Az aranymise méltó módon tükrözte Utasi Jenő atya közösségért végzett munkáját: a templom zsúfolásig megtelt hívekkel, a szertartáson több mint harminc pap koncelebrált. Az ünnepségen jelen volt Msgr. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke is, aki személyes részvételével tovább növelte az esemény jelentőségét. A tóthfalusi plébánosnak az egyházi szolgálata mellett a tudományos és a szerkesztői munkássága, valamint a közéleti szerepvállalása is jelentős: több könyv szerzője, az Aracs folyóirat alapító főszerkesztője és a Vajdasági Magyar Szövetség alapító tagja. Az eseményt magas rangú politikusok és közéleti személyiségek tisztelték meg jelenlétükkel, köztük dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Fremond Árpád, az MNT elnöke, Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul, valamint Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője.

A kihívások azért vannak, hogy válaszoljunk rájuk — nyilatkozta az aranymise után Utasi Jenő. Hozzátette, a nehézségek nem állíthatják meg az embert, inkább új megoldások keresésére ösztönöznek, miközben mindig a közösség javát kell szem előtt tartani. Visszaemlékezett, hogy fiatalként milyen fontos volt számára a hitoktatás, és az idős emberek bölcsessége is erőt adott neki. Az atya a fiatal papoknak üzenve kiemelte, hogy ne a kényelmet keressék, hanem nyitott szívvel forduljanak az emberek felé. A jövőre nézve elmondta, szeretné tovább fejleszteni a diákotthont, kényelmesebbé és sportosabbá tenni a templom és a sportcsarnok környékét egy teniszpályával vagy akár egy medencével. Emellett szívügyének tartja a templom rendbetételét és a gondjaira bízott gyermekek nevelését is.

Utasi Jenőt 50 évvel ezelőtt három paptársával együtt szentelték pappá, közülük Bunford Vilmos már nincs az élők sorában, de Pesznyák Béla és Savelin Zoltán most együtt ünnepelték vele az aranymisét. Mint mondta, gimnazista éveik óta tartó közös útjuk szép emlékeket őriz, és külön öröm volt számára, hogy együtt adhattak hálát a jubileumon.

Egy közösség lelkét immár ezer éve mindig a keresztény egyházak adták — mondta az aranymise után dr. Kövér László. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a közösség megtartásának előfeltétele, hogy a politika és a közélet szereplői mindent megtegyenek hatáskörükben és lehetőségükben. Egyúttal a keresztény egyházak szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem elhanyagolható. Hozzátette, megtiszteltetés számára olyan ember ünnepén jelen lenni, akinek személyében a közösség lelke is megtestesül. Végül azt kívánta, hogy a Jóisten a jövőben is sok Utasi Jenő plébános atyához hasonló embert adjon a délvidéki magyarságnak.

Akár a legapróbb település is lehet a közösség lelke — nyilatkozta dr. Pásztor Bálint. Utasi Jenő atyáról elmondta: olyan ember, aki közösségformáló és közösségépítő, és az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy tevékenysége messze túlmutat Tóthfalun és környékén. Összmagyar jelentőségű mindaz, amit a karitatív munkában, a plébánia fejlesztésében, a tudományos és a közéleti életben véghez vitt. Pásztor emlékeztetett, hogy Utasi Jenő a VMSZ alapító tagja, mindig a közösség mellett állt, és nemcsak Tóthfaluban vagy Oromon, hanem a teljes délvidéki magyarságot segítette. Hangsúlyozta: mindezt gyakran Magyarország nemzeti kormányának támogatásával valósította meg, melynek szerepe szintén elengedhetetlen volt az eredményekhez.

Az aranymise után ünnepi fogadást tartottak a templom melletti diákotthon folytatásaként épült sportcsarnokban, melynek megléte ugyancsak Utasi Jenő áldozatos munkájának köszönhető. Az ebéd előtt alkalmi beszédek hangzottak el. Az aranymisés plébános felidézte a sportcsarnok alapkőletételét, melyet az azóta elhunyt Večerin Slavko szabadkai megyés püspök áldott meg. Az épület átadásán Pásztor István, a VMSZ egykori elnöke és Potápi Árpád János, a Nemzetpolitikai Államtitkárság egykori vezetője voltak jelen. „Ők sincsenek már közöttünk, de rájuk is szeretettel emlékezünk” — emelte ki. Ezután felolvasták Msgr. Mirko Štefković nagybecskereki megyés püspök üdvözletét, dr. Orcsik Károly kerületi esperes a papság nevében köszöntötte az ünnepeltet, majd Kövér László és Pásztor Bálint mondott alkalmi beszédet.

„Mi, magyarok annyira élünk, amennyire Magyarország él” — idézte Márai Sándort ünnepi beszédében Kövér László. Hozzátette, ez igaz az anyaországi magyarokra, de talán még inkább az elszakított nemzetrészek tagjaira, hiszen közösségeik helyzetét nagymértékben az anyaország állapota határozza meg. Ezt a belpolitikai stabilitás, a gazdasági erő és a nemzetközi mozgástér egyaránt befolyásolja. Rámutatott: a tavaszi választás a korábbiaknál nagyobb kihívás lesz, és döntő jelentőségű a nemzet jövője szempontjából. Visszautalva Máraira hangsúlyozta, hogy az idézet fordítva is igaz: Magyarország is csak annyira él, amennyire a magyarok hajlandók érte élni. Végül azt kívánta a jelenlevőknek, hogy a Jóisten adjon erőt, egészséget és elhivatottságot, hogy a magyar közösségért ne csak helyben, hanem áttételesen az egész nemzetért cselekedjenek, és az áprilisi választáson is — ahogyan eddig — a közösség megmaradását szolgáló kormánypártokat támogassák, hogy a következő négy évben is mellettük maradhassanak.

Zárásként Pásztor Bálint arról beszélt, hogy a vajdasági magyarság feladata saját intézményeinek építése és közösségi céljainak megvalósítása, miközben partnereket kell keresni határon innen és túl, szem előtt tartva nemcsak a délvidéki magyarság, hanem az egyetemes nemzet jövőjét is. Mint mondta, ennek érdekében elengedhetetlen az önállóság, a függetlenség, valamint a gondolkodás és a cselekvés szabadságának megőrzése. Hangsúlyozta, hogy ezekhez az alapelvekhez most, a bizonytalanná vált időkben is ragaszkodni kell, hiszen mind szűkebb pátriánkban, mind szélesebb összefüggésben azt tapasztalhatjuk, hogy a világ kifordult önmagából. Kiemelten fontos, hogy a vajdasági magyar közösség mindennapjait az összetartás jellemezze.

A szerző felvételei