Ennek az elképzelésnek a megvalósításáról számolt be az újságíróknak Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa, Kormányos Katona Gyöngyi, a községi tanács oktatással, művelődéssel és tájékoztatással megbízott tagja és László Sándor, az Újvidéki Színház korábbi igazgatója, a Művészeti Akadémia osztályvezető tanára. A fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy új tartalommal gazdagítsák a 2009 óta létező, ám eddig vendégművészekkel dolgozó színház életét. Dévai Zoltán, Kucsov Borisz, László Judit, Lőrinc Tímea, Nagyabonyi Emese, Nesity Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert és Virág György egyelőre egyéves tiszteletdíjas munkaviszonyt létesíthet, a költségeket Zenta község önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács közösen fedezi.

Az újvidéki Művészeti Akadémia végzős színinövendékei februárban keresték meg a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsosát azzal a kéréssel, járjon közben azért, hogy együtt folytathassák pályafutásukat. Lovas Ildikót elbűvölte a bátorságuk és a határozottságuk, ezért örömmel állt a kezdeményezés mögé.

— Vulkanikus erejű változásnak, robbanásnak vagyunk a szem- és fültanúi, hiszen olyan fiatal tehetségek, erőteljes új generációk jelennek meg a színházi és az irodalmi életben, akiket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Mivel ők képesek és készek arra, hogy új energiával töltsék meg a vajdasági magyar szellemi és kulturális életet, a mi feladatunk a támogatásuk és a helyzetbe hozásuk.

Számtalanszor megkérdezik tőlem, miért jó, ha az MNT társalapítójává válik egy kulturális vagy oktatási intézménynek, hiszen nem veszi át a költségeket. Ez igaz, de a közös szellemi erőfeszítésekben, az olyan ötleteknek, programoknak a megvalósításában, amelyek például itt Zentán történnek, az MNT anyagi és erkölcsi szempontból felelősséget tud és akar vállalni. A legnagyobb eredmény, amit az MNT három év távlatából elmondhat, hogy nemcsak az önkormányzatok és az intézmények, hanem az alkotói körök is partnerként fogadják el. Azzal, hogy Zentai Magyar Kamaraszínháznak állandó társulata lesz, nemcsak a város, hanem a környező községek lakosságának az életében is fontos tényezővé válik.

László Sándor boldogságát és büszkeségét fejezte ki, amiért részese lehet ennek a folyamatnak:

— Noha az utóbbi években a veszteségeink számbavételéhez szoktunk hozzá, én folyamatosan hangoztatom, látom a jövőjét a délvidéki magyarságnak. Mivel fiatalokkal dolgozom, tudom, hogy ők másként gondolkodnak, mint mi, a kissé már megfáradt középgeneráció. Nagyon örülök, hogy a mai nehéz világban mi építkezünk és teremtünk, ha nem is minden nehézség nélkül. Tudom, hogy Zentának kultúrát értő és befogadó polgárai vannak, ezért úgy gondolom, jó helyre kerül az osztályom. Ez a város eddig a tehetségek „gyártója” volt, számos színész, költő, író, festő, újságíró indult innen, most viszont ide jön egy egész társulat.

Vukosavljev Iván, a zentai színház igazgatója történelmi pillanatnak nevezte a bejelentést.

— Az állandó tagokkal másként működhetünk, mint eddig, hiszen tudjuk, kikben gondolkodjunk, a vendégművészek esetében viszont az egyéb elfoglaltságaikhoz kellett igazodni. Természetesen az amatőr, illetve a középiskolás színjátszást, melynek igen nagy hagyománya van Zentán, ugyanolyan erőfeszítéssel kell folytatni, mint korábban.
Az újvidéki Művészeti Akadémia végzős növendékei június 7-én mutatják be a Zentai Magyar Kamaraszínházban a vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját. Ez lesz a közös ajándékuk leendő városuknak, és remélik, a közönség szívesen fogadja őket.