Délvidéki látogatása során Orbán Viktor, a Fidesz MPSZ elnöke a Magyar Szó (Kabók Erika), a Hét Nap (Dévavári D. Zoltán) és a Szabadkai Rádió (Németh Ernő) munkatársainak adott közös nyilatkozatot. A kérdéseket a három média újságírói a rotációs elvet követve tették fel.
* Elnök Úr, másodízben van Szabadkán. Most nem hivatalos minősítésben, hanem a VMSZ vendégeként. Látogatásának apropóját a vajdasági választások adták?
-- Fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok bízzanak és higgyenek a jövőjükben. A választás ennek jó lakmuszpapírja, jó fokmérője. Az a közösség, amelyik úgy gondolja, hogy nem megy el választani, hogy nem tünteti ki bizalmával a saját fajtájából állított jelölteket, tehát ha a magyar a magyarra sem hajlandó elmenni szavazni, akkor szerintem baj van, s ezt a bajt minél hamarabb orvosolni kell. A diagnózis felállítása nem az én dolgom, de abban biztos vagyok, hogy ha az anyaországból biztatás, remény érkezik, az hasznos lehet a bajok orvoslásában. Ezért jöttem el, s ezért jöttem nagyon gyorsan, amint meglepődve tapasztaltam, hogy az első fordulóban a magyarok tekintélyes része otthon maradt. Ennek nyilván lélektani és gazdasági okai is vannak, hiszen az itt élők nagyon hosszú utat tettek meg: a magyarországi életszínvonalat meghaladótól az attól elmaradóig. Ez nem lehet ok, hogy lemondjunk a jövőről, a részvételről. Azért jöttem tehát el, hogy biztosítsam az itt élőket: ne adják fel, dolgozzunk tovább együtt, mert lesz majd a Kárpát-medencében egy minden magyar családra, minden magyar emberre kiterjedő, közös, gazdaságilag is értelmes életszínvonal-javulást hozó felemelkedés.
* Az elmúlt időszakban látványos közeledés tapasztalható a Fidesz MPSZ és a VMSZ között. Hogyan tekint minderre?
-- A VMSZ a Délvidéken kiállta az idők próbáját. Ez a legerősebb szervezet, nagy támogatottságot élvez. Én nem akarok belemélyedni abba a vitába, amely az itteni magyar szervezetek között időnként kirobban. Sem jogom, sem lehetőségem, hogy igazságot osszak. A magyarság érdekében mindazokat támogatom, akik talpon vannak, akik tenni hajlandóak, akiknek esélyük van arra, hogy segítsék az itt élőket. Nemcsak azért, mert kötelességem, hanem mert ezt örömmel is teszem. Én hiszek abban, hogy a határon túli magyarok nem gondot és bajt hoznak az anyaországra, nem elvesznek Magyarország erejéből, hanem, ha okosan kapcsoljuk össze a magyarokat, akkor az egy olyan erőforrás, energia, amit mind az országban, mind a rajta kívül élő magyarok javára hasznosítani tudunk. Ezért a VMSZ sem maradhat ki a velünk jó kapcsolatot ápolók sorából.
* A mostani választási eredmények arról tanúskodnak, hogy visszaszorulóban van a délvidéki magyarság a politikai színtéren. Mit gondol erről?
-- Gyermekkorom óta zavartak azok az emberek, akik messziről érkeztek, s elkezdték osztani az észt. Helytelen volna, ha bárki, aki Magyarországról érkezik ide, elkövetné ezt a hibát. A történtek megértésének kulcsa az itt élő magyarok kezében van. Ha az itt élők erre megtalálják a magyarázatot, akkor ránk, a Fidesz MPSZ-re és személy szerint énrám is számíthatnak.
* Értékelése szerint az Európai Unióban hogyan valósul meg a magyar érdekérvényesítés?
-- Úgy vélem, szép eredményeket értünk el az elmúlt időszakban, tekintettel arra, hogy a kisebbségek jogai, a kisebbségek létezése elismerést nyert az Unió által, s végre uniós dokumentumban is megjelenik ez a tény. A megjelenés tartalmával és formájával nem vagyunk teljesen elégedettek, mert határozottabb paragrafusokat és jobb mondatokat szeretnénk. Arra viszont már most van lehetőség, hogy a közösséghez való tartozásra jogot lehessen formálni. Ennek gyümölcse lassan érik be, de teljesen új távlatokat fog nyitni az Unió gondolkodásában. Azt tudom mondani, hogy a közép-európai államokat érdemes volt felvenni az Unióba, mert egy olyan megoldási javaslatot terjesztettek elő, amely minden mostani, s reméljük, jövőbeli tag javára is válik majd. Az Unió a kibővítés óta sokkal jobban támogatja a nemzeti kisebbségeket, mivel ez ennek a régiónak az egyik kulcskérdése. Az Unió lassan mozdul ugyan, de előbb-utóbb megtalálja a megfelelő válaszokat.
* A május elseji csatlakozással a magyar külpolitika prioritásai megváltoztak. Miniszterelnök Úr szerint ennek függvényében szükséges a magyar nemzetstratégia átgondolása?
-- Nap mint nap olyan tapasztalatok birtokába jutunk, amelyeket be kell építenünk az eddigi terveinkbe. Az a körülmény, hogy a Felvidék és Magyarország egyszerre lett tagja az Uniónak, mára azt eredményezte, hogy a Szlovákiában élő magyarok és az anyaország között más a viszony, mint korábban volt. Ez naponta szolgáltat számunkra hasznos tényeket. Meglátásom szerint várni kell még néhány hónapot, s az összes pozitív tapasztalatot rendszerezni kell, majd pedig érvényesíteni. Ez a modell lesz majd a példa az Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok esetében az anyaországgal való kapcsolatok tekintetében is, amikor Románia és Szerbia is az Európai Unió tagjává válik. Én ezért a szerbeket nagy tisztelettel arra kérem, hogy akarják ezt a tagságot, s higgyék el, hogy számos előnyt és lehetőséget kínál az Unió az ő hazájuk számára is. Mi készen állunk arra, hogy ebben támogassuk őket.
* Mit tud tenni a Fidesz a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás sikeréért?
-- A népszavazásról szóló törvény elegendőnek tekinti azt, hogy az emberek 25 százaléka vegyen részt rajta, de azoknak ebben az esetben egyformán kell szavazniuk. Mi őszintén, nyíltan és egyenesen fogunk erről a kérdésről Magyarországon beszélni. Azt fogjuk javasolni a választópolgároknak, hogy ha azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok a szülőföldjükön biztonságban boldogulhassanak, s ne kelljen a biztonságkeresés érdekében Magyarországra költözniük, akkor szavazzák meg a kettős állampolgárságot. Ez az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok biztonságát megteremtsük a szülőföldjükön. Ellenkező esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre érkezni. Ez nem érdeke sem a határon belüli, sem a határon túli magyaroknak. A magyarok elsősorban biztonságot keresnek, hiszen mindenfajta feszültséget élnek át napról napra. A kettős állampolgárság tehát maga a biztonság. Miért tagadnák meg ezt a délvidéki vagy az erdélyi magyaroktól?
* Ezt akár a Fidesz hivatalos álláspontjának is tekinthetjük?
-- Formális döntést ebben az ügyben a Fidesz MPSZ még nem hozott. Úgy vélem, álláspontom egybeesik a többségi állásponttal. A Fidesz parlamenti frakciója ebben az ügyben már megszólalt, támogatta a népszavazást, s azt javasolta, hogy a politikai pártok ezt ne tekintsék pártügynek, mert ez a legvilágosabban pártok felett álló nemzeti kérdés. Fogjunk tehát össze, s együtt válaszoljuk meg azokat a kérdéseket, amelyeket a kettős állampolgárság felvet. Mi a szocialista párttal hajlandóak vagyunk egyeztetni, hogy közösen alkossuk meg azokat a törvényeket, amelyek a kettős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. Hangsúlyozom: ezt a kérdést a Fidesz pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekinti.
* A magyar sajtóban a Fideszt azzal vádolják, hogy Önök a kettős állampolgársággal szemben az autonómiát szorgalmazzák. Hogyan vélekedik erről?
-- Nincs létalapja annak a gondolkodásnak, amely szembeállítja a kettős állampolgárságot az autonómiával. A kettős állampolgárság a szülőföldön való biztonságos maradás feltétele. Az autonómia a saját ügyek helyben való intézésének az eszköze. A kettős állampolgárság tehát a biztonság, az autonómia az élet mindennapjai megszervezésének a módja.
* Tíz év után ismét magyar család kért menekültjogot Magyarországon. Mennyiben csorbítja Szerbia nemzetközi tekintélyét ez a szomorú tény?
-- Ami a Délvidéken a magyarok rovására megtörtént, annak nem lett volna szabad megtörténnie. Nemcsak a magyarok miatt, hanem Szerbia érdekeit nézve sem volt ez helyes. Ez már mögöttünk van. Remélem, hogy az általam személyesen is ismert miniszterelnök úr és köztársasági elnök úr elég erősek lesznek ahhoz, hogy a szerb államigazgatást a helyes irányban működtessék, hogy az atrocitások felderítésének érdekében minden megtegyenek, illetve a kellő konzekvenciákat levonják. Szerb barátaimnak azt tudom üzenni, hogy most már azon gondolkodjunk, hogy ebből a bajból, amibe Szerbia kétségkívül belekeveredett, hogyan tud kilábalni. Én arra kérem őket, hogy az Unióban a Szerbiáról szóló vitákban ne fenyegetést lássanak, hanem egy lehetőséget. Egy lehetőséget, amelyet kihasználhatnak abból a célból, hogy bebizonyítsák és egyértelművé tegyék a szerbiai demokratikus kormányzat, jogállamiság melletti elkötelezettségüket, hogy egyértelművé tegyék: az atrocitásoknak a jövő demokratikus Szerbiájában nincs helye, senki sem kaphat menlevelet. Ezáltal erősíteni tudják Szerbia jövőképét is.