Városfejlődés, városfejlesztés — tapasztalatok címmel szervezett tanácskozást Zentán a Regionális Tudományi Társaság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság és a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány.
A Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában megrendezett eseményen a témával kapcsolatos vajdasági és magyarországi tapasztalatokról tájékozódhattak az érdeklődők.
A Regionális Tudományi Társaság (RTT) tizenöt évvel ezelőtt alakult meg. Céljai közé tartozik a fiatal (és kevésbé fiatal), közgazdaságtannal, földrajztudománnyal, szociológiával, demográfiával foglalkozó szakemberek felkarolása. Az elmúlt időszakban számos programot, konferenciát szervezett, és több mint tíz kiadvány megjelentetését jegyzi. A társaság civil szervezetként működik, tevékenységét pályázati forrásokból valósítja meg, és igyekszik előmozdítani a vajdasági magyar közösség fejlődését.
Ricz András, az RTT elnöke elmondta, fontosnak tartották a városfejlesztéssel kapcsolatos megbeszélés összehívását, a jó és a rossz vagy félresikerült példák bemutatását, mert a vajdasági településeken is megfigyelhetőek az új beruházások, a munkahelyteremtési szándék, helyenként a külföldi befektetők jelenléte is.
— Magyarkanizsa jó példa arra, hogyan lehet beruházókat vonzani a térségbe, és olyan légkört teremteni, hogy a gazdasági szakemberek szívesen jöjjenek a városba, de ebben a sorban akár Szabadkát is említhetném — hallottuk Ricz Andrástól.
Dr. Nagy Imre egyetemi tanár, a Magyar Regionális Tudományi Társaság alelnöke szerint a téma kiemelt jelentőséggel bír, hiszen egy-egy város fejlettsége a környezet előrehaladását is meghatározza.
— Nálunk is beszélhetünk fejlődésről, de a folyamat jóval lassúbb, mint azokban az országokban, amelyeknek uniós források állnak rendelkezésükre. Vajdaságban is akadnak olyan, talán egy kissé szerényebb eredmények, amelyeknek örülnünk kell.
A konferenciát Egeresi Sándor, a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság titkárhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében kiemelte, városainkban a XIX. század második felében létrejött kiegyezés után dinamikus és látványos fejlődés indult az élet minden területén. Intézmények, városházák, templomok épültek, közterek alakultak ki, korszerűsödött a közlekedés (vasút, villamos). Emellett az oktatásban is jelentős változás tapasztalható, 1918-ban ugyanis Vajdaságban huszonhat óvoda fogadta a legkisebbeket.
— A XX. század második felében sajnos súlyos rombolás kezdődött, például a ’70-es évek elején megszüntették a szabadkai villamost, de topolyaiként azt is elmondhatom, hogy lebontották a zárdát, a régi városházát — az utóbbi helyére kilencemeletes épületet húztak fel, de mindezek mellett volt egy olyan terv is, hogy a legrégebbi kis templomunkat, az 1750-es években létesült kálváriát is megszüntetik. Szerencsére ez nem következett be. Manapság a történelmi hagyaték megóvása mellett lassú, de látható fejlődésnek lehetünk tanúi, amelynek a dinamikája ugyan távol áll attól, amit a polgárok elvárnak, ám a tartományi kormánynak és a titkárságnak is az a célja, hogy a településeink minél élhetőbbek legyenek.
Egeresi Sándor az elhangzottakhoz hozzáfűzte, a tartomány igyekszik különféle módon támogatni az önkormányzatokat. Kiemelte a munkahelyteremtési programot, mellyel az elvándorlást próbálják lassítani. Az elmúlt bő másfél évben 1490 munkahelyet nyitottak meg, és az erre szánt pályázati összegnek a magyar érdekeltségű cégek mintegy egyharmadát tudták lehívni.
Fejsztámer Róbert előadása
Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere kifejtette, nehéz jó receptet találni a városfejlesztésre, mert a stratégiai tervezéstől kezdve a megnyert pályázatokon át a jó csapatig nagyon sokféle tényező van rá hatással.
A legtöbb önkormányzat esetében az alapköltségvetés 80–85 százalékát az intézményrendszer fenntartására fordítják, a fennmaradt pénz pedig nem elegendő a nagy horderejű fejlesztésekre, csak arra, hogy rendbe tegyék a földutakat, kiaszfaltozzanak egy-két utcát, tovább építsék a csatornahálózatot, de ezek nem számítanak mérföldkőnek egyetlen önkormányzat fejlesztésében sem.
— Az előrelépéshez külső pénzeszközökre van szükség, származzanak azok a tartományi és a köztársasági büdzséből vagy éppen nemzetközi együttműködésből — mutatott rá a polgármester, és példaként említette, hogy Magyarkanizsán a szennyvíztisztító egy határon átnyúló pályázatból valósul meg, az egészségházak infrastrukturális fejlesztése pedig tartományi és köztársasági eszközökből folyik.
A tizenhárom településből álló Magyarkanizsa községnek kedvező a földrajzi fekvése, területén halad át a Budapest—Belgrád vasútvonal, az autópálya, ott található a horgosi közúti, valamint a Tiszán a folyami határátkelőhely. Említést érdemel még a jó termőföld, az agyag, mely a helyi kerámia- és cserépgyár alapanyaga, a termálvíz, valamint a földgáz- és a kőolajlelőhelyek. A község területén 720 hivatalosan bejegyzett gazdasági vállalkozás működik, és az idegenforgalom is a kiemelt ágazatok közé tartozik. A gazdasági szereplők társadalmi szerepvállalása nem túl jelentős, hiszen 10 százalékra tehető azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek közvetlenül is részt vesznek az önkormányzati fejlesztésben. Ezen a téren megszűntek a húsz évvel ezelőtti viszonyokra jellemző pénzügyi hátterek, habár az is igaz, hogy a községben csak egy nagy nemzetközi és öt középvállalkozás működik, a többi inkább a kisebbek közé tartozik.
Az önkormányzat stratégiája, hogy ösztönzi a civil szervezeteket az EU-s pályázatokon való részvételre. Ha valamelyik közülük nyertes projektumot nyújt be, az önkormányzat visszatérítési kötelezettség nélkül gondoskodik számára a 15 százalékos önrészről, valamint az előfinanszírozáshoz szükséges összegről is, melyet azonban a költségek elszámolása után visszakér.
A polgármester ismételten hangsúlyozta, hogy a fejlesztés tervezésekor csakis külső forrásokra lehet támaszkodni, és ezeknek a megszerzéséhez jókora politikai támogatottságra van szükség. Nyitottnak és tájékozottnak kell lennie, de nemcsak az önkormányzat, hanem az intézmények esetében is a humán erőforrás az alap, mely ha szakmailag megfelelő és felkészült, akkor könnyebben és gyorsabban érhető el a siker. Jól összeállított csapat nélkül nem kivitelezhetőek a fejlesztések, mert az ötletektől kezdve a projektum megírásán, a közbeszerzésen át egészen a megvalósításig és az elszámolásig minden szakaszhoz megfelelő szakemberek kellenek.
A magyarországi szakértők közül többek között Rácz Szilárd, a Magyar Regionális Tudományi Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa tartott előadást, a városok eltérő fejlődési pályáiról beszélve. Mint mondta, Délkelet-Európában nagyon meghatározó volt az államok átalakulása, vagyis az, hogy a régiókból államok lettek, új fővárosok, új szomszédságok jöttek létre. Ezt a Visegrádi Együttműködés országai úgy tapasztalták meg, hogy az EU-s előcsatlakozás és a külföldi cégek áthelyezése teljesen megváltoztatta a városok képét és munkaerőpiacát. Egyik példaként Győrt emelte ki, ahol sikeresen működik az Audi autógyára, másik példaként pedig Pécset említette, mely nem a külföldi működő tőkére alapozott szerencsés utat járta be, hanem az ott élők egy lassú, elhúzódó átalakulásnak, belső erőforrásokra alapuló fejlődésnek lehettek tanúi. Mint mondta, a települések minden szintjén tapasztaljuk, mennyire fontosak azok a fejlesztési koalíciók, amelyeket egy jó polgármester és a betelepülő cégek, illetve az ottani vállalkozók alakíthatnak ki.