A sokoldalú plébános azt vallja, egy papnak azonkívül, hogy evangelizál, az örömhírt hirdeti, a közösségépítés is fontos és elsődleges feladata. Ezt különböző szinteken kell művelni, hiszen a kisgyermekeket és a felnőtteket, valamint az időseket is be kell vonni a programokba. A részletekről a Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnökeként kérdeztük Paskó Csaba plébánost.

— Voltak kezdeményezések a cserkészet megalapítására, a néptánccsoportra, ezenkívül a Szent Mónika Keresztény Édesanyák Imaközösségére, valamint rózsafüzér-társulatra. Ezek mind kezdtek kialakulni 2011 és 2015 között. Megkeresett Kecskés István, aki ifjúsági zenekart, gyerekkórust alapított, valamint itt volt még a Vackor néptánccsoport. 2015-ben igény támadt arra, hogy ezek a csoportok, amelyek főleg a plébánia területén angazsálódtak, ne csak ott működjenek. A néptáncosokat befogadta a Széchenyi István Általános Iskola kelebiai kihelyezett tagozata, de az ifjúsági zenekar a plébánián maradt, illetve az imacsoportok is. Az év októberében a szülőkkel együtt megfogalmaztuk, jó lenne egy olyan művelődési egyesület, amely ezeket az aktivitásokat összefogja, legyen lehetőség a pályázásra, az infrastruktúra fejlesztésére. Így alapítottuk meg a Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesületet. A névadója a volt szabadkai székesegyházi karnagy, illetve a Szabadkai Zeneiskola egykori igazgatója. 2017-ben a Márton Áron püspökről elnevezett közösségi házban helye is lett az egyesületnek, pontosabban nemcsak ezeknek a csoportoknak, hanem a könyvtárnak is. A könyvek többségét dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár adományozta, valamint sok mindent kaptunk a Magyar Nemzeti Tanácstól, és lapokra is előfizetünk. Az egyesület olvasói körként működik, mely keddenként, a délutáni órákban tart nyitva. Az épület egyéb tartalmaknak is teret ad, a régi hittantermet pedig a táncosok vették birtokba. A plébánián működik még a Pax Romana Keresztény Értelmiségiek Civil Szervezete, ennek is én vagyok az elnöke. Most már évek óta Kelebián szervezzük meg az adventi és a nagyböjti lelki napot, és fontos továbbá a plébániai Caritas is.

* Az ünnepi időszakban mivel készülnek a gyerekek?

— Számunkra nagyon jelentős, hogy a budapesti Udvari Kamaraszínház keresett meg minket. November 30-án lesz a gyerekeknek egy ünnepre hangoló találkozó, mely reggel 9 órakor zenés programmal, közös énekléssel kezdődik, 11 órakor pedig a László király táltos paripája című színjátékot mutatják be. Erre a Lurkó Ház gyerekeit is meghívtuk Hajdújárásról. Ezenkívül a klasszikus karácsonyi koncert is készül, melyet a Vackor és a Tarabuka gyerekei adnak elő december 18-án Kelebián, a templomban.

Betlehemi játékok a plébánián

* Mit tapasztal a helyiek részéről, mennyire örülnek annak, hogy felélénkült a művelődési élet a településen? Közösségépítő erő lett a Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület?

— Ez elengedhetetlen egy közösség életében. Nekem mint elnöknek és plébánosnak mindig vannak elvárásaim, szeretnék többet és hatékonyabb jelenlétet, részvételt. Nyilván egy olyan faluközösségben, ahol hosszú-hosszú évtizedekre visszamenőleg voltak kulturális egyesületek, hatékonyabban működik mindez, mint ott, ahol még csak jövőre leszünk tízévesek. Minden egyes csoportban nagy aktivitást látok, sok az utazás, baráti kapcsolatok jönnek létre, az algyői művelődési egyesülettel nagyon szép testvértelepülési együttműködést alakítottunk ki. A Tarabuka énekkar, zenekar több településsel ápol kapcsolatot. A néptáncosaink nagyon sok minősítést szereztek, versenyeken, fellépéseken vesznek részt. Engem ez egyfajta megelégedettséggel és büszkeséggel tölt el. Ilyenkor érzi és tapasztalja az ember, hogy mennyire megérte a belefektetett energia. Kelebia speciális helyzetben van, klasszikus értelemben nem nevezhető faluközösségnek, hiszen Szabadkának egy külvárosi része. Legalább 6 km hosszú, és nincs egy átlós főútja, mely központnak lenne tekinthető. Az egész három nagy utcából tevődik össze, a merőlegesen eső kis utcák növelik a falut. Az erdők alatt régen nyaralóként működő, ma már lakóházakká átalakult ingatlanok azok, ahol igazából az emberek laknak. Közel van a városhoz, ezért nagyon sokan inkább bejárnak a központba, például a gyerekek a Népkörbe vagy a Talentumba. A Szabadkához közelebb eső részről sokszor úgy érzem, hogy le is szakad, mert az ottaniaknak elérhetőbb a város, mint a határhoz közeli faluközpont. Közösségépítés szempontjából ezeket a részeket kell megszólítani, át kell törni a gátakon. Ezek az akadályok számomra plébánosként is, és a Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnökeként is. Úgy gondolom, hogy mindezeket a szempontokat figyelembe véve hatékonyan működünk, jelen vagyunk, és eredményeket mutatunk fel. Példaként említeném, hogy több éven át Magyarország szabadkai főkonzulátusának március 15-ei ünnepségén mi léptünk fel, teljes műsort tudtunk megszervezni. Azok, akik úgy nőnek fel Kelebián, hogy valamilyen közösségi egyesülethez tartoznak, ezt később is igényelni fogják, de ezen dolgozni kell. Mi most egy generációt építünk, vezetünk. Remélem, hogy ez akkor is jól működik majd, ha én már nem leszek itt plébános, ha máshova kerülök. Erre próbálom a jelenlévőket tanítani, hogy ne tőlem várják, ne én legyek az, aki ezeket a dolgokat mozgatja. Én ötleteket adok, kapcsolatokat hozok a közösségbe, de az építkezést nekik kell továbbvinniük. Az igényt kell beléjük nevelni, hogy ez értük van, a gyerekekért, a közösség iránt érzett öröm, elköteleződés és felelősség pedig feladat, hogy erre neveljünk embereket. Minden nehézséget meg a szép pillanatokat egybevetve bízom benne, hogy nagyon sok ember örömét leli abban, amit csinálunk.

Hagyományos karácsonyi ünnepség

Kelebián a közösségépítő tevékenységen túl a Márton Áron Közösségi Háznak és a templomnak további fontos programjai is vannak. Otthont adtak már az Ars Sacra egyházi fesztiválnak, az idén tavasszal az Orgonák Éjszakájába is bekapcsolódott a település. A közösségi házban pedig tematikus vacsoraesteket is tartanak. Ennek keretében valósult meg a Babra megy a játék című produkció, mely Blaha Lujza életét mutatja be. Ez a gasztronómiai tevékenységhez is kötődik, melynek ugyancsak helyet ad az objektum. Emellett népszerű a nyaranként megtartott operett- és nótaest is.

Kézműves-foglalkozás a Márton Áron Közösségi Házban (A Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület felvételei)