A tábor nemzetközi jelleget öltött, hiszen a gyerekek nemcsak Vajdaság nagy részéről érkeztek a Welker-tanyára, hanem Magyarországról és Kanadából is. A a szervezők a nyolcvan fiatalt őrsökbe osztották, azokon belül pedig 20-30 fős csoportokban folytak a tevékenységek. Számháborúk, métacsaták, esti tábortüzek, tutajácsolás és -verseny, kajakozás, evezés, sátorverés, csillagvizsgálás, sárkányeregetés, iránytűs kincskeresés, táncház, barangolás, éjszakai túra, lubickolás a tóban, függőhídon való átkelés, népdal– és néptánctanulás, különféle előadások szerepeltek a rendkívül gazdag programban. Egyidejűleg négyfajta tevékenység folyt, majd sípszóra beindult a forgás, és a csoportok egymást váltották a foglalkozások helyszínén. A gyöngyöt fűzők néptáncra váltottak, a néptáncot gyakorlók előadásra siettek, az előadáson részt vevők pedig a függőhídon való átkelés izgalmát élhették át.

Kecskés Endre, az Észak-bácskai Magyar Cserkészegyesület ügyvezető elnöke, a tábor fő szervezője elmondta, hogy a csoportok keveredtek, ezért a más-más településekről érkező gyerekek együtt oldották meg a különféle feladatokat, csapatmunkával jutottak el a célig.

— A tábor közösségi összefogás eredményeként jött létre. A helyszín kiváló, ez már többször bebizonyosodott. Azon gondolkodunk, hogy különféle civil szervezetekkel együttműködve a közeljövőben itt többféle tábort tartunk. A civilek önszerveződése által is összefoghatjuk a vajdasági magyarságot. A logisztikai feltételekről a kishegyesi önkormányzat gondoskodott, támogatónk a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, illetve magánvállalatok és vállalkozók is segítettek bennünket — mondta Kecskés.