A kínai elnök a béke helyreállítását sürgette Ukrajnában
2022.06.23.
LXXVII. évf. 25. szám
A kínai elnök a béke helyreállítását sürgette Ukrajnában

Hszi Csin-ping kínai elnök a béke helyreállítását sürgette Ukrajnában a BRICS-országok üzleti fórumának megnyitóján szerdán videókapcsolaton elmondott beszédében. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gazdasági társulására megalakított fórum megnyitóján Hszi az ukrajnai háborút újabb, az emberiségnek szóló vészjelzésnek nevezte.

A kínai elnök ezúttal sem bírálta Oroszországot a konfliktus miatt, és bár a NATO-ról sem tett említést, kritikusan szólt a katonai szövetségek bővítéséről és a biztonság mások kárára történő biztosításáról. Hszi úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségnek együtt kell dolgoznia a hegemónia és a hatalmi politika visszaszorításán. A kínai elnök továbbá kétélű fegyvernek nevezte a szankciókat. A BRICS országcsoport tagjai eddig mind az Oroszországot sújtó, nyugati szankciók ellen foglaltak állást.


Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping (fotó: Facebook/ BRICS)

Oroszország nem diplomáciai, hanem gyakorlati választ fog adni a kalinyingrádi exlávéba Litvánián keresztül tartó árutranzit korlátozására — jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. Zaharova elmondta: Oroszország közölte Litvániával és az EU-val, hogy az ilyen lépések elfogadhatatlanok, hogy meg kell változtatni a meghozott intézkedéseket, és vissza kell állítani a helyzetet a jogszerű status quo állapotába. A szóvivő szerint a válasz egyebek között attól is függ, hogy Vilnius beleegyezik-e a tranzittilalom visszavonásába. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője minderről annyit mondott, hogy készülnek az ellenlépések, melyekről csak gondos mérlegelés után születik majd bejelentés.

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben — jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag). A NATO és Oroszország különleges viszonyáról szóló 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az Ukrajna ellen háborúzó államfő, Vlagyimir Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben — mondta Olaf Scholz.

Ukrajna teljes olajfinomító ipara működésképtelenné vált a célzott orosz rakétatámadások miatt — jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Teljesen bekerítette a Zolotében és Hirszkében lévő ukrán erőket a „Luhanszki Népköztársaságban” a helyi „népi milícia” és az orosz hadsereg — jelentette ki Andrej Marocsko, a milícia alezredese a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva. Marocsko azt is mondta, hogy hamarosan körülzárják a liszicsanszki-szeverodonecki csoportosulást is. Tűz ütött ki szerdán a Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfinomítójában, a hivatalos forrásra hivatkozó TASZSZ állami hírügynökség szerint az incidenst ukrán drón becsapódása okozta. A tüzet a létesítményben, melyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, mintegy másfél órás munkával eloltották.


Igor Konasenkov (fotó: Wikipedia)

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán jelentős emberveszteségeket szenvedtek az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által szerdán ismertetett hadijelentés szerint. Konasenkov szerint az orosz légierő precíziós rakétacsapásának következtében „megsemmisült” az ukrán 59. gépesített dandár mintegy ötszáz, a mikolajivi Okean hajógyár műhelyeiben állomásozó katonája, fegyvereivel és felszerelésével együtt. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 211 repülőgépet, 132 helikoptert, 1308 drónt, 349 légvédelmi rakétarendszert, 3733 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 594 rakéta-sorozatvetőt, 2081 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3801 különleges katonai járművet veszítettek.

Az ukrán—magyar határszakaszon 7038 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román—magyar határszakaszon 5046-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek — közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel. Vonattal 389 ember, köztük 124 gyerek érkezett.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Forrás: MTI, Szerbiai RTV, Tanjug, infobrics.org

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Külpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..