Hihetetlen mesék Székelykevén

A kora reggeli indulás és a hosszú autózás után a délelőtti órákban kissé elpilledve érkeztünk meg a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolába. Salamon Géza igazgató úr fogadott bennünket, s kérésünkre az intézményt is bemutatta.
Megtudtuk, a székelykevei iskolának, ahol az elsőtől a nyolcadik osztályig csak magyar tannyelven folyik az oktatás, 146 tanulója van. Egy kivételével mindegyik tagozatra több mint 15 tanuló jár, mégsem rózsás a helyzet, a diákok létszámának a csökkenése ezen a településen is gondot okoz. Az idén például 26 nyolcadikos búcsúzik, szeptemberben azonban csak 16 elsős ül be a padokba. Az igazgató úr elmondta azt is, hogy az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság segítségével sok pénzt fordítottak az oktatás felté-teleinek a korszerűsítésére, modern szemléltető eszközöket, többek között interaktív táblákat és laptopokat vásároltak.
A nebulók a tágas, szépen rendben tartott épület tornatermében vártak ránk, rendhagyó irodalmi óra keretében ismerkedtek a vendégekkel és a magukkal hozott könyvekkel. Jódal Rózsa író a Hihetetlen mesék című kiadványból a saját történetét tolmácsolta az ifjú hallgatóságnak, jómagam kolléganőm, Molnár Krekity Olga Füles című írását olvastam fel, Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója pedig Németh István Felhőnézők című, válogatott gyermeknovellákat tartalmazó kötetéből adott ízelítőt.
A gyerekek örömmel vették kezükbe, és érdeklődve lapozgatták a tetszetős, szépen illusztrált könyveket, miközben kíváncsiskodó kérdéseinknek eleget téve az olvasmányélményeikről is beszámoltak.

Hadd forogjon a fejértelepi szélkerék!

Az esős idő és a rossz útviszonyok miatt csak kerülővel juthattunk el a háromszáz lelket számláló Fejértelepre (Šušara), ahol a lakosság nagy izgalommal várta a nem mindennapi eseményt. A helység történetében ugyanis először tartottak könyvbemutatót, méghozzá egy olyan kiadványét, amely róluk szól. Id. Beretka Sándor Ismét forog a szélkerék I. című munkájára sokan voltak kíváncsiak, zsúfolásig megtelt a 2007-ben felújított művelődési otthon terme. Érdeklődők — magyar és szerb ajkúak egyaránt — a környező településekről is érkeztek. A helytörténeti kiadvány fontosságát az is bizonyítja, hogy több mint hetven példányt megvásároltak belőle.
A megjelenteket Virág Gábor köszöntötte, majd Sági Varga Kinga szerkesztő szólt a könyvről. Először a szerző bevezetőjének néhány mondatát idézte:
„E kötet Fejértelep közösségének egyfajta közös kincsét tárja az olvasó elé, amely örök bizonyítéka a szülőföldhöz való kötődésnek, és magyarázattal szolgál arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, merre haladunk. Hogy egy település, falu haladását vagy hanyatlását, anyagi gyarapodását, kulturális emelkedését vagy süllyedését kellően megismerjük, bele kell mélyednünk fejlődési folyamatába, kutatnunk kell történelmi adatai között, figyelemmel kell kísérnünk minden olyan tényezőt, amely elénk tárja a múltját és a jelenét. Tanulnunk kell a múlt hibáiból, lelkesednünk kell elődeink fényes cselekedetein, és mindenekelőtt lángoló honszeretettel kell ragaszkodnunk a nagy földtekének ahhoz a parányi részéhez, melyet szűkebb hazánknak, szülőfalunknak nevezünk.”
A folytatásban id. Beretka Sándor hosszan beszélt kutatómunkájáról, amelynek során a történelmi tényeket, adatokat dokumentumokkal, fényképekkel, magyar, szerb és német nyelvű forrásanyaggal támasztotta alá. Az olvasó előtt feltárul Fejértelep múltja, betelepítése, lakosságának összetétele, a falu eseményei az első és a második világháború időszakában, hagyományai, gazdasága, kereskedelme, oktatási, művelődési, egyházi élete. Értékét még inkább növelik a visszaemlékezések, a különböző összesítő kimutatások és a gazdag képanyag.
Németh Ferenc művelődéstörténész méltatásában kiemelte: a fejértelepiek olyan kötetet vehetnek a kezükbe, amely szerzőjének a szülőföldhöz való mély kötődését, valamint szülőfaluja és honfitársai iránti kötelezettségét is jelzi.
— A falutörténet első részét újabb követi majd, vagyis lesz folytatása. Találó a munka címe: Ismét forog a szélkerék. Fejértelep e felismerhető jele egyben arra is utal, hogy van itt még élet, hogy polgárai ragaszkodnak hozzá, s hogy az itt maradottak még nem adták fel. Hadd forogjon hát továbbra is a fejértelepi szélkerék — ezt kívánom Önöknek, a szerzőnek pedig erőt, egészséget, hogy be tudja fejezni a megkezdett munkát — mondta Németh Ferenc.
Id. Beretka Sándor megerősítette, a kötet második része magyar nyelven már szinte teljes egészében elkészült, de hozzátette, a teljes munkát szeretné szerb nyelven is megjelentetni, ehhez a község támogatására számít. Egyben felhívta a figyelmet a térképeket, rajzokat, korabeli dokumentumokat tartalmazó kiállításra, amelyet a saját gyűjteményéből állított össze.

Könyvbusz és kultúrmisszió

Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója leszögezte: tudják, a könyvek elég nehezen jutnak el az olvasókhoz, ezért nemcsak a szórványba, hanem a tömbbe is szeretnének rendszeresen ellátogatni.
— Maga a könyvbusz régóta a Forum Könyvkiadó Intézet tulajdonában van, és korábban is voltak körútjaink, de most a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően 3500 kilométert tehetünk meg vele. Különféle együttműködési alkalmakról gondolkozunk a Magyar Nemzeti Tanáccsal, a magyar nagykövetséggel, a főkonzulátussal, a helyi művelődési egyesületekkel, hiszen rendezvényeken, eseményeken szeretnénk mi is megjelenni. 
Az is fontos, hány könyvet adunk el, de még jelentősebb, hogy az olvasók tudomást szerezzenek a kiadóról, a könyvbuszról, amelyet máskor is el lehet hívni, hogy megnézzék, milyen kiadványaink vannak. Mivel ezt a tevékenységet egyfajta kultúrmisszióként képzeltük el, jó lenne minél több emberhez eljutni — magyarázta az igazgató és jelezte azt is, hogy a könyvbusz további útjáról az érdeklődők a médiából értesülhetnek.