Mindenszentek és halottak napja közeledtével 11. alkalommal szerveztek megemlékezést a Sajkásvidéken elhunyt ártatlan magyar áldozatok tiszteletére Csúrogon, a Megtépázott Krisztus szoborcsoportnál. Egy évtized elteltével ismét két államfő, dr. Sulyok Tamás és Aleksandar Vučić koszorúzott együtt, majd a vajdasági magyarság nevében dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke helyezte el a kegyelet virágait.
Csúrogon, a helyi Topalov raktárban kialakított múzeumban emlékeztek az 1942-es bácskai razzia ártatlan, szerb, zsidó és roma áldozataira. Aleksandar Vučić szerb elnök és Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök közös főhajtása után Fremond Árpád és dr. Pásztor Bálint is egyperces néma csönddel adózott a kivégzettek emléke előtt.
Fotók: Tomislav Dedović-Tomić/Dinovizija
Zsablya katolikus hívei nem adták fel
Sulyok Tamás és Aleksandar Vučić jelenlétében szentelték fel és adták át a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templomot, mely anyaországi támogatással újult meg.
— Újabb fejezetet írunk a magyar és a szerb nép közös történetében, amely a bátorságról és a köszönetről szól. Bátorságról, mert 2013-ban mindkét nemzet vezetői készek voltak szembenézni közös múltunk legsötétebb időszakaival, és létrehozni azt, amit Európában csupán a németek és franciák tettek meg előttünk: a történelmi megbékélést — hangsúlyozta Zsablyán dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, ezzel ismét megerősítik a két nemzet közötti szövetséget és partnerséget, hiszen a két ország államfője főt hajtott Csúrogon, megemlékezve a ’41/’42-es és a ’44/’45-ös események ártatlan áldozatairól is. — Számunkra a kilencéves szerb kisfiú, akit magyarok vertek agyon 1942-ben, éppen olyan áldozat, mint az a magyar kisfiú, akit szerbek öltek meg 1944-ben. E két eset sajnálatos módon nem metafora, hanem az élet kegyetlen valósága. Bátorság kellett ahhoz, hogy ezeket az eseményeket feldolgozzuk, és köszönet illeti mindazokat, akik ezt lehetővé tették: Tomislav Nikolić korábbi, Áder János és Novák Katalin egykori, valamint Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnököt, továbbá Aleksandar Vučić elnök urat, akik a mai napig folytatják ezt a megbékélést előmozdító politikát. Azt a politikát, ami Pásztor Istvánnak életcélja volt. Ez a templom is szimbóluma a zsablyai és sajkásvidéki magyar közösségnek, és emlékeztet minket arra, hogy a háború borzalmait nemcsak a szerbek és a magyarok, de ez a templom is megszenvedte. Az, hogy Zsablyán egymás mellett áll az ortodox és a katolikus templom, azt bizonyítja, hogy az itt élők közösen, együtt, békében képzelték el a jövőt a XX. század elején, de sajnos azok, akik a történelmet alakították, ezt másként gondolták. 2013-tól azonban más fejezeteket írunk. Szeretném megköszönni Aleksandar Vučić elnök úrnak mint a magyar nemzet barátjának és korábbi miniszterelnöknek, hogy tíz éve, 2013. október 30-án kormánya által eltörölte a vajdasági magyarok kollektív bűnösségét fenntartó rendelkezéseket. Ezt soha nem felejtjük el — ha más nem történt volna, már ez is elegendő lett volna.
— Gondoljunk arra: békét kell építeni ezen a világon. És ezt csak jóindulattal lehet elérni — idézte Wass Albert szavait Fremond Árpád. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a csúrogi Megtépázott Krisztus emlékmű és az újjáépített templom igazolja ezt a gondolatot. A csúrogi tömegsír térsége a magyar nemzet számára gyászhely, egyúttal tizenegy éve a megbocsátás és egymás veszteségének elismerését is szimbolizálja, ahogyan teszi ezt a felújított zsablyai templom is. — Öt éve néhai Pásztor István elnök úr Csúrogon emlékeztetett minket a közös felelősségünkre: nem engedhetjük relativizálni a borzalmakat, és nem kereshetünk mentségeket a bűnökre. Mi, vajdasági magyarok jól tudjuk, mennyit kell dolgozni a békéért — a kitartásnak, a békeharcosoknak és a történelmi megbékélésnek köszönhetően méltó emlékhelyeken róhatjuk le tiszteletünket Vajdaság-szerte. Ezt az emlékezést évről évre folytatni kell, példát mutatva a jövő nemzedékek számára, és további emlékhelyek létrehozása is fontos feladat. A háború éveiben számos katolikus templom elpusztult ezen a vidéken, de az 1901-ben felszentelt zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom túlélte a megpróbáltatásokat. Az elmúlt évtizedekben állapota jelentősen romlott, így 2016-ban a helyi magyarok és szerbek közösen kezdtek állagmegőrző munkálatokat. 2019-ben a Teleki László Alapítvány támogatásával megindult a tetőszerkezet helyreállítása, később Magyarország Kormánya és a Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével teljesen megújulhatott a templom, a munkálatok értéke több mint 2 millió euró volt.
— A zsablyai templom felújítása a nemzeteinkre is kihat, többszörösen is fontos számunkra, megerősít hitben, emberségben és az európai összetartozásunkban egyaránt — mutatott rá dr. Sulyok Tamás. Magyarország köztársasági elnöke kiemelte, a templomavatás mindig szakrális ünnep, de a zsablyai templom több ennél: a szerb és a magyar nép újabb baráti kézfogásának is a helyszínévé vált. — A mai templomavatás a győzelem helyszíne. A győzelemé, mert megmutatjuk, hogy kicsiny közösségeknek is lehet jövője, ha szilárd bennük az elhatározás, hogy meg akarnak maradni. Zsablya katolikus hívei nem adták fel. Akkor sem, amikor pusztuló templomuk mellett hosszú évekig pénz nélkül voltak, és akkor sem, amikor a tető cseréjének felére jutott csak támogatás. Kitartottak, és mára valósággá vált a teljes helyreállítás. Ez az ünnepnap a XXI. századi keresztény Európát építő cselekvő erők bizonyossága. Az összefogás és a béke jele, amely megtöri a XX. század itt végbement gonoszságait. Gyógyír arra a múltra, amelyet több megrázkódtatás fájdalmasan megszaggatott. Belgrád és Budapest közös válasza a történelemre, amely kiolvasható az oltárra kitett Bibliából is, és amely így összegezhető: az élet legyőzte a halált.
Sulyok Tamás elmondta, hogy a templom megmentését a helyiek kezdeményezték, és azért is vált reménységből valósággá, mert a magyar és a szerb nemzet oda tud figyelni egymásra. Mert Magyarország és Szerbia kezet nyújtott egymásnak, és tudja, hogy építő párbeszéddel, baráti összefogással sokkal többre jutunk. Hozzátette: Zsablya két templomának együttes képe a magyar—szerb kölcsönös tisztelet új jelképe.
A templomavatón Aleksandar Vučić kiemelte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Pásztor István, a VMSZ korábbi elnöke vállalták a legjelentősebb szerepet a két nép megbékélésének előmozdításában, melyet 2009-ben, tizenöt évvel ezelőtt kezdeményeztek. Szerbia elnöke leszögezte, mindez nem volt egyszerű folyamat, hiszen a hosszú évtizedekre visszanyúló nézeteltérések és feszültségek után először a kölcsönös tisztelet és megbecsülés megteremtésére, majd a két nemzet közötti barátság kialakítására volt szükség. Ez jelentős erőfeszítést és energiát igényelt, és mindaz, amit felépítettek, egy pillanat alatt összeomolhat, ezért a kapcsolatokat folyamatosan kell ápolni, építeni. Csak a felelősségteljes hozzáállás teremtheti meg azokat az eredményeket, amelyek a békét, a jószomszédi kapcsolatokat és végső soron a szoros barátságot szavatolják. Vučić azt is hozzátette, hogy ma az Európai Unióban Magyarország Szerbia legközelebbi és legjelentősebb szövetségese.
Az eseményen Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke ünnepi misét mutatott be, megszentelte a templomot, és köszönetet mondott annak felújításáért. Az ünnepség hangulatát az adai Szentháromság gyermekkórus fellépése tette még emelkedettebbé.
