A Vajdasági Magyar Szövetség megelégedéssel fogadta a hírt, hogy a belgrádi rendőrség gyors munkájának köszönhetően két nap alatt elfogta azokat a személyeket, akikről feltételezik, hogy a fővárosban antiszemita plakátokat ragasztottak ki.
Mindezek után azonban jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan lehetséges, hogy a Vajdaság Autonóm Tartományban rendre megjelenő, a lehető legdurvább, életellenes és soviniszta hangú falfirkák mázolóiról, a temetőrongálók és a verekedés tetteseiről a rendőrség úgyszólván nem is ad ki közleményt, illetve e bűncselekmények elkövetőinek a kiléte évek óta rendre ismeretlen marad? Feltesszük a kérdést, hogy a szabadkai Sötét család elleni merénylet elkövetőit a mai napig miért nem találta meg a rendőrség? Feltesszük a kérdést, hogy a brutális horgosi gyilkosság ügyében miért nincs elmozdulás, miért hallgatnak az illetékesek? Feltesszük a kérdést, hogy a Belügyminisztérium mikor hozza nyilvánosságra az átszervezés részleteit, mikor váltja le a munkájukra képtelen vezetőket? Feltesszük továbbá a kérdést, hogy a titkosszolgálatok megfigyelési dokumentumait (értsd: besúgók általi jelentéseket) -- ötven évre visszamenőleg -- mikor hozzák nyilvánosságra, ahogy azt szinte az összes kelet-európai országban megtették a rendszerváltás után?
Mindezek után kénytelenek vagyunk megállapítani azt is, hogy ha van politikai akarat a tettesek kézre kerítésére, akkor azokat rendre meg is találják, ellenkező esetben viszont nem. Kénytelenek vagyunk megállapítani azt is, hogy ebben az országban szemmel láthatóan kettős mércét alkalmaznak a bűncselekmények felderítésekor, valamint azt is, hogy a rendőrség továbbra is politikai intézmény, mivel politikai nyomás alatt áll, s csak azon esetekben tesz erélyes lépéseket, ha erre politikai akarat van, illetve politikai utasítást kap -- áll a VMSZ közleményében