A képzőművészek saját stílusukkal próbáltak igazodni a javasolt témához - Szabó Attila felvétele

''A gondolat nem folyó, hogy gátat vethess neki” - tartja a régi kun közmondás. Nem is vallottak szégyent, akik a mai napig büszkén vállalják kun származásukat az Alföldön, és a szavak mellett tettekkel is bizonyították, hogy érdemes odafigyelni rájuk.
Legújabb kezdeményezésével ugyanis a Magyarország területéről elszármazott jászokat és kunokat szólította meg a bácskossuthafalvi 9+1 alkotótábor, amikor megszervezte az I. Jász-Kun Találkozót. Az ötlet az alkotótábor vezetőjétől, Novák Mihálytól származik, aki fő témaként ezúttal az őshazában és a szórványban élő jászokat és kunokat jelölte meg.
A tábort május 13-án ünnepélyes keretek között nyitották meg. Beszédet mondott dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere. Tapasztalataiból merítve elmondta, miről ismerszik meg a kun nép, illetve hogyan táplálkozhatnak ezekből a sajátosságokból a jövőben.
''A nyelvünk, a származásunk és a történelmünk megkülönböztet bennünket. Ez megjelenik a gasztronómiában, népművészetben, zenében, táncban, irodalomban, ezért fontosnak tartom, hogy a képzőművészetben is kifejezzük. És ha képesek vagyunk ezt felmutatni, akkor biztosak lehetünk abban, hogy kunnak lenni nem hagyomány, hanem élő dolog, a mindennapjaink része, és ezt tovább tudjuk adni az utódainknak is azáltal, hogy élőt és maradandót alkotunk” - fogalmazott a miniszter.
A megnyitón a találkozó védnöke, Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke is köszöntötte a jelenlevőket, és néhány mondatban felhívta a figyelmet a közösség összetartásának jelentőségére.
''Manapság, amikor oly nehéz időket élünk át, az egymásra utaltság, egymás támogatása a legfontosabb, ez erősít minket. Ebben a kun magyarok élen jártak, és erre van a legnagyobb szükségünk ma is, mert fennmaradni csakis együtt tudunk.”
A beszédeket követően bemutatkoztak a meghívott alkotóművészek, akik kivétel nélkül kun származásúak, és több magyarországi, illetve vajdasági települést képviseltek.
A találkozó történelmi keretének megismertetésére dr. Nagy Molnár Miklós, a Karcagi Múzeum igazgatója vállalkozott. Közreműködésével a részvevők valamennyien visszakalandozhattak a múltba, az őshazáról, a kunok történelméről tartott előadás ráhangolta őket a témára, és megkezdődhetett az egy héten át tartó alkotómunka.
Novák Mihály, a művésztelep vezetője elmondta: az ötlet egy tavalyi előadást hallva fogalmazódott meg benne, amelyet Ómoravicán, az egyház szervezésében a jászok és kunok 225 éve Magyarországról való kitelepülése kapcsán tartottak meg. Ekkor jutott eszébe, hogy jó lenne a művészek részére is megtartani egy ilyen találkozót. Ahhoz pedig, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem tegyenek is érte valamit, a kiskunhalasi múzeumpedagógus sietett a szervező segítségére. Az alkotótábor megszervezéséhez magyarországi református lelkészek segítségét kérték, az ő közreműködésükkel felvehették a kapcsolatot azokkal a képzőművészekkel, akik kunnak vallják magukat.
A részvevő tizenhárom művész megpróbál ugyan ragaszkodni a témához, de hogy mennyire sikerül ehhez tartaniuk magukat, az csak a záró kiállításon fog kiderülni, véli Novák Mihály, hiszen nem szerencsés dolog az, ha az alkotókat művészi szabadságukban korlátozzák.
Az egyhetes találkozó idején készülő munkák a művésztelep fundusát, alapgyűjteményét képezik majd, melyet évről évre újabb alkotótáborok terméseivel bővíthetnek, ha sikerül hagyományt teremteni a kezdeményezésből. A műalkotások bemutatását, népszerűsítését katalógus és vándorkiállítás útján tervezték, de anyagi háttér híján egyelőre nagyon bizonytalan, hogy mit sikerül megvalósítani ebből.
- Minden kezdet nehéz, de ezt a törekvést folytatni kellene, hagyományt teremteni, minden évben megtartani a találkozót, hogy a többi jelentkezőt is vendégül láthassuk, azokat, akik most nem tudtak eljönni - összegezett a főszervező, és hozzátette: abból kiindulva, hogy hány embert érdekelt a megnyitó előadás, talán elég fontos lesz ez a kezdeményezés a közösségnek ahhoz, hogy megmaradhasson.
Az elkészült alkotásokat május 19-én, szombaton, egy zárókiállítás keretében mutatták be, amikor egyúttal a 100 éve Ómoravicán született Hangya András tiszteletére is emléktáblát avattak az Ady Endre Művelődési Központ épületének falán.