— Legfontosabb feladatnak tartom a  világiak és az egyháziak együttműködését. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy ha az embernek van bátorsága, és a civil, világi emberekre építkezik, akkor meglepően jó eredményt tapasztalhat meg. Papjainknak egyébként ki kellene lépniük abból a téves beidegződésből, hogy feladatuk csupán a misézés, a misemondás, és ezzel be is fejeződik a tevékenységük, szolgálatuk — mondta bevezető felszólalásában Német László nagybecskereki megyés püspök, A laikusok és a papság összefogása a hit évében és utána címmel a szabadkai Augustinianum pasztorális központban a közelmúltban megrendezett egynapos tanácskozáson, amelyet a Keresztény Értelmiségi Kör, valamint a nagybecskereki püspökség közösen szervezett. A tanácskozáson jelen volt a két említett püspökség főpásztora: dr. Pénzes János és dr. Német László, valamint dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Orosz János tartományi kisebbségügyi segédtitkár, dr. Losoncz Alpár, Fiser János plébános, dr. Czékus Géza, ft. dr. Zapletán Géza esperes-plébános, Mirko Štefković magiszter, a szabadkai püspökség titkára, dr. Mészáros Zoltán, Szakály József plébános, Kartag Nándor, Szabó Károly, a KÉK elnöke és Miskolczi József mint moderátor.
Bevezető felszólalását a bánáti megyés püspök XVI. Benedek pápának arra az apostoli levelére alapozta, amellyel a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján, 2012. október 11-én meghirdette a hit évét.
Az apostoli levél ajánlásai között szerepel, hogy teremtsünk alkalmat a Föltámadott Úrban való hitünk megvallására székesegyházainkban és a világ minden templomában; otthonainkban, a családokban, hogy mindenkiben fölébredjen a vágy az Evangélium mélyebb megismerésére és továbbadására a következő nemzedékeknek. „A szívbéli hit megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál” — mondja Szent Pál, (Róm 10,10). A szív azt jelenti, hogy a hitre jutás első aktusa Isten ajándéka és a kegyelem műve, amely hat és átformálja a személyiséget.
A szájjal való megvallás kifejezés azt jelenti, hogy a hit a tanúságtételt és a nyilvános megvallást is magában foglalja. Egy keresztény soha nem gondolhatja, hogy a hit magánügy.
Az apostoli levél alapján Német László megyés püspök a papság és a laikusok együttműködési lehetőségét öt pontban határozta meg. Ezek: a laikusok bevonása az egyházi életbe, a hitoktatók szélesebb körű foglalkoztatása, az egyház karitatív szerepe, a hit megjelenése a művészetben és a kultúrában, valamint az egyház szociális tanításának érvényesítése.
A tanácskozáson dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az MNT legambiciózusabb vállalkozása most a népesedési politika serkentése. A gyermekvállalási kedv csökkenése alapjaiban rengeti meg az egyházat és egyáltalán a közösséget. Az MNT elnöke szerint a probléma gyökerét magunkban kell keresnünk. Meglátása szerint közösségünkből hiányzik a cselekvés és a szolidaritás, közösségünk tagjait a pesszimista hozzáállás jellemzi.  
Losoncz Alpár filozófus elismerően szólt arról, hogy a bevezető előadásában Német püspök úr nem használta a párbeszéd és a tolerancia szavakat. Mint mondta, színlelt párbeszédre ugyanis nincs szükség. A problémák megoldásában pedig az összefogás segíthet. Szerinte túl kellene jutni azon a pszichologizáló megközelítésen, hogy kinek van rosszkedve és jókedve. A szocializmus maga volt az optimizmus.
Zapletán Géza esperes-plébános atya szerint hogy egy pap mennyire lesz eredményes, attól függ, hogy a hívek mennyire támogatják. A papok felelőssége nagy, hiszen a hívek tőlük várják el a kezdeményezést. Éppen ezért fontos, hogy a papok rugalmasak legyenek a laikusokhoz való viszonyulásban.
Czékus Géza az iskolai hittanórákkal kapcsolatos meglátását mondta el. Tapasztalata szerint a hittanóra elmúltával az ott hallottak semmilyen formában nem kapcsolódnak a többi tantárgyhoz, megszűnik a kontinuitás. Kartag Nándor pedig a hitműsorok és a hírműsorok közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A házigazda Pénzes János megyés püspök szerint fontosak az ilyen jellegű rendezvények, amelyeken az egyház intézkedéseiről és terveiről egyaránt kifejthetik véleményüket mind a papok, mind a nem szakemberek.
— Ha ránk, papokra, püspökökre, pápákra lenne bízva az egyház, akkor már régen romokban heverne. A szentlélek ugyanis az, aki vezeti egyházunkat. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nekünk semmit sem kell tennünk — hangsúlyozta a szabadkai megyés püspök.
A találkozó zárszavában Német László bánáti főpásztor a tanácskozás folytatásának szükségességéről szólt, hiszen a felvetett problémákra csak együtt lehet megoldást találni.