A korszerű és minőséges közszolgálati rádiózásért

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A korszerű és minőséges közszolgálati rádiózásért

- Szabó Attila fotójaA Vajdasági Rádió és Televízió igazgatótanácsa Klemm Józsefet, az eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki az Újvidéki Rádió ügyvezető igazgatójává. Beszélgetésünk során vázolta az intézmény jelenlegi helyzetét és szólt a feladatokról, tervekről is. - Rendkívül nehéz pillan...

- Szabó Attila fotója

A Vajdasági Rádió és Televízió igazgatótanácsa Klemm Józsefet, az eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki az Újvidéki Rádió ügyvezető igazgatójává. Beszélgetésünk során vázolta az intézmény jelenlegi helyzetét és szólt a feladatokról, tervekről is.
- Rendkívül nehéz pillanatban vettem át a ház irányítását, hiszen annak bizonytalan anyagi helyzete már évek óta húzódik. Ez abból adódik, hogy az illetékesek jogilag sem tisztázták le, hogyan lehetne szavatolni ennek a közszolgálati médiumnak, illetve a Vajdasági Rádiónak és Televíziónak az eltartását. A törvény előirányozza ugyan, hogy a Vajdaságból befolyó összeg hetven százalékát a Vajdasági Rádió és Televízió finanszírozására kell fordítani, de az itteni vezetőségnek nincs betekintése abba, mennyi pénz gyűlik össze a tartományban. A Szerbiai Villanygazdaság a bevételeket üzleti titkokként kezeli, amelyeket csupán a Szerbiai Rádió és Televízió vezetői láthatnak. Jelenleg valóban a pénzhiány a legsúlyosabb probléma, de az itt dolgozók számának az ésszerűsítése is szükségessé vált. A Vajdasági Rádióban és Televízióban állandóan vagy ideiglenesen foglalkoztatottak száma megközelíti az 1300-at, a tiszteletdíjasokkal együtt pedig meg is haladja az 1500-at, miközben az anyagi lehetőségeink csak valamivel több mint 900 személy alkalmazását teszik lehetővé. Mivel a rádióban és a televízióban 300 embertől kellene megválni, a ház vezetősége a szociális program mellett döntött. Ezzel a létszámfelesleg felétől sikerül megszabadulnunk, de a következő lépés az lesz, hogy a szerkesztőségek vezetőivel közösen megállapítsuk, kiket kell kényszerszabadságra küldeni.
* Lesznek-e olyan intézkedések, amelyek a műsorpolitika megváltoztatására vonatkoznak?
- Igen, olyan új műsorpolitikát kell megfogalmaznunk, amely eleget tesz a 21. századi rádiózás követelményeinek. Be kell ismernünk, hogy az Újvidéki Rádióban nem csak az alkalmazottak öregedtek el - a szerkesztőségek nagy részében az átlagéletkor meghaladja az ötven évet -, hanem a hallgatóink is. Mivel az elmúlt években nem foglalkoztunk a célközönség felfiatalításával, oda jutottunk, hogy 10-15 év múlva lesz ugyan magyar nyelvű rádióműsor, de nem lesz, aki hallgassa. A fiatalabb nemzedéket, a 30-50 év közöttieket kell megcéloznunk, mert a 30 év alattiak már nem a rádiót és a televíziót tartják a legfontosabbnak, hanem az internetet. Számukra sokkal fogyaszthatóbbá kellene tenni a VRTV közös honlapját, és mindenképpen szavatolni kellene, hogy a műsorok - valamennyi nyelven - a megfelelő minőségben és folyamatosan hallgathatóak legyenek a világhálón.
Minket a törvény kötelez arra, hogy több mint 90 százalékát lefedjük annak a területnek, amelyen sugározzuk az adásainkat, de mi ebben a pillanatban ennek a feltételnek csupán a kétharmadát tudjuk teljesíteni. Főleg a kisebbségi műsorok esetében van nagy kiesés. A tervek szerint az év végéig a Vajdasági Rádióról és Televízióról valószínűleg leválasztják azt a részleget, amely a műsorszórással foglalkozik, és - a külföldi gyakorlathoz hasonlóan - Szerbiában is kialakítanak egy külön vállalatot, amelynek csak ez lesz a feladata. Természetesen a műszaki felszereltségünkön is javítani kellene, mert erre eddig hiányoztak az anyagiak. Az uniós előírások miatt 2012-ig digitalizálni kellene a műsorszórást. Vannak olyan hírek, hogy a szerbiai digitalizációs folyamatban Vajdaság lesz a kísérleti alany, vagyis itt próbálják ki, hogyan is működik ez a gyakorlatban. Bízunk benne, hogy már a kísérleti digitális műsorkészítés és -szórás is hozzájárul a minőség javításához.
Nyitnunk kell ahhoz, hogy az Újvidéki Rádió központi helyet foglaljon el a vajdasági elektronikus tájékoztatásban és megpróbálja az egykor létező rádióhálózat felújításával összefogni mindazokat az elektronikus médiumokat, amelyek regionális vagy helyi szinten működnek. A külföld felé történő nyitás is nagyon fontos, és van is néhány nagyon komoly kezdeményezésünk. Ebben a pillanatban már szinte biztosra vehető, hogy a Duna stratégián belül a VRTV kapja meg a központi koordinátor szerepét. Mi már készültünk, hiszen az elmúlt években több együttműködési szerződést írtunk alá a környező országok hasonló médiumaival. Mi nem csak műsorcserét szeretnénk, hanem közös műsorkészítést, napi bekapcsolódást, nagyobb projektumokat.
* Milyen a kisebbségi szerkesztőségek helyzete?
- Az Újvidéki Rádió kilenc nyelven sugározza a műsorát, de ez a szám hónapokon belül növekszik, ugyanis még két szerkesztőség alakul: a horvát és a német. A kisebbségi szerkesztőségek helyzete nem tér el sokban a többségitől, esetleg még nagyobb káderproblémáról beszélhetünk. A magyar szerkesztőségen kívül a többiek 19-20 emberrel készítik a napi öt órás műsorukat, ami ebben a pillanatban optimálisnak tűnik, a további létszámcsökkentés veszélyeztetné a fennmaradásukat. Itt inkább a minőségen kellene javítani, mert a kisebbségi műsorok nagy részében, sajnos, belenyugodtak abba, hogy viszonylag alacsony nyelvi és tartalmi színvonalon adják közre a műsoraikat. A magyar szerkesztőségnek 24 órás adása van, mint a szerb szerkesztőségnek, de majdnem feleannyi emberrel készíti a műsorait. Mivel a létszám csökkentése itt is nagy gondot jelentene, a házon belül abban állapodtunk meg, hogy a szociális program keretében távozó tíz ember helyére új foglalkoztatottakat alkalmazunk.
* Látja-e a Vajdasági Rádió és Televízió helyét és szerepét a készülő magyar médiastratégiában?
- A felvázolt keretben egy helyen említik a VRTV-t, éppen a káderkérdés miatt. A médiastratégia végleges változatában pontosan meg kell határozni, mi lesz az Újvidéki Rádió, illetve a Vajdasági Rádió és Televízió pozíciója a Vajdaságban működő, magyarul sugárzó többi rádióhoz és tévéhez képest, hogyan illeszkedik be az egységes médiahálózatba. Nagyon bízom benne, hogy sikerül egy olyan koncepciót kidolgozni, amelyben a jelenleg meglévő vajdasági elektronikus közszolgálati médiumnak is pontosan megtaláljuk a helyér és szerepét, hogy olyan tájékoztatást szavatoljunk a vajdasági magyarságnak, amilyet elvár tőlünk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink