Minél több oltóanyagot szeretnének eladni

Miközben a nyugati országok már most annyi adag oltóanyagot igyekeznek felhalmozni, amennyire valószínűleg nem is lesz szükségük, Kína és Oroszország taktikázik. Boldog-boldogtalannak juttatnak a saját fejlesztésű vakcináikból. Noha biztató volt látni, hogy a hét legfejlettebb ipari ország (G7-ek) vezetői a virtuális értekezletükön megállapodtak a koronavírus-járvány elleni válaszlépések összehangolását célzó együttműködés erősítéséről, illetve arról, hogy több pénzt fordítanak a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési programra, ezek egyelőre csak szavak. A tények ennél sokkal szomorúbb képet mutatnak: a gazdag és a szegény országok közti vakcinaellátási különbség már akkora, hogy mindössze 10 országban adták be az összes COVID-oltás 75%-át, miközben 130 államba még egyetlen adag vakcina sem érkezett. António Guterres ENSZ-főtitkár igazságtalannak és tarthatatlannak nevezte a helyzetet. A COVAX persze örvendetes erőfeszítés, de az idén a tagországok lakosságának csupán 20%-át tervezik beoltani, ami korántsem elegendő.

Sokan kérik a nagy-britanniai letelepedési engedélyt

Mint ismeretes, Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak az összes megszerzett jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló, letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk. A londoni belügyminisztérium részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-éig több mint 5 millióan tették meg. A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési folyamodvánnyal. A nagy tagországok állampolgárai közül az olaszok 472 300, a spanyolok 301 790, a franciák 192 800, a németek 135 240 kérvényt adtak át. A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 131 120 benyújtott letelepedési kérelemmel.

Az USA visszatérne az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Az Egyesült Államok szeretne újra tagja lenni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának — közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Videoüzenetben jelentette be Washington döntését, kérve a nemzetközi közösség támogatását. A tárcavezető megjegyezte: Joe Biden amerikai elnök kormányzatának egyik kiemelt célja, hogy megszüntesse a tanácsban az Izraelre irányuló, aránytalan figyelmet. Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, mert az szerinte elfogultan támadta Izraelt, és nem volt elég hatékony a problémák kezelésében. A Biden-kormányzat február elején bejelentette: az Egyesült Államok megfigyelőként visszatért a testületbe. Az ENSZ Közgyűlése októberben választja majd meg a tagokat a 2022-től 2024-ig tartó időszakra.