— A VMSZ azért maradhatott meg az elmúlt huszonegy évben, mert fedelet adott az egy-egy kérdésben másként gondolkodóknak, és meg tudta teremteni a párbeszéd, a szóértés lehetőségét. A VMSZ-t az különbözteti meg a politizálgatástól, hogy a párbeszéd végén mindig születnek döntések, és ezek a döntések kötelező érvényűek. A mostani nehéz, felkorbácsolt időkben nehéz a napi ügyeket a hátunkon vinni, nehéz velük megbirkózni, nehéz a holnap vonatkozásában döntéseket hozni, és ebben a tekintetben a különbségek felerősödnek, a mondatok erőteljesebbekké válnak, akárcsak az állásfoglalások képviselete. A tisztújító közgyűlés után a feszültség nem csillapodott a párton belül, illetve a VMSZ tisztségviselői részéről olyan elemei jelentek meg a közéletben való szerepvállalásnak, amelyek nem normálisak, nem pártszerűek. Csütörtök este a VMSZ Tanácsa újra megbeszélt mindent, és végül egy nem mindennapi döntéssorozatra került sor. Nem gyakorlat, hogy az elnök másfél hónappal a tisztújító közgyűlés után bizalmi szavazást kér saját maga vonatkozásában — én ezt megtettem. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy az elképzelések, a kialakult döntések megerősítést nyerjenek, és befejezzük ezt az önpusztítást, önmarcangolást — mondta Pásztor.

A 46 tanácstag közül 45-en bizalmat szavaztak az elnöknek, egy szavazólap pedig üres maradt.

— Ezután indítványoztam az alelnökök és az elnökség felmentését, illetve javaslatot tettem az alelnökök személyét illetően. A három eddigi alelnök közül kettő, Kovács Elvira és Fremond Árpád vonatkozásában a javaslatot megismételtem, a harmadik alelnök esetében pedig Ceglédi Rudolf személyében új javaslatot tettem. A tanács nyílt szavazással mindhárom javaslatot elfogadta. Varga László vonatkozásában nem tudtam megismételni az egy hónappal ezelőtti javaslatomat, mert az elmúlt egy hónapban olyan — nem politikai, hanem együttműködés jellegű — események történtek, amelyek megrengették az elnök és az alelnök közötti bizalmat. Ettől függetlenül Varga Lászlót továbbra is a közösség, a tanács értékes tagjának, fontos parlamenti képviselőnknek tartom. A VMSZ új, 17 tagú elnöksége szinte ugyanolyan összetételű, mint a korábbi, de történt néhány személyi változás. Lovas Ildikó jelöltként a hatodik helyen végzett, de mandátumáról azonnal lemondott, Józsa László eddigi elnökségi tag pedig nem jutott be az elnökségbe. Az elmúlt hónapokban számtalan ok volt, mely alapján fegyelmi eljárást lehetett volna indítani egyik-másik VMSZ-tag ellen. Mégsem tettem meg, mert ezekben a nehéz időkben még több türelemre és megértésre van szükség. A VMSZ-nek pártszerűen kell működnie, vagyis a döntéseknek mindenki számára kötelező érvényűnek kell lenniük. Itt az ideje, hogy ne saját magunkkal, hanem a közösséget érintő gondokkal, illetve azok megoldásával foglalkozzunk — emelte ki Pásztor.

A pártelnök elmondta, hogy a VMSZ ezután sem kíván beleszólni egyetlenegy sajtóorgánum szerkesztéspolitikájába, nem akar ezzel kapcsolatban mondatokat megfogalmazni, mert ezáltal megsértené a sajtószabadság elvét.

— A VMSZ egy politikai párt, melynek az a feladata, hogy a média működéséhez szükséges feltételekről gondoskodjon. Büszke vagyok rá, hogy a VMSZ az elmúlt két évtizedben sok sikert ért el a magyar sajtó ügyében. Most is vannak határozott elképzeléseink — például a szabadkai médiaházzal kapcsolatban —, amelyek az elkövetkező évtizedekre lehetővé tudják tenni ezeket a működési feltételeket. Nem kívánunk azzal foglalkozni, hogy hogyan szerkesztik a médiumok az anyagaikat, ki hányszor szerepel bennük. Nem önmagunkkal, hanem a megoldásra váró ügyekkel kell foglalkoznunk, mint amilyen a Szabadkai Rádió vagy a napközis gyerekek étkeztetése — fejtette ki Pásztor.

A Magyar Szó szerkesztőségében kialakult helyzetről újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ő nem alapító, sem szerkesztőségi tag, a magánvéleményét pedig nem hozza nyilvánosságra.