „Ha olvasol, lusta vagy, esetleg nem tanulsz meg főzni…” Nagyrészt az olvasásnak köszönhetjük, hogy elindítottuk a Szövegkovács blogot, sőt a konyhában sem keverjük össze a sót a cukorral.

* Milyen további terveitek, elképzeléseitek vannak?

— Már dolgozunk a blog frissítésén, szeretnénk, ha még világosabb volna, hogy valójában milyen tevékenységek is folynak a Szövegkovács műhelyében: a korrektúrázáson kívül tördeléssel, hanganyagok vágásával, szövegírással is foglalkozunk. Emellett azon is gondolkodtunk, hogy mi legyen az összegyűjtött fotókkal, melyek a hibás plakátokról, cégtáblákról, feliratokról stb. készültek… Végül úgy döntöttünk, hogy szerkesztünk egy kiadványt, melybe körülbelül száz kép kerül be, és mindegyik mellett lesz magyarázat is: például, hogy a divatáru szót miért nem ú-val kell írni. Egyébként mindenképp szeretnénk nyitni a történelmi régiók felé is, de egyelőre csak kicsiben gondolkodunk. Jó lenne más nyelvcsőszökkel is találkozni, akikkel megoszthatnánk a tapasztalatokat, és akár szakmai találkozókat is szervezhetnénk — ez viszont még a jövő zenéje… Egyelőre már az is nagy előrelépés, hogy egyáltalán foglalkoz(hat)unk ezzel a témával.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A leírt szavaknak pedig súlyuk van!
Heti Interjúnk
Facebook

Támogatóink